A Föld legnagyobb szigeteinek listája

Wikimédia-listaszócikk

Ebben a cikkben a Föld 5000 km²-es és annál nagyobb területű szigetei vannak nagyság szerint sorba állítva. A területi adatok, valamint a szigetcsoporti és országbéli hovatartozás forrása a Cartographia Világatlasza.[2]

A Föld szigetei. A képen jól megfigyelhető a három legjelentősebb terület: Grönland, a kanadai sarkvidéki szigetcsoport és a maláj szigetvilág[1].
(Ausztráliát már nem szigetnek, hanem kontinensnek tekintik.)

A Föld 5000 km²-nél nagyobb méretű szigeteinek száma 112, összterületük 9 001 416 km². A bolygó összes kontinense illetve óceánja, valamint 35 országa osztozik rajtuk.

A Föld legnagyobb szigete az északi félgömbön, az Észak-Amerika északkeleti partjainál található Grönland, mely politikailag Dánia autonóm tartománya. Területe 2 160 000 km², és így az egyetlen sziget, melynek a területe meghaladja az 1 millió km²-t. A második helyen álló Új-Guinea területénél 2,8-szer nagyobb, lakossága azonban elenyésző, alig néhány ezren laknak a partvidékén.

A 9 millió km² összterület-nagyság 24%-át, vagyis majdnem a negyedét Grönland teszi ki egymaga, míg a listában szereplő 112 sziget kb. 36%-a (41 sziget), vagyis több mint a harmada kisebb 10 000 km²-nél. Ezek együttes területe (289 924 km²) alig éri el Grönland területének tizedét.

A szigetek eloszlása szerkesztés

Kontinensek szerint szerkesztés

 
A legnagyobb sziget (Grönland) és a legkisebb kontinens (Ausztrália) méretének összehasonlítása

A listában található 112 sziget összterülete 9 001 416 km², és ezen a területen a bolygó összes kontinense osztozik, a táblázatban látható felosztásban, mely nem a politikai hovatartozás, hanem a földrajzi szerint sorolja be a szigeteket. Észak-Amerika és Ázsia együtt a legnagyobb szigetek összterületének 70%-át, a szigetek darabszámát tekintve 63%-át „birtokolja”.

Országok szerint szerkesztés

 
A Föld legnagyobb szigetei közül Kanada birtokolja a legtöbbet, 23-at.
 
Borneó szigetén három ország osztozik.

A Föld 112 legnagyobb szigetén 35 ország osztozik, a táblázatban látható módon. A legtöbb nagy sziget Kanadához tartozik, 23, és tíznél több szigettel bír Indonézia és Oroszország is. A legnagyobb területe Dánia szigeteinek van, mivel a Föld legnagyobb szigete, Grönland ennek az országnak az autonóm tartománya.

Ázsiában Indonézia, Afrikában Madagaszkár, Ausztrália és Óceániában Pápua Új-Guinea, Észak-Amerikában Kanada, Dél-Amerikában Chile azok az országok, melyek a legnagyobb szigetek közül a legnagyobb területűekkel bírnak. Ha Dániához nem számítjuk hozzá Grönlandot, akkor az európai országok közül Nagy-Britannia lenne a legnagyobb területű szigetekkel bíró ország.

Több sziget is van, melyek területén 2 vagy több ország osztozik. Ezek Új-Guinea (Indonézia és Pápua Új-Guinea), Borneó (Indonézia, Malajzia és Brunei), Ír-sziget (Nagy-Britannia és Írország), Hispaniola (Haiti és a Dominikai Köztársaság), Tűzföldi Nagy-sziget (Argentína és Chile), valamint Timor (az Indonéziához tartozó Nyugat-Timor és a független Kelet-Timor)

Tengerek és óceánok szerint szerkesztés

Mivel nem minden szigetről mondható el, hogy teljes terjedelmében egyik vagy másik tengerben illetve óceánban fekszik, ezért nem lehet olyan összehasonlítást végezni, hogy melyik tengerben vagy óceánban van ezeknek a szigeteknek a legnagyobb összterülete. Viszont azt lehet vizsgálni, hogy ezeknek a szigeteknek a partjait mely tengerek és óceánok érintik. Az alábbi két táblázatban az óceán- illetve tenger-szintű összehasonlítások láthatóak.

