Wikipédia

Úrhida

magyarországi község Fejér vármegyében

Úrhida község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban. Székesfehérvár agglomerációjában található, ezért az utóbbi években jelentősen megnőtt a község népessége a szuburbanizációnak köszönhetően.

Úrhida
Nagyboldogasszony-templom
Nagyboldogasszony-templom
Úrhida címere
Úrhida címere		 Úrhida zászlaja
Úrhida zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásSzékesfehérvári
Jogállásközség
PolgármesterBognár József (független)[1]
Irányítószám8142
Körzethívószám22
Népesség
Teljes népesség2626 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség338,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság130[3] m
Terület7,25 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájSárrét[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 07′ 50″, k. h. 18° 19′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 50″, k. h. 18° 19′ 55″
Úrhida (Fejér vármegye)
Úrhida
Úrhida
Pozíció Fejér vármegye térképén
Úrhida weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Úrhida témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Úrhida naplementekor

Fekvése szerkesztés

Völgyekkel tagolt halmon fekvő település, mely a tengerszint felett 123-191 méteres magasságban fekszik, Székesfehérvártól nagyjából 3,5 kilométerre nyugatra. Zsáktelepülés, amely csak a Székesfehérvár déli részén a Balatoni útból [a régi 7-es útból] kiágazó 7201-es úton érhető el. Északról Sárszentmihály, Sárkeszi és Nádasdladány, nyugatról Jenő, délről pedig Polgárdi illetve Szabadbattyán határolja.

Története szerkesztés

A honfoglalás előtt szerkesztés

Úrhida mai területét már az ősember is lakta, erre az Újszőlők utcában találtak bizonyítékot. A sárszentmihályi határon római kori leleteket is találtak.

1009–1848-ig szerkesztés

 
Úrhida rovásírással

A település már a honfoglalást megelőző időszakban létezett, valamivel a mai fekvésétől ÉK-re a Sárvíz partján. Szent István idejéből származtatott oklevél tanúsága szerint a "civitas" elnevezés utal arra, hogy fontos út, híd védelmére itt valószínűleg földvárat építettek. A falu első írásos említése egy 1009-ben készült majd 1257-ben átírt oklevélben történik, amelyben István király Fülét, Úrhida kerületéből, a Veszprémi püspökségnek ajándékozta, ebben az átiratban a település Vrhida néven szerepel. Ez az oklevél ma a templomban található. Később is időről időre egy-egy iratban említésre kerül a település. Mint például az 1323-as oklevél amely szerint a Veszprémi püspökség birtokában van, ebben említik Szt. Miklósról elnevezett templomát is. 1401-ben egy Zsigmond királyi oklevélben az itt lévő malom kerül említésre. 1478-as fehérvári keresztes konvent oklevele leírja, hogy az úrhidai híd, az úrhidai víz felett, az azonos nevű településen áll. Vámot a veszprémi Albert püspök és fehérvári káptalan jogosult szedni.

A falu sorsát az 1543–1560 Fehérvár közelsége, illetve a török dúlás határozza meg. Források szerint 1560-ban kihalt. 1582-es adat szerint az úrhidai malom Batthyány Ferenc-Orbán birtok volt. A török idők után 1702-es forrás szerint Madocsányi családé, majd 1740-től a fehérvári Vörös családé Pentelével együtt. A Farády Vörös család, az alig lakott területen szőlő telepítést végzett, és a területeket bérletbe adta. A bérlők ősztől tavaszig kinn laktak, azután egyesek itt kinn maradtak végleg, lassan így megindult a falu újra benépesülése. 1757–1810 között 41 családfőt jegyeztek az anyakönyvbe. A II. József féle összeírás 112 házat említ. 1815-ből ismert a szőlőhegy rendtartása, ami szigorúan szabályozta az ültethető növényeket, fákat, állattartást, a jó bor hírének megőrzése érdekében. Az 1831-es kolerajárvány a községet sem kímélte az akkori 192 lakosból 23 lett beteg, és 3 halt meg.

Az 1848-as szabadságharctól az 1900-as évekig szerkesztés

Az 1848-as szabadságharc közvetlenül nem érintette a települést, de a hidat szeptember 25-én felszedték Jellasics csapatai hátráltatására. A község továbbra is a szőlőművelésből élt, 1870-ben már 797 lakosa volt. Az akkori közigazgatás szerint a falu élén 16 tagból álló képviselő-testület, illetve a községi elöljáróság állt. Az utóbbihoz bíró, jegyző, törvénybíró, 4 esküdt, körorvos, pénztárnok tartozott. A község életében említésre kerül egy hírhedett időszak, az 1903-as évben amikor verekedések, útonállás, kocsmai véres verekedések voltak, egy akkori jelentés szerint.

