Wikipédia

1960. évi nyári olimpiai játékok

XVII. nyári olimpia

Az 1960. évi nyári olimpiai játékokat, hivatalos nevén a XVII. nyári olimpiai játékokat 1960. augusztus 25. és szeptember 11. között rendezték meg Olaszország fővárosában, Rómában.

XVII. nyári olimpia
Adatok
RendezőRóma,
 Olaszország
Nemzetek84
Sportolók5349
(4736 férfi, 613 nő)
Versenyszámok19 sportág,
150 versenyszám
Megnyitóünnepség1960. augusztus 25.
Záróünnepség1960. szeptember 11.
Hivatalos megnyitóGiovanni Gronchi
Sportolói esküAdolfo Consolini
Olimpiai fáklyaGiancarlo Peris
Olimpiai stadionRómai Olimpiai Stadion
Arany
152		Ezüst
149		Bronz
160		Össz.
461
Magyar részvétel
Sportolók182 (155 férfi, 27 nő)
ZászlóvivőSimon János
Arany
6		Ezüst
8		Bronz
7		Össz.
21
Pontszám155
Helyezés az éremtáblázaton7.
Helyezés a ponttáblázaton5.
 ← 19561964 → 

Az olasz fővárost 1955. június 15-én választotta ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hét pályázó[1] közül. A játékok történetében Róma egyszer már kapott rendezési jogot, azonban az 1908. évi nyári olimpiai játékok előtt a Vezúv kitörése miatt keletkezett károk helyreállítása miatt lemondott róla, és azt az olimpiát végül Londonban rendezték meg.

Bámulatos történelmi díszletek alkották a versenyek hátterét: a tornászok Caracalla i. e. 200 körül épült fürdőjében, a birkózók a Maxentius-bazilikában küzdöttek, a maratonfutás céljának pedig Constantinus diadalíve szolgált.

A részt vevő nemzetek és sportolók száma jelentősen felülmúlta az előző olimpiát: nyolcvanhárom ország ötezer-háromszázharmincnyolc sportolója vett részt a versenyeken.

Érdekességek szerkesztés

  • A játékokra XXIII. János pápa személyesen adta áldását.
  • Rendkívüli jelentőségű az olimpiai mozgalom későbbi fejlesztéséhez szükséges források szempontjából a tévéközvetítések nyitánya.
  • Ez volt a hatodik olimpia, amelyen részt vett Gerevich Aladár, magyar kardvívó. Az 1932. évi nyári olimpián szerepelt először, és ettől kezdve 1960-ig minden olimpián tagja volt a bajnokságot nyerő magyar kardcsapatnak. 1948-ban, Londonban megnyerte az egyéni kardvívást is, így hét aranyérmével máig a legeredményesebb magyar olimpikon.
  • Rómában egymást követően hetedik alkalommal lett olimpiai bajnok a magyar kardcsapat.
  • A dán Paul Elvstrøm Rómában negyedszer egymás után nyert egyéni olimpiai bajnokságot vitorlázásban. Az olimpiák történetében rajta kívül csak Al Oerter, Carl Lewis, Michael Phelps és Icsó Kaori, illetve Ray Ewry (amennyiben beleszámítjuk az 1906-os időközi olimpiai játékok eredményeit is) tudott négyszer egymás után ugyanabban az egyéni versenyszámban bajnoki címet nyerni.
  • Wilma Rudolph, az olimpia legeredményesebb női atlétája három aranyérmet nyert.
  • Az atlétikaversenyeken nyolc új világrekord született, a legimponálóbb győzelem az ausztrál Herb Elliott-é volt, aki saját világcsúcsát megdöntve fölényesen nyerte az 1500 méteres síkfutást.
  • Az afrikai földrész egyre több országa szabadult fel a gyarmatosítás alól. A maratoni futást az addig teljesen ismeretlen Abebe Bikila nyerte, az etióp válogatott futója, Hailé Szelasszié császár testőre. Abebe Bikila a következő olimpián megvédte bajnoki címét.
  • Az 5000 méteres síkfutást – az olimpiák történetében először – nem európai futó nyerte.
  • Az úszóversenyeken hét új világcsúcs született. A brit színekben versenyző tizenkilenc éves Anita Lonsbrough 200 méteres mellúszásban – a világon első nőként – két perc ötven másodperces időn belül úszott. Az Egyesült Államok úszói mind a négy váltószámot világcsúccsal nyerték.
  • Az ökölvívás félnehézsúlyú bajnoka, Cassius Marcellus Clay később Muhammad Ali néven a profi ökölvívás egyik legismertebb egyénisége lett.
  • A svéd kajakozó, Gert Fredriksson harmadik olimpiáján vett részt és hatodik aranyérmét nyerte.
  • A szovjet súlyemelő, Jurij Vlaszov húsz kilogrammot javított a nehézsúly 1955 óta fennálló összetett világcsúcsán.
  • Gyeplabdában az előző hat olimpián bajnokságot nyert India a döntőben vereséget szenvedett Pakisztántól.

