Wikipédia

Ősi

magyarországi község Veszprém vármegyében

Ősi község Veszprém vármegyében, a Várpalotai járásban.

Ősi
Ősi címere
Ősi címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásVárpalotai
Jogállásközség
PolgármesterKotzó László (független)[1]
Irányítószám8161
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség1965 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség55,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület35,86 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 08′ 31″, k. h. 18° 11′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 31″, k. h. 18° 11′ 18″
Ősi (Veszprém vármegye)
Ősi
Ősi
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Ősi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ősi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A falu északról Várpalotával, keletről Nádasdladánnyal, délnyugatról Berhidával határos. Határainak északi harmadát a hajdani Sárrét tőzeges része alkotja, dél felé enyhén dombos, foltokban szőlő, szántóföld és ligetes erdő borítja.

A falu északi részén a Séd patak, délen pedig a Buhin-patak folyik át. A település déli részének nagy részét a Buhin-völgy teszi ki, mely enyhén dombos, illetve erdővel borított, helyenként mocsaras terület.

Legfontosabb útja a kelet-nyugati irányban húzódó 7202-es út, amely a központtól keletre, Székesfehérvár felé eső szakaszon a Ladányi út, onnan tovább a Berhida felé eső szakaszon a Rózsa út nevet viseli. Ebbe az útba torkollik bele, majdnem pontosan a 18. kilométerénél, 7,750 kilométer megtétele után a 72 106-os út, amely Várpalotáról indul dél felé és a falu tulajdonképpeni főutcájaként ér véget. Ez utóbbi útnak nagyjából 3,5 kilométernyi szakasza húzódik Ősi határában, a folytatása észak felé, egészen a 8-as főút Várpalotát elkerülő szakaszának keresztezéséig pétfürdői területen halad.

Története szerkesztés

A falu területén már germán törzsek nyomaira is rábukkantak, tehát valószínűleg akkorra tehető a falu keletkezése. A Séd folyó mentén keletkezett és idővel húzódott délkeletebbre. A római korban villagazdaság létesült és egy jelentős katonai útvonal ment át a falun. Ez az út a háborúk miatt mára teljesen eltűnt.

Első írásos bizonyítékaink a falu létezéséről 1009-ből származnak, mikor István király a falut a veszprémi püspökségnek adta. Ebből az időből tudjuk az első nevét a falunak: Villa Euse, mely nevet a püspökségi iratok szerint 1082-ben kapta. 1430-ban átnevezik a falut Eusy névre. Ekkoriban is a vármegye jobban lakott településeihez tartozott. Kis részben volt birtokosa a veszprémi káptalan is. A feljegyzések szerint a község 1488-ban 50 forintot adózott, 54 jobbágycsalád és 14 prediális nemes lakta. Ezt követően rövid időn belül négyszer is átnevezik a falut: 1564-ben Hessy, 1572-ben Essy, 1576-ban Ossy, 1581-ben pedig az Essehy neveket kapta. Ekkoriban harc bontakozott ki a falu református és katolikus vallású lakói között, mert a település egyetlen templomában nem engedték meg a református istentiszteleteket. A 18. század közepén megépítették a református templomot, így a vitáknak vége szakadt és ekkor kapta a falu a végleges Ősi nevet is. A településre idővel egy grófnő költőzött, de politikai okok miatt megfosztották vagyonától és rangjától, ezért csak rövid ideig élt a településen.

A falu legközelebbi jelentősebb fordulópontját a második világháború hozta, mikor a terepviszonyok miatt jelentős katonai célponttá vált. A település ekkoriban naponta többször is gazdát váltott a két fél között és jelentősen megrongálódott. Az 1950-es években a falu újjáépült, és az emberek visszatelepedtek. Az 1960-as években épültek a falu új útjai, iskolái és óvodája. Az 1990-es években jelentős fejlesztések történtek a falu életében: az iskolát kibővítették és odaköltöztették az óvodát, valamint szennyvízcsatorna is épült a faluban.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Jánosi József (független)[3]
  • 1994–1998: Jánosi József (független)[4]
  • 1998–2000: Dr. Bogárdi László (független)[5]
  • 2000–2002: Dr. Bogárdi László (független)[6][7]
  • 2002–2006: Dr. Bogárdi László (független)[8]
  • 2006–2010: Kerekes Anna (független)[9]
  • 2010–2014: Kotzó László (független)[10]
  • 2014–2019: Kotzó László Lajos (független)[11]
  • 2019-től: Kotzó László (független)[1]

A településen 2000. október 15-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[6] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a korábbi településvezető is elindult, és meg is tarthatta pozícióját.

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2065
2043
1992
1979
1932
1965
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 75,5%-a magyarnak, 0,7% németnek, 0,2% lengyelnek, 0,2% románnak mondta magát (24,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,5%, református 7,4%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 13,8% (33,9% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei szerkesztés

  • Középkori építésű, Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt katolikus templom. Az Angyali üdvözletet ábrázoló főoltárkép Rudolf Steiner alkotása. A második világháború fegyveres harcai számos sebet ejtettek a templom falain, tetőzete szinte megsemmisült, de a település ezeréves jubileumának évében (2009) sikerült felújítani. A háborúban a főoltárkép is megsérült, öt lövést kapott, 2010-ben elkészült a restaurálása.[14] 2012-re a templom főhomlokzatát is felújították, illetve a keleti oldal felújítására összegyűlt a megfelelő összeg.[15]
  • Kisebb szőlészetek
  • Halastó, mely körül a falu kisebb eseményei zajlanak, például a képzőművészeti táborok, falunapok.
  • 18. századi református templom

Híres szülöttek szerkesztés

Képgaléria szerkesztés

  •  
    A 72 108-as út Ősi központjában
  •  
    A 72 108-as út Ősi buszmegállójánál
  •  
    A 7202-es út Ősinél kelet felé
  •  
    Ősi nyugati bejárata a 7202-es úton
  •  
    A 7202-es út Ősi előtt nyugat felől

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Ősi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Ősi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Ősi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  5. ↑ Ősi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  6. ↑ a b A 2000. október 15-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. október 15. (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  7. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. ↑ Ősi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  9. ↑ Ősi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  10. ↑ Ősi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  11. ↑ Ősi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  12. ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  13. ↑ Ősi Helységnévtár
  14. ↑ Magyar Kurír: Hálaadó ünnepség Ősiben
  15. ↑ Magyar Kurír: Hálaadás és áldozat Ősiben. [2012. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 22.)

Külső hivatkozások szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ősi&oldid=26962423”