Erre az időszakra Széchenyi Zsigmond (Sárpentelén élt) utalást tesz egyik későbbi könyvében, és Úrhidát, mint „bicskás” falut említi. Ez a ragadvány elnevezés a környező településekben még az 1970–1980-as években is élt.

Az I. világháború alatt, és után szerkesztés

Az I. világháborúba 1914. októberében vonulnak be tartalékosok a faluból. Az elesettek tiszteletére az elmúlt években emlékművet állított a község. A két világháború között a lakosság zöme mezőgazdaságból élt. A fehérvári piacra termeltek zöldséget, gyümölcsöt, húst (libafertály). A népesség közel 1000 fő (920–975) a helyi földek kevésnek bizonyultak eltartásukra, ezért eljárt a lakosság egy része a környékbe napszámba, részes munkára. A község gyarapszik: utak, új temető, tűzoltóság, villamosítás kezdődik.

A II. világháború alatt és után szerkesztés

A II. világháború alatt 1944 decemberében több hónapos álló front alakult ki a Margit-vonal itt húzódása miatt többször is "gazdát" cserél a falu. A falu 30 háza, a templom, a szeszfőzde megrongálódott, és sok polgári áldozatot is követeltek a harcok. A fronton elesetteknek a Templom kertjében állítottak emléket. A harc 1945. március 22-én ért véget.

1945-től a 80-as évekig Úrhida éli a kistelepülések életét, először az újjáépítés időszaka, a Földművesszövetkezet megalakulása, Vadásztársaság létrehozása, majd 1948 kultúrház avatás. 1957-ben újra napirenden a villamosítás. 1960-ban megalakul a Rákóczi Tsz. csoport, 1964-ben posta nyílik. A település önállóságát 1969-ben elveszti, és csak tanácsi kirendeltség marad, közigazgatásilag Szabadbattyánhoz csatolják, ami a falu fejlődésének szempontjából hátrányos volt. Óvodát 1987-ben építettek, azonban az iskolában csak az alsó tagozat maradt. 1988-ban, ma is működő, nyugdíjas klub alakul.

Napjainkban szerkesztés

 
Úrhida madártávlatból

Az önállóságát a község 1990-ben nyerte vissza Szabadbattyántól. Az utóbbi 10 évben jelentős fejlődés történt, Felavatásra került a faluház, az utak nagy része aszfaltozott lett, kisebb lakóparkok épültek,egészségház készült, állatorvosi rendelő üzemel, valamint felújításra, átépítésre került az önkormányzat épülete. 2001 óta van Tájház is mely a falusi ünnepek kedvelt helyszíne. Testvértelepülése: Marosvásárhely. A Nagyboldogasszony Templom a 2019-es évek végén napelemet kapott. 2019-ben a falu 1010. évfordulójára megjelent egy kis könyv is.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Pereczes László (független)[6]
  • 1994–1998: Pereczes László (független)[7]
  • 1998–2002: Pereczes László (független)[8]
  • 2002–2006: Pereczes László (független)[9]
  • 2006–2010: Bognár József (független)[10]
  • 2010–2014: Bognár József (független)[11]
  • 2014–2019: Bognár József (független)[12]
  • 2019-től: Bognár József (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2374
2389
2431
2611
2647
2626
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata
 
Emlékmű a két szabadságharc emlékére

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 0,2% görögnek, 1,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,4%, református 5,7%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 21,4% (27,9% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei szerkesztés

Történelmi nevezetességei nem nagyon maradtak fent. Van kastélya is, habár magántulajdonban. A Nagyboldogasszony-templom kertjéből tiszta időben Székesfehérvár, Szabadbattyán, Inota-Várpalota, sőt a Velencei-tó fehér vitorlásai is láthatók. Három kőkeresztje is fennmaradt.

A Dózsa György utca végén modern reptér található.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Úrhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Úrhida, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. ↑ Úrhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Úrhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  8. ↑ Úrhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  9. ↑ Úrhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  10. ↑ Úrhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  11. ↑ Úrhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  12. ↑ Úrhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  13. ↑ Úrhida Helységnévtár

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Úrhida&oldid=26169866”