Az Óriás-hegység (csehül: Krkonoše, lengyelül: Karkonosze, németül: Riesengebirge) vonulata Csehország északi, valamint Lengyelország délnyugati részén helyezkedik el. A hegylánc a Szudéták középső vonulatában található és északnyugati-délkeleti irányban húzódik. Az Óriás-hegység a Szudéták legmagasabb ága.[1]

Óriás-hegység
(Krkonoše, Karkonosze)
A hegylánc légifotója
A hegylánc légifotója

Hely Csehország,  Lengyelország
HegységSzudéták
Legmagasabb pontSněžka (1602 m)
Terület631 km2
Elhelyezkedése
Óriás-hegység (Csehország)
Óriás-hegység
Óriás-hegység
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 50° 46′, k. h. 15° 37′Koordináták: é. sz. 50° 46′, k. h. 15° 37′
Térkép
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás-hegység témájú médiaállományokat.

A hegylánc főgerince gyakorlatilag Csehország és Lengyelország közös határvonalának egy részét is képezi.[2]

A hegység legmagasabb pontja a Sněžka (lengyelül: Śnieżka) a maga 1602 méteres magasságával. A hegycsúcs ezzel Csehország legmagasabb pontjának is számít. Az Óriás-hegységet leginkább a földtörténeti óidőből, a paleozoikum származó kőzetek alkotják, többek között a gránit és a pala.[2]

Az Óriás-hegység éghajlatát a gyors időjárás-változás elemei jellemzik. A hegység lábánál évente 700 mm csapadék hullik átlagosan, a főgerinc környezetében azonban ez az érték ennél jóval több, általában 1200 és 1600 mm körül mozog. A csapadék jelentős hányada télen, formájában érkezik. A hegylánc főgerince Európa legszelesebb területei közé tartozik. A Balti-tenger irányából érkező szeleket semmi sem tudja megfékezni a Lengyel-alföld felett, ennek következtében a hegység területén igen gyakoriak az északi irányból érkező heves orkánszerű viharok.[2]

A hegyvonulat területét nemzeti parkká nyilvánították. A lengyelországi területen 1959 óta áll fenn Karkonosze Nemzeti Park néven, míg a csehországi részt 1963-ban nyilvánították védett területté Krkonoše Nemzeti Park néven. 1992-ben az UNESCO által nyilvántartott bioszféra-rezervátummá nyilvánították.[2]

Cseh elnevezése, a Krkonoše valószínűleg szorb eredetű, és a hegység mesebeli szellemének, az óriásnak a nevéből ered. A kifejezést 1110-ben említették először feljegyzésekben.[2]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Bokor József (szerk.). Óriás-hegység, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2011. március 25. 
  2. a b c d e Óriás-hegység. Pizolit Barlangkutató Sportegyesület, 2008. május 9. (Hozzáférés: 2011. március 25.)

Források szerkesztés

  • Általános kislexikon II. (L–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2005. 334. o. ISBN 963-9257-25-7

Külső hivatkozások szerkesztés