Ötvöskónyi

magyarországi község Somogy vármegyében

Ötvöskónyi község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.

Ötvöskónyi
Ötvöskónyi címere
Ötvöskónyi címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásNagyatádi
Jogállásközség
PolgármesterSzabad Józsefné (független)[1]
Irányítószám7511
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség834 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség33,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 17′ 16″, k. h. 17° 21′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 16″, k. h. 17° 21′ 38″
Ötvöskónyi (Somogy vármegye)
Ötvöskónyi
Ötvöskónyi
Pozíció Somogy vármegye térképén
Ötvöskónyi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ötvöskónyi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Nagyatádtól 6 kilométerre északra fekszik a 68-as főút mellett; központjának északi részén ágazik ki a főútból a 6622-es út Beleg és Kutas felé. Áthalad a területén a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal is, melynek egy megállási pontja van itt, Ötvöskónyi megállóhely.

Története szerkesztés

Ötvöskónyi 1929-ben jött létre Ötvös és Kónyi községek egyesítésével, bár a nevet már korábban is használták a két település közös vasútállomásának jelölésére.

Ötvös nevét 13331335 között már említették az oklevelekben, majd 1389-ben Vtves és Wthwes alakban írták. A település első lakói feltehetően a 11-12. században királyi ötvösök voltak, akik a segesdi, majd később a királynéi ispáni központ ötvöseiként dolgoztak. A 16. század elején Báthori-birtok volt; a család várat is építtetett itt. Az 1500-as évek elején készült török portaösszeíráskor Magyar Kristóf és Miklós, valamint Óvári Fülöp birtokának írták. 1530-tól Pekry Lajos birtoka volt. 1534-ben a Bécs ellen portyázó Szulejmán csapatai Ötvös várát is elfoglalták, 1564-ben már csak mint puszta szerepelt. 1566-ban Szigetvár eleste után a török defterek által végzett összeíráskor már 8 portát jegyeztek itt fel. 1594-ben Zrínyi Miklós visszaszerezte a töröktől, ekkor Battyán Farkas birtoka volt. Az 1600-as évek végén végzett összeírásban már Somogy vármegye újratelepült községei közt szerepelt. Ekkor birtokosai a Marczali, a Batthyány és a Pekry családok voltak.

A 17. századtól már szlovénok (vendek) telepednek meg a községben és a számuk további betelepülőkkel növekedett a 18. századig, akik a Muravidékről érkeztek. Olyan nagy volt a szlovénok aránya a településen, hogy Kónyi még a 19. század végén is zömmel szlovén település volt. A 20. században aztán ezek a lakosok teljesen elmagyarosodtak, s csak Taranyban maradtak fenn legtovább.

Ötvöskónyit 1984. január 1-jén Nagyatádhoz csatolták, 1994-ben lett újra önálló község.

2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás.[3]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1994–1998: Mikola Vilmos (független)[4]
  • 1998–2002: Mikola Vilmos (FKgP)[5]
  • 2002–2006: Mikola Vilmos (független)[6]
  • 2006–2010: Pusztai László (független)[7]
  • 2010–2014: Pusztai László (független)[8]
  • 2014-2019: Pusztai László (független)[9]
  • 2019-től: Szabad Józsefné (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
925
913
904
876
846
834
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 28,6% cigánynak mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,7%, református 8,9%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 6,2% (20,6% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei szerkesztés

Híres emberek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Ötvöskónyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Ünnepélyes átadás. nagyatad.csatornaprogram.hu. (Hozzáférés: 2017. június 16.)
  4. Ötvöskónyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  5. Ötvöskónyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  6. Ötvöskónyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. Ötvöskónyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. Ötvöskónyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  9. Ötvöskónyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  10. Ötvöskónyi Helységnévtár
  11. Újra kihajtott az ötvöskónyi matuzsálem. Magyar Hírlap, 2014. április 11. (Hozzáférés: 2016. január 4.)[halott link]
  12. Az ötvöskónyi hárs. SEFAG. [2014. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 5.)
  13. A Nepomuki Szent János-szobor a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 8.)
  14. A vár romjai a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 8.)
  15. Geoláda a várromoknál (Balogh Béla). (Hozzáférés: 2014. december 8.)