1996-os spanyolországi általános választás

Az 1996-os spanyolországi általános választást 1996. március 3-án tartották meg. Ez egy előrehozott választás volt, miután az 1993-ban hivatalba lépett szocialista Negyedik González-kormány legfőbb koalíciós partnere a katalán Konvergencia és Unió felbontotta a koalíciót és az 1996. évi költségvetést nem tudta megszavazni a kormány. A választást eredetileg 1997. július 6-án tartották volna meg, így az eredetileg tervezethez képest 70 héttel előbb mentek szavazni a választásra jogosultak.

Miniszterelnök-jelölt Felipe González José María Aznar Julio Anguita
Párt neve Spanyol Szocialista Munkáspárt Néppárt Egyesült Baloldal
Szavazatok száma 9.425.678
37,63%
9.716.006
38,79%
2.639.774
10,54%
Mandátumok Képviselőház:
141 / 350

Szenátus:
81 / 208
Képviselőház:
156 / 350

Szenátus:
112 / 208
Képviselőház:
21 / 350

Szenátus:
0 / 208
Változás % Csökkenés1,2 Növekedés3,4 Növekedés0,9
Változás a mandátumokban Csökkenés18 Növekedés14 Növekedés3

Spanyolország demokratikus átalakulása óta ez volt az egyik legkeményebb választás: a 14 éve kormányzó balközép, szociáldemokrata szellemiségű Spanyol Szocialista Munkáspárt elvesztette a választást és először alakult jobbközép, liberális kormány a José María Aznar vezette Néppárttal.

Az előző választáshoz képest a Néppárt elhódította Asztúriát, Kantábria autonóm közösségeket illetve Álava, Huesca, Zaragoza, Teruel, Albacete, Toledo tartományokat és Melillat is.

Választási rendszer szerkesztés

A spanyol törvényhozás a Cortes Generales tökéletlen kétkamarás parlamenti rendszer szerint működik. Az alsóháznak megfelelő Képviselőháznak nagyobb hatalma van a Szenátusnál, joga van miniszterelnöknek bizalmat szavazni illetve megfosztani őt ettől. Emellett a Képviselőháznak joga van a Szenátus vétóját felülbírálni.

A Képviselőház esetében 348 mandátumot osztottak ki, ebből 100 mandátumot a többségi szavazás értelmében az 50 spanyol többmandátumos választókerületi szavazásokon osztanak ki. Az egy-egy választókerületben megválasztható képviselők száma a választókerület alá tartozó lakosság számarányától függ. A többi 248 mandátumot az arányos képviselet értelmében a zárt országos pártlistás szavazással osztották ki illetve a töredékszavazatokat azoknak a pártoknak osztották akik a 3%-os bejutási küszöböt átlépték.

A Szenátusban 208 mandátumot osztanak ki. A szenátorokat nyílt listás preferencia szavazás során lehet megválasztani.

Pártok szerkesztés

Ideológia Miniszterelnök-jelölt neve
Spanyol Szocialista Munkáspárt Szociáldemokrácia Felipe González
Néppárt Konzervativizmus, kereszténydemokrácia José María Aznar
Egyesült Baloldal Kommunizmus, szocializmus Julio Anguita
Konvergencia és Unió Centrizmus, katalán autonómia Joaquim Molins
Baszk Nacionalista Párt kereszténydemokrácia, baszk nacionalizmus Iñaki Anasagasti
Kanári-szigeteki Koalíció konzervativizmus, kanári nacionalizmus José Carlos Mauricio
Népi Egység Baloldali nacionalizmus, baszk függetlenség -
Katalán Republikánus Baloldal Baloldali nacionalizmus, katalán függetlenség Pilar Rahola
Baszk Szolidaritás szociáldemokrácia, baszk nacionalizmus Begoña Lasagabaster
Galiciai Nacionalista Blokk Baloldali nacionalizmus, galíciai függetlenség Francisco Rodríguez
Valenciai Unió blaverizmus Vicente González Lizondo

Választási kampány szerkesztés

A Szocialista Munkáspárt kampánya az 1982 óta eltelt 14 éves kormányzásuk sikereit hangoztatta. Kampányuk neve España en positivo (Spanyolország pozitívan) volt emellett legfőbb ellenfelüket a Néppártot igyekeztek egy olyan sötét politikai erőnek beállítani, ami fenyegetést jelenthet a társadalomra és a további fejlődések legfőbb gátjának állították be őket a kampányvideókban.[1]

A Néppárt üzenete egyszerű volt: Spanyolországnak változás kell. Állításuk szerint Felipe González négy kormányzása alatt Spanyolországot a saját képére formálta, amit a korrupció és a munkanélküliség jellemzett. Aznar kampányában új módszert alkalmazott, barátságos retorikát használt és kampánya alatt dicsőítette a középosztályt és a vállalkozókat. A választásra a Néppárt jobbközép, mérsékelt tömegpárttá vált, amivel végleg szakított az elődpárt Népi Szövetség francoista örökségével.[2][3]

Az Egyesült Baloldal üzenete az volt, hogy döntsenek a választók. A népszerű Julio Anguita pártelnök vezetésével a pártnak először lett volna lehetősége kormányalakításban részt vennie, ugyanis a Szocialistákkal együtt baloldali kormány maradt volna meg ám Anguita nem akart Gonzálesszel kormánykoalícióban lenni.

Kampány szlogenek szerkesztés

  • PSOE: España en positivo. (Spanyolország pozitívan)
  • PP: Con la nueva mayoría. (Az új többséggel)
  • Egyesült Baloldal: Decide. (Dönts!)
  • Konvergencia és Unió: Fem que Catalunya sigui clau (Tegyünk azért, hogy Katalónia legyen a kulcs.)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Elecciones generales de España de 1996 című spanyol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Video electoral PSOE 1996 (doberman). (Hozzáférés: 2018. április 16.)
  2. YouTube. (Hozzáférés: 2018. április 8.)
  3. el PP es un partido de centro desde 1989. [2014. augusztus 12-i dátummal az Aznar le recuerda a Rajoy que "el PP es un partido de centro desde 1989 eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 16.)

Források szerkesztés