A verseny első felében a kerékpárosok Monacóból indulva a Pireneusok felé vették az irányt, majd Franciaország közepébe utaztak, s Limoges-ból folytatták útjukat.
Az egy 3. és három 4. kategóriás emelkedőt magába foglaló etapon egy négyfős szökevénycsoport – Stef Clement (Rabobank), Cyril Dessel (Ag2r–La Mondiale), Jussi Veikkanen (Française des Jeux), Stéphane Auge (Cofidis) – lépett el a mezőnytől, tagjai a hegyekben szerzett pontokért szálltak harcba. Végül a finn gyűjtötte a legtöbbet, így élete első Tourján máris magára húzhatta a piros trikót, ráadásul hazájának első versenyzője, aki ezt elmondhatja magáról.[1]
A négy éllovas közül Clement-nek sikerült a legjobban a szombati időfutam, így a szakasz egyes részein virtuálisan már ő viselte a sárga trikót, ám az összetettben élen álló Fabian Cancellara csapata, a Saxo Bank nem engedte, hogy túlságosan nagy legyen a hátránya a mezőnynek. A svájci a nap végén az Eurosportnak azt nyilatkozta:
„
A fő cél az első szakasz megnyerése volt, de most már reménykedem benne, hogy sikerül legalább a keddi csapat-időfutamig megőrizni a sárga trikót. Azonban nem húzhatjuk csak mi az egész mezőnyt minden nap úgy, ahogy ma tettük, mert nekünk is vannak még terveink, amelyeket meg szeretnénk valósítani.[1]
”
A Saxóhoz később csatlakozott a Team Columbia, amely egyértelműen Mark Cavendish-re építette fel csapatát. A mezőnynek néhány kilométerrel a cél előtt sikerült befognia a szökevénycsoportot, így mindenki készülhetett a mezőnyhajrára, amely rendkívül sima Cavendish-sikert hozott. Nem sokkal a cél előtt ugyanis az EuskaltelesKoldo Fernández bukott, amely Tom Boonen (Quick Step) és Óscar Freire (Rabobank) jó szereplését hiúsította meg. Ráadásul a brit két segítője, George Hincapie és Mark Renshaw remekül felvezette számára a hajrát, amelyet Tyler Farrar (Garmin–Slipstream) kései támadása ellenére is könnyedén megnyert. A harmadik helyen az AgritubelesRomain Feillu végzett.[1]
Ez volt Cavendish ötödik szakaszgyőzelme a Tour-on, hiszen egy évvel korábban négy etapon is ő volt a legjobb. Így nyilatkozott a mostaniról:
„
Ez fantasztikusan sikerült, a csapat rendkívül erős volt. Miénk volt az egyetlen olyan gárda a sprinterek csapatai közül, amely tényleg mezőnyhajrát akart, mi végeztük a munkát. Mindenki részt vállalt ebből a sikerből, én is jó erőben éreztem magam.[1]
”
A szakaszhoz hozzá tartozik Fränk Schleck (Saxo Bank) vesszőfutása, aki tegnap 1 perc 36 másodperces hátrányt szedett össze, ma pedig a szakasz közepén bukott, és csak nagy nehezen tudott felzárkózni, míg Thor Hushovd csupán a negyedik lett. Az első versenyző, aki a Tour-t feladni kényszerült, Jurgen Van De Walle (Quick Step) volt, mivel kulcscsonttörést szenvedett.[1]
Harminc kilométerrel a vége előtt azonban egy váratlan fordulat történt. A Team Columbia nemcsak az élre állt, de az erős oldalszélben olyan tempót diktált, amelynek hatására a mezőny nagy része leszakadt az élbolytól. A 27 fős csoport mögött olyan versenyzők próbálták ledolgozni hátrányukat, mint Alberto Contador (Astana), Cadel Evans (Silence–Lotto), Fränk és Andy Schleck (Saxo Bank), Gyenyisz Menysov (Rabobank), ám kevés sikerrel. Az összetettre is esélyesek közül Lance Armstrong (Astana) helyezkedett jól, így ő elől maradt, de gondolva a többiekre, nem sokat segített. A hajrára két klasszis sprinter, Mark Cavendish (Team Columbia) és Thor Hushovd (Cervélo) maradt, kettejük csatáját pedig könnyedén nyerte a brit, aki így két napon belül második szakaszgyőzelmének örülhet. Ez volt a hatodik sikere a Tour de France-on pályafutása során.[2]
Ami a trikókat illeti, Fabian Cancellara növelte előnyét az összetettben, most már 33 másodperccel vezet Tony Martin előtt, a fiatal német viszont megszerezte a legjobb 25 éven aluli versenyzőnek járó fehér trikót, köszönhetően annak, hogy az eddigi éllovas Roman Kreuziger (Liquigas) is a leszakadozottakkal együtt ért célba.[2]
A 10. szakaszon az előzetes bejelentést követően a kerékpárosok rádiós felszerelés nélkül tették meg a napi távot, a szervezők így tesztelték a versenyzők és csapatuk közötti kommunikáció hiányának következményeit. A versenyzők tiltakozásuk kifejezéseképpen lassú tempóban haladtak végig a szakaszon, ám a 4 szökevényt az utolsó kilométereken utolérték, így a zöld trikóért vívott harc volt a tét a mezőnyhajrá során.
24 km megtétele után Marcin Sapa (Lampre) és Johan Vansummeren (Silence–Lotto) lépett el a mezőnytől, ám igazán nagy előnyt ezúttal sem tudtak kialakítani az elől lévők. Az utolsó 500 méteren emelkedett az út vége, ami általában nem kedvez Mark Cavendish-nek (Columbia). A többi sprinter célja az volt, hogy valahogy szétszedje a Columbia sorát, ami ezúttal sem sikerült, ám a brit Cavendish végül háromnegyed-kerékpárral nyert Tyler Farrar (Garmin) előtt, a harmadik helyen pedig Jauhenyi Hutarovics (Française des Jeux) végzett.[3]
Ez volt a 24 esztendős versenyző idei negyedik, pályafutása során immáron a nyolcadik szakasz-győzelme a Tour-on, amellyel beállította Barry Hoban brit rekordját. Ezzel együtt visszaszerezte a zöld trikót is, köszönhetően Hushovd ötödik helyének:
„
Rendben volt ez a szakasz, nem volt túl meredek a vége. Ezúttal 150 méterrel a cél előtt robbantottam, kicsit később, mint általában szoktam, 250-300 méternél, és ez volt az eddigi legszorosabb győzelmem az idei Tour-on. A csapat ezúttal is jól alkalmazkodott a helyzethez.[3]
Monaco > 
.svg){kind=small}
Brignoles – 187 km, sík szakasz 
.svg){kind=small}
Girona > 
Andorra – 224 km, hegyi szakasz 