Részt vevő nemzetek szerkesztés

Az először részt vevő nemzetek vastagítással kiemeltek.

  Suriname egy atlétája a nemzeti zászlaja alatt részt vett a megnyitóünnepségen, de később nem indult a versenyszámában.

Olimpiai versenyszámok szerkesztés

Versenyszámok az 1960. évi nyári olimpiai játékokon  
Sportág, szakág Egyéni Csapat
férfi női férfi női vegyes összesen
Atlétika 22 9 2 1 0 34
Birkózás 16 0 0 0 0 16
Evezés 1 0 6 0 0 7
Gyeplabda 0 0 1 0 0 1
Kajak-kenu 2 1 3 1 0 7
Kerékpározás 3 0 3 0 0 6
Kosárlabda 0 0 1 0 0 1
Labdarúgás 0 0 1 0 0 1
Lovaglás 3 0 2 0 0 5
Műugrás 2 2 0 0 0 4
Ökölvívás 10 0 0 0 0 10
Öttusa 1 0 1 0 0 2
Sportlövészet 6 0 0 0 0 6
Súlyemelés 7 0 0 0 0 7
Torna 7 5 1 1 0 14
Úszás 6 5 2 2 0 15
Vitorlázás 1 0 4 0 0 5
Vívás 3 1 3 1 0 8
Vízilabda 0 0 1 0 0 1
Összesen 90 23 31 6 0 150

Éremtáblázat szerkesztés

 Bővebben: Az 1960. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázata
Az 1960. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje  
Ország   Arany   Ezüst   Bronz Összesen
1.   Szovjetunió (URS) 43 29 31 103
2.   Egyesült Államok (USA) 34 21 16 71
3.   Olaszország (ITA) 13 10 13 36
4.   Egyesült Német Csapat (EUA)[2] 12 19 11 42
5.   Ausztrália (AUS) 8 8 6 22
6.   Törökország (TUR) 7 2 0 9
7.   Magyarország (UNG) 6 8 7 21
8.   Japán (JAP) 4 7 7 18
9.   Lengyelország (POL) 4 6 11 21
10.   Csehszlovákia (TCH) 3 2 3 8
Összesen 152 149 160 461

Magyar részvétel szerkesztés

Az olimpián Magyarországot 180 sportoló képviselte. A megnyitóünnepségen a magyar zászlót Simon János kosárlabdázó vitte. A részt vevő magyar sportolók névsorát lásd: Az 1960. évi nyári olimpia magyarországi résztvevőinek listája szócikkben.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni viszonyok nem kedveztek a magyarországi sport fejlődésének sem. A számos külföldre távozott sportoló és szakember hiánya még a római olimpián is éreztette hatását. A magyarországi sportolók ennek ellenére 21 érmet – 6 arany-, 8 ezüst- és 7 bronzérmet – nyertek.

A magyar sportolók 11 sportágban, illetve szakágban összesen 155 olimpiai pontot szereztek, ez 44 ponttal kevesebb, mint az előző nyári olimpián elért eredmény.

A magyar csapat szerepléséről részletesen lásd a Magyarország az 1960. évi nyári olimpiai játékokon szócikket.

Közvetítések szerkesztés

A Magyar Rádió szokás szerint élő közvetítésekben számolt be a játékokról, a riporterek Szepesi György és Gulyás Gyula voltak.

A Magyar Televízió első alkalommal közvetített nyári olimpiáról. A helyszínre két fő utazott ki, Radnai János főszerkesztő és Vitray Tamás kommentátor. Rögzítéshez szükséges berendezkedéssel akkoriban még nem rendelkeztek, így az élő közvetítésekről nem maradtak fenn archív anyagok.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Rómán kívül pályázott még Detroit, Brüsszel, Budapest, Lausanne, Mexikóváros és Tokió. A magyar főváros az első körben nyolc, a másodikban egy szavazatot kapott.
  2. ↑ Az olimpián a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közös csapatot indított. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a közös német csapatot az EUA (a francia nyelvű Equipe Unifiée Allemande rövidítése) kóddal jelöli

Források szerkesztés

  • Rome 1960 (angol nyelven). olympics.com. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
  • 1960 Summer Olympics (angol nyelven). olympedia.org. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
  • Róma, 1960 (magyar nyelven). olimpia.hu. [2021. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
  • Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
  • Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
  • Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X
  • Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2  
  • Nemzeti Sport – 2004. augusztus 11.

További információk szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz 1960. évi nyári olimpiai játékok témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=1960._évi_nyári_olimpiai_játékok&oldid=27075374”