A 64 Angelina az E-típusú kisbolygókra jellemző színképű kisbolygó. Ernst Wilhelm Tempel fedezte fel 1861. március 4-én. Főbb pályaelemei: e=0,124, a=2,684 CsE, i=1,308, keringési idő: 4,4 év.[2]

64 Angelina
Felfedezése
FelfedezőErnst Wilhelm Tempel
Felfedezés ideje1861. március 14.
Felfedezés helyeMarseille Observatory[1]
Ideiglenes név
  • 1930 QY
  • A861 EA
Pályaadatok
EpochaSeptember 13, 2023
Aphélium távolsága3,018CsE
Perihélium távolsága2,344 CsE
Fél nagytengely2,684 CsE
Pálya excentricitása0,124
Orbitális periódus4,40 év
Közepes anomália264,91°
Inklináció1,308°
Felszálló csomó hossza309,212°
Perihélium szöge179,597°
Központi égitestNap
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő58,292 km
Tömeg150 petagramm
Forgási periódus8,752 óra
Albedó0,157
Abszolút fényesség7,67
A Wikimédia Commons tartalmaz 64 Angelina témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története szerkesztés

Infravörös spektruma és mérete alapján egykor a legnagyobb méretű E típusú színképpel rendelkező kisbolygónak tekintették. Később pontosabb mérések kiderítették, hogy mérete csak negyede a korábban becsültnek (48x53 km). Az E típusú színképpel rendelkező kisbolygók közé tartozik még a 434 Hungaria, a 44 Nysa, az 55 Pandora, a 317 Roxane, a 3169 Ostro, a 3103 Eger, a 4483 Petofi és a 3940 Larion kisbolygó is.

Az E(II) típusú szénképű kisbolygók típusa az Angelináé szerkesztés

Amióta az E típusú kisbolygókat három színképi alcsoportra osztották (Hungaria-szerűek - E(I) típus - Angelina-szerűek - E(II) típus, és Nysa-szerűek - E(III) típus), az Angelina kisbolygó fontosabb szerephez jutott. Hozzá hasonló színképtípusú az E-típusú kisbolygók családján belül a 3103 Eger és a 2867 Šteins is.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. JPL Small-Body Database. (Hozzáférés: 2024. január 23.)
  2. JPL Small-Body Database Browser. NASA. (Hozzáférés: 2008. május 17.)