Az új vallási mozgalmak a modern korban, elsősorban a 20-21. században világszerte, de főleg a nyugati világban, a Távol-Keleten és Afrikában kialakult ezernyi vallási mozgalmat (és esetenként a vallás szekuláris alternatíváit) jelölő általános kifejezés. De nincs egységes, elfogadott kritérium az „új vallási mozgalom” meghatározására.[1] Időnként ide számítják már a 19. században létrejött mozgalmakat is. A fogalom nem feltétlen új vallási ébredésekre utal, hanem csak a modern korban létrejött vallások és részben vallásos nézetű csoportok összegző megnevezése.

A kutatók becslései alapján az új vallási közösségek száma világszerte több tízezerre tehető, és tagjaik többsége Ázsiában és Afrikában él. Néhány közösségnek több millió követője van.[2]

Az "új vallási mozgalom" kifejezést Eileen Barker brit szociológus népszerűsítette.[3] Tudományos kutatásuk az 1970-es években született meg.

Áramlatok szerkesztés

Az új vallási mozgalmakat a következő főbb áramlatokba, megnyilvánulásokba sorolják:

Taxonómia szerkesztés

 
A Nemzetközi Teozófiai Társulat emblémája – az egyik korai új vallási mozgalom (1875)
 
Egy japán, szinkretikus új vallási mozgalom, a Seichō no Ie (生長の家) szentélye Tokióban

A francia Jean Vernette, aki számos tanulmányt írt a témában, Szekták című könyvében (2003) a klasszikus leíró tipológia alapján a következő csoportokat adja:

Margaret Singer amerikai kutató, pszichológus a következő kategorizálást alkalmazza:

Süle Ferenc pszichológus Valláspatológiája (1997) alapján:

Jellemzők szerkesztés

Az új vallások követőinek száma sok millióra tehető. Az új keresztény felekezeteken kívül jelentős részük szinkretista, amelyek szertartásaira és tartalmára kisebb-nagyobb mértékben hatással voltak a keresztény, buddhista és hindu spirituális technikák és gondolkodásformák. Nem egy iszlám és zsidó kötődésű új vallás is létezik, és számtalan ezoterikus, metafizikai és újpogány mozgalommal találkozhatunk.

 
Újpogány (wicca) rituálé
 
A Bhagwan-mozgalom hívei vezetőjüket, Bhagwant (Osho) várják (1982)
 
Egy Krisna-tudatú hívő (jobbról) Moszkvában
 
Karizmatikus keresztény közösség összejövetele az USA-ban

A 19. századi gyökerű mozgalmak közül széles körű népszerűségre tett szert az iráni eredetű bahái hit, továbbá a mormonok, a Jehova tanúi és az adventisták. A 20. századi születésűekből kiemelhető a pünkösdi-karizmatikus mozgalom, a szcientológia, a Krisna-tudatúak, az Afrikai Intézményesült Egyházak.

Indiában a vallás annyiféle formát vehet fel, hogy egy elismert vallás kiegészítése sokkal ritkább, mint annak új, jelenkori formába öntése. Erre példa a Krisna tudatú Hívők Nemzetközi Közössége (ISKCON), melynek célja az állandó Krisna-tudat kifejlesztése, úgy munka, mint játék közben. Ezzel ellentétben a transzcendentális meditáció alapítója (Maharisi Mahes jógi) eklektikusabb indiai hagyományokat vett alapul ahhoz, hogy célját elérje. Ez a cél az állítólag elhanyagolt természeti törvények felélesztése és a kreatív intelligencia tudományának megteremtése, főleg a mantrák ismételgetésének speciális módszerével.

Latin-Amerikában, Afrikában és olyan területeken, ahol "bennszülött" népesség él, olyan új szerveződésű kultikus formákat figyelhetünk meg, amelyek a helyi hagyományok bizonyos elemeire támaszkodnak. Ezekre az új vallásokra a sokszínű kultikus szertartási formákon és az érzelmi eksztázisra való hajlamon kívül jellemző az erőteljes univerzalizálódás.

A pogányságot és a Wiccát gyakran emlegetik a New Age részeként, bár fontos különbséget tenni, különösen a Wicca esetében. A New Age olyan címke, amelyet több 20. század végi szokásra és mozgalomra is ráragasztanak. 1996-ban Paul Heelas filozófus a nagyszámú és egymástól sokban eltérő New Age mozgalmak négy általános jellemzőjét azonosította: "az életed nem működik", "légy a magad ura", "engedd el" és "száműzött istenek és istennők vagytok".