Óceánok esetében egyértelmű a Csendes-óceán fölénye, tekintve, hogy a maláj-szigetvilág ennek az óceánnak a melléktengereiben terül el. A Jeges-tenger (mely a magyar földrajztudományban viseli ezt a nevet, külföldön sok helyen Arktikus-óceánként ismert), 22 szigetet mondhat a magáénak a nagy szigetek közül, mivel jobbára ennek a víznek a területén helyezkedik el a kanadai szigettenger.

A táblázat megmutatja az összes tengert, mely a világ legnagyobb szigeteinek a partjait mossa. Az első 3-4 helyen a maláj-szigetvilág tengerei állnak, míg az 5. a Jeges-tenger egyik melléktengere, a Barents-tenger. A maláj-szigetvilágnak gyakorlatilag minden tengere érinti a legnagyobb szigetek valamelyikét, akárcsak a Jeges-tenger melléktengerei.

 
Dél-kelet-Ázsia (benne a maláj-szigetvilág).
 
A Jeges-tenger

A szigetek listája nagyság szerint szerkesztés

Ebben a szakaszban található a Föld 112 legnagyobb szigete, a legnagyobbtól a legkisebbig. A táblázatok a területi adatokon kívül feltüntetik, hogy melyik szigetcsoporthoz tartoznak, mely ország részei, és melyik kontinensen helyezkednek el. Ezen kívül további információként azt is, mely tengerek és óceánok érintik őket (illetve, hogy az adott tenger mely óceán melléktengere, pl. a Földközi-tenger az Atlanti-óceáné). A táblázatok áttekinthetősége miatt kizárólag a „tenger” utótagot viselő vizeket tüntettük fel, így ha az adott sziget nagyobb öböllel, csatornával, szorossal kapcsolódik a legközelebbi szárazföldhöz, az nem szerepel a táblázatban. Ezekért az információkért lásd az adott sziget cikkét.

250 000 km²-nél nagyobb szigetek szerkesztés

 
Madagaszkár (zölddel jelölve) a Föld 4. legnagyobb szigete, és az egyetlen afrikai sziget, mely szerepel a legnagyobb szigetek listáján.

100 000 és 250 000 km² közötti nagyságú szigetek szerkesztés

 
A Brit-sziget Európa legnagyobb szigete.

50 000 és 100 000 km² közötti nagyságú szigetek szerkesztés

 
Kolumbusz partra száll Hispaniolán. A szigetet 1492-ben fedezte fel Kolumbusz, első útján.

25 000 és 50 000 km² közötti nagyságú szigetek szerkesztés

 
Az I. Sándor-sziget a legnagyobb antarktiszi sziget.

10 000 és 25 000 km² közötti nagyságú szigetek szerkesztés

 
A Bolsevik-, Októberi forradalom és Komszomolec-szigetek nevüket az 1930-as években kapták, a frissen megalakult Szovjetunió kutatói által

5 000 és 10 000 km² közötti nagyságú szigetek szerkesztés

 
Bali műholdfelvételen

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c d e f g h i j k l m n o p q r Atlasz 94-95. oldal
  2. Atlasz 275. oldal
  3. a b c d e f g h i j Atlasz 156. oldal
  4. a b c d Atlasz 96. oldal
  5. Atlasz 115. oldal
  6. a b c d Atlasz 103. oldal
  7. a b Atlasz 38-39. oldal
  8. a b c d e f g h i j k l m n o p q r Atlasz 118-119. oldal
  9. a b Atlasz 150. oldal
  10. a b c d Atlasz 136-137. oldal
  11. a b c d e f g h Atlasz 97. oldal
  12. Atlasz 60. oldal
  13. a b c d Atlasz 80-81. oldal
  14. a b Atlasz 148-149. oldal
  15. Atlasz 90-91. oldal
  16. a b c d e f Atlasz 142-143. oldal
  17. a b c Atlasz 72-73. oldal
  18. Atlasz 140-141. oldal
  19. a b Atlasz 157. oldal
  20. a b Atlasz 55. oldal
  21. a b c Atlasz 151. oldal
  22. a b c Atlasz 78. oldal
  23. a b c d Atlasz 128-129. oldal
  24. a b Atlasz 58-59. oldal
  25. a b c Atlasz 144-145. oldal
  26. Atlasz 54-55. oldal
  27. Atlasz 62-63. oldal
  28. Atlasz 155. oldal
  29. a b Atlasz 64-65. oldal

Források szerkesztés

Kapcsolódó cikkek szerkesztés