Óriás jávorantilop

emlősfaj

Az óriás jávorantilop (Taurotragus derbianus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó faj.

Óriás jávorantilop
Evolúciós időszak: Középső pleisztocén - jelen, 1,6–0 Ma
Óriás jávorantilop bika
Óriás jávorantilop bika
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Tulokformák (Bovinae)
Nemzetség: Csavartszarvú antilopok (Tragelaphini)
Nem: Taurotragus
Wagner, 1855
Faj: T. derbianus
Tudományos név
Taurotragus derbianus
(J. E. Gray, 1847)
Szinonimák
  • Tragelaphus derbianus (J.E. Gray, 1847)
  • Boselaphus derbianus J.E. Gray, 1847
  • Tragelaphus colini (de Rochebrune, 1883)
  • Tragelaphus typicus Rowland Ward, 1910
  • Tragelaphus gigas (Heuglin, 1863)
  • Tragelaphus cameroonensis Millais, 1924
  • Tragelaphus congolanus W. Rothschild, 1913
  • Tragelaphus derbii (Johnston, 1884)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Óriás jávorantilop témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás jávorantilop témájú médiaállományokat és Óriás jávorantilop témájú kategóriát.

Afrikai kérődző, amely a világ legtermetesebb antilopfaja. Tudományos neve Edward Smith-Stanley,(wd) Derby 13. grófja, a nagy angol természettudós és gyűjtő nevét viseli.

Előfordulása szerkesztés

Az óriás jávorantilop Közép-Afrika és Nyugat-Afrika szavannáinak lakója.

Alfajai szerkesztés

A területen két alfaj osztozik:[1][2]

Megjelenése szerkesztés

Az óriás jávorantilop nevével ellentétben nem sokkal nagyobb rokonánál, a jávorantilopnál. Leginkább a színezetben és a szarvhosszban akadnak eltérések: az óriás jávorantilop alapszíne vörösesebb, az oldalán pedig minden esetben 8-12 vékony, függőleges fehér csík fut végig. Fejtől hátközépig rövid, fekete sörény fut az állat gerince mentén. A bikák ennél a fajnál is viselnek homloksörényt és toroklebenyük is nagy, de ebben az esetben nem a test többi részével megegyező a színe, hanem fekete. A fejen is vannak sötét foltok.

A bikák nagyobbak a teheneknél, tömegük 400 – 1000 kilogramm, míg a tehenek mindössze 300-600 kilogrammot nyomnak. A faj átlagos testhossza 210-345 centiméter, marmagassága pedig 150-180 centiméter között mozog. A többszörösen csavart, egyenes szarvak a hímek esetében akár 120 centiméteres hosszt is elérhetnek, míg a nőstények tülkei kb. fele ekkorák.

Életmódja szerkesztés

A félénk, meglepően jól futó és ugró óriás jávorantilop a nap hűvösebb óráiban aktív, ekkor legeli fűfélékből, levelekből és gyümölcsökből álló táplálékát. A legforróbb órákat nyugalomban tölti. A faj alapvetően kb. 25 egyedből – gyakran többől is – álló csordákban él, amelyek az esős évszak váltakozását követve vándorolnak. A csordák zömmel tehenekből és fiatal borjakból állnak, a hozzájuk tartozó kevés bika között ritka a hierarchiában elfoglalt posztért vívott harc. Számos bika magányosan él, és várja, hogy megtermékenyíthető nőstények keresztezzék útját – territóriumot azonban nem tartanak fenn. A fiatal egyedek az elválasztást követően kb. 2 évig ifjonccsapatokat alkotnak, majd ezt követően a nemek egynemű csordákba különülnek el.

Szaporodása szerkesztés

A párzás általában az esős időszakban történik. A tehenek 3 napig sárlanak, majd a megtermékenyítést követően 8-9 hónapos vemhesség után világra hozzák egyetlen borjukat. A fiatal állat csak rövid ideig csatlakozik a csordához: eleinte rejtekhelyén eteti anyja, majd a 4-6 hónap után bekövetkező elválasztás után kb. két évre külön fiatalcsordák jönnek létre. Kb. 2 éves korukra a nőstény állatok elérik az ivarérettséget (a bikák csak 4-5 évesen), ekkor alakulnak ki az egynemű csapatok. Az óriás jávorantilop akár 25 évig is élhet.

Védettsége szerkesztés

A Nemzetközi Vörös Könyvet kiadó IUCN szerint a nyugati óriás jávorantilop veszélyeztetett, míg a keleti óriás jávorantilop státusza mérsékelten veszélyeztetett. A helyiek omlós húsa és erős bőre, a külföldiek pedig trófeájáért vadásszák. A túlvadászat mellett élőhelyének pusztulása és a marhapestis miatt fenyegeti veszély. Az állomány zöme ma védett parkokban él, elsősorban Szenegálban.

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Hildyard, A.szerk.: Anne Hildyard: Eland, Endangered wildlife and plants of the world.. Marshall Cavendish, 501–503. o. (2001). ISBN 978-0-7614-7198-1 
  2. East, comp. by Rod. African antelope database 1998. IUCN Species Survival Commission, 143–148. o. (1999). ISBN 978-2-8317-0477-7 

Források szerkesztés