A mozgalmakat nehéz osztályozni, az egyik legsikeresebb felosztás R. Wallis nevéhez fűződik, aki 1984-ben három csoportot állított fel: világigenlőt, világmegtagadót és világelfogadót. Aszerint is lehet csoportosítani őket, hogy miként viszonyulnak a már elismert vallásokhoz: van, amelyik egy már fennálló vallást egészít, vagy teljesít ki; van, amelyik egy elismert vallás helyét veszi át, és akad olyan, amely esetleg új kinyilatkoztatással együtt, egy új (esetleg az egyetlen igazi) vallásnak tekinti magát.

A bahái valláshoz vezető út az elismert vallást kiegészítő vagy beteljesítő új vallásokra korai példa. Átmenet a judaizmusból a kereszténységbe és végül az iszlámba. A világelfogadó vallások egyike. A muzulmánok üldözik, mert ellentmond hitüknek, azaz, hogy Mohamed és a Korán volt a végső kijelentés.

Más példa a szcientológia, amely Hubbard The Modern Science of Mental Health (Dianetika: A szellemi egészség modern tudománya) című művén alapszik, melynek célja a dianetika tudományának és gyakorlatának megismertetése. A dianetika elsősorban a "reaktív elmével" foglalkozik, melynek forrása a tudatalatti, a Szcientológia Egyház központi témája pedig a Thetán (lélek, szellemi lény).

Az elismert vallások helyettesítésére példa az Egyesítő Egyház. Ez az 1954-ben alapított mozgalom az összes keresztény egyház egyesítésére törekszik, mint ahogy az a nevéből is kiderül: A Szentlélek Társasága a Világ Kereszténységének Egyesítéséért. Valójában sokkal inkább a többi felekezet helyének átvételére törekszik.

Más mozgalmak új (vagy újonnan felfedezett) kinyilatkoztatás alapján merőben más vallást hirdetnek. A mormon vallás – melynek legnagyobb felekezete, az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza – alapítója, Joseph Smith azt állította, hogy a moroni angyal felfedte előtte azoknak a tábláknak a rejtekhelyét, amelyekre Isten szava volt felírva. A mormonok szerint az ő egyházuk az igazi, Jézus által alapított egyház és bár számos hittételük nem különbözik a többi keresztény felekezet hittételétől, legalább kettő világossá teszi, hogy a mormon vallás a kereszténység többi formájának alternatíváját kínálja.

A világmegtagadó vallások legdrámaibb példái azok, amelyek követőiket a halálba küldik, vagy öngyilkosságot vagy mások meggyilkolását követelik tőlük. Nagy nyilvánosság kísérte a guyanai Népek Temploma egyház létezésének véget vető tömeges öngyilkosságot 1978-ban (lásd: Jim Jones), vagy az adventizmus mozgalmából kiszakadt David Koresh alapította dávidisták szektájának wacói (Texas) központja ellen intézett FBI-támadást 1993-ban (lásd: wacói ostrom), vagy a Naptemplom Rendje tagjainak öngyilkosságát a 90-es években, vagy az Aum Sinrikjó szekta tagjai által a tokiói metró elleni gáztámadást 1995-ben (lásd tokiói gáztámadás).

Az utóbbi időben jelentősen megerősödtek a világelfogadó mozgalmak, többek között az olyan metafizikai mozgalmak, mint a Spirituális Határok Társasága, az olyan "én-központú" vallások vagy részben vallásos mozgalmak, mint az Exegesis és a Silva-féle agykontroll, az afrikai és japán új vallások, mint például az Aladura-egyházak és a Szóka Gakkai. A világelfogadó mozgalmak (vagy én-központú, illetve pszichovallások) a teljes önmegvalósítás eszközeit rendelkezésre bocsátva igyekeznek átformálni az egyént, tudatosítva bennük, hogy isteni természetű a valódi én, és a vallási keresés végső célja nem az, hogy az ember megismerje Istent, hanem hogy Istenné legyen.

A világhoz alkalmazkodó mozgalmak (a kialakuló keresztény házi egyházak, a különféle megújulási csoportok) a személyes szentséget és az elismert vallások életteliségének fokozását helyezik a középpontba.

Lista szerkesztés

Nemzetközileg és Magyarországon ismertebb egyházak, mozgalmak, közösségek:

név alapító(k) létrejöttének
ideje
típus, eredet Magyarországi
létszám
ezer főben
(2010-es évek)
Világszéles
létszám
millió főben
(2010-es évek)
Kandomblé 19. század szinkretizmus
Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza Joseph Smith 1830 resztoránizmus,mormonizmus 16 M[4]
Krisztus Egyházai B. W. Stone, T. Campbell 1832 presbiterianizmus, restaurációs mozgalom 3 M[5]
Bábizmus Báb 1844 iszlám
Krisztadelfiánusok John Thomas 1844 baptizmus 0,05 M[6]
Spiritizmus Fox-nővérek 1848 médiumizmus, metafizika
Konkokjó Bundzsiro Kawate 1859 sintoizmus
Hetednapi Adventista Egyház James és Ellen White, Joseph Bates 1863 resztoránizmus, adventizmus 6 e[7] 20 M[8]
Bahái Baháalláh 1863 ábrahámi vallások szinkretizmusa 5-7 M[9][10]
Új Apostoli Egyház Heinrich Geyer 1863 resztoránizmus 9 M[11]
Üdvhadsereg William Booth 1865 metodizmus ? 1,1 M[12]
Jehova tanúi Charles Taze Russell 1870 adventizmus, Bibliakutató mozgalom 22-32 e[7][13] 8 M[14]
Árja Szamádzs Dajánanda Szaraszvatí 1875 hinduizmus
Keresztény Tudomány Mary Baker Eddy 1876 metafizikai, Új Gondolat mozgalom ? 0,1 M[15]
Konzervatív judaizmus S. Morais, M. Jastrow, H. P. Mendes 1887 zsidó vallás
Ahmadijja Muszlimok Mirza Ghulam Ahmad 1889 iszlám 15-20 M [16][17]
kargó-kultuszok a 19. sz. végétől szinkretizmus
Védánta Társaság Szvámi Vivékánanda 1894-96 hinduizmus
Mazdaznán Otoman Zar-Adusht Ha'nish 1902 zoroasztrizmus, szinkretizmus
Thelema Aleister Crowley 1900-as évek okkultizmus
Pünkösdi-karizmatikus mozgalom 1900-as évek
Antropozófia (Antropozófiai Társaság) Rudolf Steiner 1912 nyugati ezoterika
Isten gyülekezetei egyesülés 1914 pünkösdi-karizmatikus 65-70 M [18]
Iglesia ni Cristo Felix Manalo 1914 resztoránizmus 3 M
Apostoli Egyház Daniel Powell Williams 1916 pünkösdi-karizmatikus 2000 15 M [forrás?]
Aladura több személy 1918–tól pünkösdi-karizmatikus
Umbanda Zélio Fernandino de Moraes 1920[19] spiritizmus, afroamerikai
Isteni Fény Misszió (Elan Vital) Hans Ji Maharaj 1920-as évek
Kimbangizmus Simon Kimbangu 1921 afrikai kereszténység
Reiki Uszui Mikao 1922 japán buddhizmus, energiagyógyászat
Vallástudomány (wd) Ernest Holmes 1926-27 Új Gondolat
Opus Dei Josemaría Escrivá de Balaguer 1928 katolicizmus
Iszlám Nemzet Wallace F. Muhammad 1930-as évek fekete nacionalista iszlám
Önmegvalósítás Közössége Paramahansza Jógánanda 1935 hinduizmus
Rasztafariánus mozgalom Howell, Hibbert, Dunkley, Hinds 1935 zsidó vallás 0,6 M[20]
utolsó eső mozgalom George Hawtin,
Percy Hunt
20. sz. közepe pünkösdi
Wicca Gerald Gardner 1949 újpogányság, boszorkányság 0,5 M (?)[21]
Önállóság Hármas Elvét Követő Protestáns Hazafias Mozgalom kínai vallási államigazgatás [22] 1951 protestantizmus 23 M [23]
Karizmatikus mozgalom 1950-es évek
Transzcendentális meditáció Maharisi Mahes jógi 1950-es évek hinduizmus
Egyesítő Egyház Mun Szonmjong 1954
Népek Temploma Jim Jones 1955 protestantizmus, New Age
Szcientológia L. Ron Hubbard 1955 New Age 0,1-0,7 M[20]
Calvary Chapel Chuck Smith 1965 evangelikalizmus, karizmatikus mozgalom
Sátán Egyháza Anton Szandor LaVey 1966 sátánizmus
Radzsnís (Rajneesh)-mozgalom (Bhagwan-követők) Radzsnís Csandra Mohan Dzsain (Osho) 1966 hinduizmus
Jézus-mozgalom 1960-as évek
A család (Isten gyermekei) David Berg 1968 Jézus-mozgalom, fundamentalista keresztény
Krisna-tudat (ISKCON) A. C. Bhaktivedánta Sz. P. 1966 hinduizmus
Faraferia Frederick Adams 1967 újpogányság
3HO (Healthy, Happy, Holy Organization) Harbhajan Singh Khalsa 1969 szikhizmus, kundalini-jóga
Jógatudomány és Filozófia Himalájai Nemz. Int. Szvámi Ráma 1969-1971 hinduizmus
Kongói Krisztus Egyháza (Église du Christ au Congo) 1970 protestantizmus 25 M [24]
New Age 1970-es évek
Ásatrú Stephen McNallen 1970-es évek újpogányság
Raëlizmus Claude Vorilhon 1974 UFO-vallás 0,08 M[25]
Nemzetközi Szóka Gakkai Daisaku Ikeda 1975 buddhizmus 12 M[26]
Új Kadampa Hagyomány Kelszang Gyaco 1975 körül[27] buddhizmus
Hit Gyülekezete Németh Sándor 1979 pünkösdi-karizmatikus mozgalom 18-35 e[7][28] -
Falun kung Li Hung-csi 1992 csikung mozgalom
Santa Muerte-kultusz - 2000-es évek szinkretikus népi katolikus
Sátáni Templom Lucien Greaves, Malcolm Jarry 2012 sátánizmus

Kapcsolódó cikkek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Oliver, Paul (2012). New Religious Movements: A Guide for the Perplexed. London; New York: Continuum. ISBN 978-1-4411-0197-6
  2. Eileen Barker, 1999, "New Religious Movements: their incidence and significance", New Religious Movements: challenge and response, Bryan Wilson and Jamie Cresswell editors, Routledge ISBN 0-415-20050-4
  3. Massimo Introvigne. The Future of Religion and the Future of New Religions. CESNUR-center for studies on new religions.
  4. http://www.mormonnewsroom.org/facts-and-statistics/
  5. http://church-of-christ.org
  6. http://www.bbc.co.uk/religion/religions/christianity/subdivisions/christadelphians_1.shtml
  7. a b c http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_10_2011.pdf
  8. http://www.adventistreview.org/church-news/story-propelled-by-tmi,-adventist-church-tops-20-million-members
  9. World Christian Encyclopedia
  10. http://www.worldreligiondatabase.org
  11. http://www.nak.org/en/nac-around-the-world/
  12. http://www.salvationarmy.org/ihq/statistics
  13. https://www.jw.org/en/jehovahs-witnesses/worldwide/HU/
  14. https://www.jw.org/en/publications/books/2017-yearbook/2016-grand-totals/
  15. http://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/13537909808580830#preview
  16. Major Branches of Religions. Adherents.com, 2005. október 28. [2015. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 19.)
  17. See:
    • Breach of Faith. Human Rights Watch, 8. o. (2005. június 1.). Hozzáférés ideje: 2014. március 29. „Estimates of around 20 million would be appropriate” 
    • Asian Religions in British Columbia. University of Columbia Press. ISBN 978-0-7748-1662-5. Hozzáférés ideje: 2014. március 29. „The community currently numbers around 15 million spread around the world” 
  18. Assemblies of God World Missions Vital Stats, 2016 https://agwm.com/assets/agwmvitalstats.pdf Archiválva 2017. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
  19. Smith and Prokopy 2003, p. 279–280.
  20. a b Archivált másolat. [2008. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 14.)
  21. Archivált másolat. [2021. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 14.)
  22. 国家宗教事务局 www.sara.gov.cn
  23. Global-christianity-regions
  24. Kongóban, http://ecc.faithweb.com/
  25. http://www.raelpress.org/news.php?item.248.1
  26. http://www.sokanet.jp/
  27. Melton, J. Gordon (December 2002). Encyclopedia of American religions (7th ed.). Detroit: Gale. ISBN 978-0-7876-6384-1
  28. Archivált másolat. [2017. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 14.)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a List of new religious movements című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Hivatkozások szerkesztés

  • Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009
  • Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár, 2006
  • Nanovfszky György: Vallástörténeti olvasókönyv, 2008
  • Lista: