Wikipédia

A koreai udvar konyhaművészete

a koreai gasztronómia azon ága, mely a Csoszon-kor konyhaművészetén alapszik
Ebben a szócikkben a koreai nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

A koreai udvar konyhaművészete a koreai gasztronómia azon ága, mely a Csoszon-kor (1392–1910) konyhaművészetén alapszik. A 21. században a királyi udvarban régen felszolgált ételek divatba jöttek, köszönhetően például az olyan népszerű televíziós sorozatoknak, mint A palota ékköve.[1] A királyi konyhaművészet megőrzését a Koreai Királyi Konyhaművészet Intézete felügyeli, mely éttermet is üzemeltet, valamint kurzusokat tart, ahol meg lehet tanulni elkészíteni az ételeket.[2] 1971-ben a királyi konyhaművészetet Korea fontos szellemi kulturális örökségének nyilvánították.[3]

koreai királyi konyha
Terített asztal a Kjongbok palotában (경복궁)
Terített asztal a Kjongbok palotában (경복궁)
Más névenhangul: 조선왕조 궁중요리 Csoszonvangdzso kungdzsungjori
handzsa: 朝鮮王朝 宮中料理
Nemzet, országKorea
A Wikimédia Commons tartalmaz koreai királyi konyha témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

 
Királyi konyha modellje a Tedzsanggum élményparkban
 
Kungnjo udvarhölgyek (kék-zöld hanbokban) egy Csoszon-kort idéző kosztümös előadásban

A korai királyságok udvari ételeiről keveset tudni, bár feljegyzések már a Silla királyság idejéből (7. század) is vannak arról, hogy egyes királyok hatalmas lakomákat, banketteket rendeztek, ahol több mint ötvenféle ételt szolgáltak fel, az ételek mibenlétét azonban nem írták le. A királyi udvar étkezési szokásait leginkább a Csoszon-kori feljegyzésekből lehet megismerni.[4]

A Csoszon-udvarban az ételek kiemelkedő fontosságúak voltak, ezt támasztja alá, hogy a hat minisztériumban (육조, Jukcso) számos hivatalnok volt felelős a királyi udvar ellátásáért, az ételek elkészítéséért, beszerzéséért, a munkafolyamatok ellenőrzéséért. Ezen felül a palotában több száz asszony, úgynevezett kungnjo (궁녀, „palotahölgy”) dolgozott, akik többek között az ételek elkészítéséért és felszolgálásáért voltak felelősek, ételtípusonként. Volt külön szakács ttokféleségekhez, levesekhez, teákhoz, stb. A pontos hierarchiát törvényben határozták meg. A szakácsnőket a nagyszabású lakomák idején a palotán kívül élő férfi szakácsok (대령숙수, terjong szukszu) segítették, nekik csak ilyen alkalmakkor volt szabad belépniük a palotába. A többféle rangfokozattal rendelkező kungnjo udvarhölgyek soha nem mehettek férjhez.[4][5]

Az udvarban felszolgált ételek mennyiségben és változatosságban is különböztek a hétköznapi emberek étrendjétől. A házasodási törvénynek köszönhetően – ami megtiltotta az azonos klánba tartozók közötti házasságot – a királyok a nemesség soraiból választottak feleséget, így a nemesek (양반, jangban) megismerkedhettek az esküvőkön felszolgált ételekkel, átvéve ezeket a szokásokat a saját esküvői ceremóniáikhoz, fokozatosan továbbadva az információt az alacsonyabb osztályúaknak, így egyes ételek bekerültek az udvaron kívül élők étrendjébe is. A tartományok kormányzóinak minden hónapban válogatott alapanyagokat kellett a palotába küldetniük, így a szakácsok hozzáfértek a különféle régiók specialitásaihoz, a szezonális alapanyagokhoz és változatos menüt tudtak összeállítani.[4]

Terítés szerkesztés

 
Pangccsa, azaz koreai bronzedények

A Csoszon-korban az uralkodó és felesége számára ötször szolgáltak fel ételt egy nap, háromszori főétkezés és két kisebb étkezés volt a jellemző. A király és a királyné külön ültek egy étkezőben (수라간, szuragan), mindkettőjüknek három asztalon szolgálták fel az ételeket, meghatározott sorrendben (수라상, szuraszang). Három-három udvarhölgy (수라상궁, szuraszanggung) segédkezett az étkezésnél, feladatuk a fedők felemelése, az étel felkínálása, minőségének ellenőrzése és az üres edények elvitele volt, valamint egyikük meg is kóstolta az ételeket, hogy meggyőződjön, nincs megmérgezve.[6]

A szuraszang, azaz a királyi étkezőasztal terítésének megvoltak a szabályai, nem csak hogy milyen ételeket lehetett felszolgálni, de azok sorrendje és elhelyezkedése az asztalon is fontos volt. Általánosságban felszolgáltak kétféle rizst, kétféle levest, kétféle ragut, egyféle ccsimet, csongolt, háromféle kimcshit, ételízesítőket (kandzsang, kocshudzsang, töndzsang) és tizenkétféle szezonális pancshant (십이첩, sibicshop, „tizenkettes tálalás”). Az asztalokon öt pár szudzsot helyeztek el, kettőt használt a király, a többi hármat pedig a felszolgáló udvarhölgyek.[6][7] Az evőeszközök és az étkészletek, edények kovácsolt bronzötvözetből készültek, összefoglaló nevük pangccsa jugi (방짜 유기). Ezek az edények jól sterilizálhatóak, szagtalanok és nem mérgezőek, így rendkívül népszerűek voltak a nemesség körében is.[8][9]

A királyi főétkezések elnevezése szura (수라) volt, ami egy mongol eredetű szó és a kései Korjo-dinasztia korában került a koreai nyelvbe. A napi kétszeri főétkezést reggel tízkor és délután ötkor ejtették meg. A reggeli előtt, délután kettőkor és lefekvés előtt kevesebb, könnyebb ételt: kásaféléket, tésztaféléket, kimcshit és zöldségeket szolgáltak fel. Az alkoholos italokat időről-időre betiltották a palotában, azonban jobbára mégis fogyasztotta az uralkodó. A Korjo-dinasztia idejében a buddhizmus hatására leginkább zöld teát ittak, ezt később kiszorították a gyümölcs- és gyógyteák. A tej ritka ital volt, jóformán csak gyógyításra alkalmazták.[6][10]

Szuraszang szerkesztés

 
Szuraszang-elrendezés
 
A szuraszang asztalok egyikének modellje a Tedzsanggum élményparkban
 
Sinszollo (신선로), egyfajta csongol a királyi konyhaművészetben
A-B-C szuraszanggung (수라상궁, a szuraszangért felelős udvarhölgy)
  1. szongszongi (송송이): kockára vágott daikonretekből készült kimcshi[6]
  2. csotkukcsi (젓국지): leveses, kínai kelből készített kimcshi csottal (fermentált, sózott hal) ízesítve[6]
  3. tongcshimi (동치미): lédúsabb, kevésbé csípős, és kissé édes, pirospaprika nélkül készülő kimcshi[11]
  4. csotkal (젓갈): sózott, fermentált tenger gyümölcsei[12]
  5. csorige (조리개): dinsztelt ételféleség, általában hús valamilyen szójaszószos szószban dinsztelve[13]
  6. namul (나물): növényféleségekből készülő kísérő étel[14]
  7. szengcshe (생채): friss saláta[15]
  8. ccsim (찜): párolt, gőzölt vagy kevés lében főtt étel[16]
  9. maruncshan (마른찬): szárított étel[17]
  10. csanggva (장과): dinsztelt tenger gyümölcsei[18]
  11. phjonjuk (편육): a disznósajthoz hasonló étel, főtt marha- vagy sertéshúsból, amit nehezékkel összelapítanak majd vékonyra szeltelnek[19]
  12. cshangui (찬구이): sült, hidegen tálalt lándzsalevelű harangfolyondár (Codonopsis lanceolata; koreaiul 더덕, todok) és kim[20]
  13. csonjuhva (전유화): serpenyőben sütött palacsintaszerű étel[21]
  14. csotkuk csocshi (젓국 조치): halszósz-leves[22]
  15. thogu (토구): halszálka és csontok félretevésére használt tálka[6]
  16. csang (장): szójaszósz[6]
  17. cshodzsang (초장): ecetes szójaszósz[6]
  18. csho kocshudzsang (초 고추장): ecetes csilipaprikakrém[6]
  19. thodzsang csocshi (토장 조치): szójabableves[6]
  20. hinszura (흰수라): fehér rizs[6]
  21. kvakthang (곽탕): hínárleves[6]
  22. csheszo (채소): zöldségek[6]
  23. kogi (고기): húsétel[6]
  24. csangguk (장국): szójababkrém-leves[6]
  25. talkjal (달걀): tojás[6]
  26. csongol (전골): lassú tűzön főzött ragu[23]
  27. csengban (쟁반) és cshaszu (차수): teáskanna és tál[6]
  28. kong csopsi (공접시): üres tálca[6]
  29. kong ki (공기): üres tál[6]
  30. szuran (수란): buggyantott tojás[6]
  31. hö (회): nyers hal, nyers húsok[16]
  32. toungui (더운구이): meleg grillezett húsok[20]
  33. hongban (홍반) vagy phatszura (팥수라): rizs azuki babbal[6][24]
  34. komthang (곰탕): marhahúsból illetve -csontból készült leves[25]

Ételek szerkesztés

A koreai udvarban felszolgált ételtípusok ábécésorrendben.

Csang szerkesztés

 
csho kandzsang

A csang (장) a különféle szószok jelölése.

Cssim és szon szerkesztés

 Bővebben: ccsim és szon

A ccsim a párolt, gőzölt vagy kevés lében főtt húsok és zöldségek összefoglaló neve, ide tartozik a ttokpokki is,[16][27] míg a szon a hússal vagy gombával töltött zöldségfélék elnevezése, amelyeket párolnak vagy főznek.[16]

Csocshi és kamdzsong szerkesztés

 Bővebben: ccsige

Csongol és sinszollo szerkesztés

 Bővebben: csongol és sinszollo
  • sinszollo: tenger gyümölcseiből, marhahúsból és zöldségekből főzött csongol, magában a tálban, az asztalon főzve.[28]
  • nakcsi csongol (낙지전골): polipból[29]
  • tubu csongol (두부전골): tofuval[29]

Csorige szerkesztés

A csorige (조리개) a királyi konyhában azokat a párolt, dinsztelt ételeket jelentette, amelyekhez a főzés utolsó fázisában keményítőt adtak, hogy besűrítsék a főzőlevet.[30]

  • cshijuk csorige (치육 조리개): egész fácánból[30]

Csuk, mium és ungi szerkesztés

 Bővebben: csuk

A csuk (죽), a mium (미음) és az ungi (응이) kásafélék, a csuk valamivel sűrűbb állagú, mint a mium:[31][32]

  • omidzsa ungi (오미자응이): kínai kúszómagnólia bogyóját felfőzik, majd mézzel összekeverik. A bogyókat kiveszik, a léhez mungóbab-keményítőt tesznek és újraforralják.
  • szok mium (속미음): ragacsos rizst összefőznek jujubával, ginzenggel és gesztenyével.
  • csatcsuk (잣죽): őrölt fenyőmagot rizzsel összefőznek.
  • hengindzsuk (행인죽): a rizsszemeket sárgabarack magjával összeőrlik és megfőzik.
  • hugimdzsa csuk (흑임자죽): őrölt fekete szezámmagot és rizst összefőznek.
  • tharakcsuk (타락죽): a tejberizshez hasonló étel, a rizst megőrlik, vízzel felfőzik, majd hozzáöntik a tejet és együtt főzik tovább.
  • csanggukcsuk (장국죽): darált marhahúst és siitake gombát összefőznek kása állagúra.

Kui szerkesztés

 
nobiani, vagy mai nevén pulgogi
 Bővebben: kui

A kui a grillezett ételek összefoglaló neve.[16]

  • kalbi (갈비): bordából és gerincből készült marinált, grilezett húsok[33]
  • nobiani (너비아니): vékony szeletekre vágott bélszínből vagy más hasonló minőségű marhahúsból, illetve sertéshúsból készül[34][35]
  • tak szandzsok (닭산적): csirkehús és zöldségek nyárson[36]
  • hvajangdzsok (화양적): marinált húsok és zöldségek nyárson[37]

Kukszu szerkesztés

 Bővebben: kukszu
 
A tomimjon valójában leves

A kukszu a tésztás ételek megnevezése.

  • nanmjon (난면): a magyar metélt levestésztához leginkább hasonlító tésztaféleség, tojásból és búzalisztből gyúrják és késsel vágják metéltformára. Marhahúslevessel tálalják.[38]
  • tomimjon (도미면): durbincs (Sparidae) halból készülő tésztás raguleves. A hal húsát eltávolítják és tojásban, lisztben megforgatva kisütik, majd a hal vázára visszahelyezik a tálban. A levesbe kerülnek még zöldségfélék, dió, gingkómagok, fenyőmag, sült húsgombócok, üvegtészta, többféle gomba és tavaszi krizantém (Chrysanthemum) levelei. A tálban az elrendezés miatt a leves elsőre nem látszik.[39]

Mandu szerkesztés

 Bővebben: mandu (étel)

A mandu töltött tésztaféle.

  • omandu (어만두): különleges mandu, a tölteléket nem tésztába töltik, hanem vékony tőkehalfilébe, majd gőz fölött párolják.[40]
  • phjonszu (편수): négyzet alakú mandu, melyet marhahússal, siitake gombával töltenek, gőzön főznek, és marhahúslevessel tálalnak.[41]
  • szengcshi mandu (생치만두): többek között fácánhússal készült, hajdinalisztből készült tésztába töltött mandu[42]
  • tonga mandu (동아만두): viasztökkel (Benincasa hispida) és hússal készül[43]

Namul szerkesztés

 
Kudzsolphan
 Bővebben: namul

A namul a zöldséges ételeket jelöli.

  • kudzsolphan (구절판): nyolcféle zöldséget és húsféléket szolgálnak fel vékony palacsintával, általában nyolcszögletű faedényben[44]
  • csapcshe: édesburgonyából készült üvegtészta zöldségfélékkel[45]
  • thangphjoncshe (탕평채): vékonyra vágott noktumuk, kim, csilipaprika, babcsíra és japán petrezselyem (Oenanthe javanica) felhasználásával készül.[46]

Pancshan szerkesztés

 Bővebben: pancshan

A pancshan a kísérőételeket jelöli.

  • cshangui (찬구이): sült, hidegen tálalt lándzsalevelű harangfolyondár (Codonopsis lanceolata; koreaiul 더덕, todok) és kim
  • csanggva (장과): dinsztelt tenger gyümölcsei
  • csonjuhva (전유화):serpenyőben sütött palacsintaszerű étel
  • csorim (조림): lassú tűzön főzve, dinsztelve/párolva szójaszósszal vagy kocshudzsanggal készített ételek[16]
  • csotkal (젓갈): sózott, fermentált tenger gyümölcsei[
  • hö (회): nyers halak és húsok
  • tonggui (더운구이): meleg sült húsok
  • mauruncshan (마른찬): szárított étel
  • phjonjuk (편육): a disznósajthoz hasonló étel, főtt marha- vagy sertéshúsból, amit nehezékkel összelapítanak majd vékonyra szeletelnek
  • szengcshe (생채): friss saláta
  • szukcshe (숙채): főtt zöldségek[16]
  • szuran (수란): buggyantott tojás

Szura szerkesztés

 
koldongban vagy mai nevén pibimbap

A szura (수라) a kötelezően felszolgálandó két rizs- vagy gabonafélét is jelentette.[47]

  • hinszura (흰수라): főtt fehér rizs[6]
  • hongban (홍반): rizs azuki babbal
  • ogokszura (오곡수라): rizs, ragacsos rizs, köles és azuki bab keveréke[48]
  • koldongban (골동반): a pibimbap elnevezése a királyi udvar konyhaművészetében[49]

Thang szerkesztés

 Bővebben: kuk

A thang a gazdagabb, sűrűbb, hosszabb ideig főtt levesek megnevezése.[50][51]

  • malgun csangguk (맑은 장국): „tiszta (átlátszó) leves”[52][53]
  • komguk (곰국) vagy komthang (곰탕): marhahúsból illetve -csontból készült leves[25]
  • thodzsangguk (토장국): töndzsanggal (szójababkrém) és főtt rizs levével készül[54]
  • nengguk (냉국): a hidegen felszolgált levesek elnevezése[55]

Desszertek szerkesztés

 Bővebben: hangva és ttok
 
indzsolmi

A desszerteket leginkább csak ünnepi alkalmakkor és banketteken fogyasztottak.[56]

  • csonggva (정과): mézben felfőzött gyümölcs, gyömbér, lótuszgyökér vagy ginzeng[57]
  • hvadzson (화전): édes palacsinta, ehető virágszirmokból (mint az azálea vagy a krizantém)[58]
  • jaksik (약식): édes rizssütemény mogyoróval és jujubával[59]
  • jotkangdzsong (엿강정): fenyőmagból, mogyoróból, puffasztott rizsből, dióból, pörkölt babból és szezámmagból készül.[60]
  • jugva (유과): dagasztott vagy gyúrt, majd sütött édességek[61]
  • indzsolmi (인절미): babőrleménybe vagy szezámmagba forgatott döngölt ttok[62]

Italok szerkesztés

 Bővebben: koreai italok listája és koreai alkoholos italok

Az alkoholos italok ritkák voltak az udvarban. Volt olyan király, aki egyáltalán nem fogyasztott alkoholt, de olyan is akadt, akit kritizáltak az ivás miatt.[6][10]

Megjelenése a művészetekben szerkesztés

A koreai udvar konyhaművészete számos televíziós sorozatban megjelenik, a leghíresebb ezek közül A palota ékköve, ahol az ételeket Han Bongnjo (한복려), a királyi ételek szakértője állította össze, akinek egyetemi professzora az utolsó Csoszon-királyok szuraszanggungjától, Han Hiszuntól (한희순) tanulta a mesterséget.[1][2][5] A sorozat díszleteiből múzeum-élménypark is nyílt Tedzsanggum élménypark néven, ahol a forgatási díszletek között a királyi konyha és étkezők pontos másai is megtekinthetőek.[66]

  •  
    Han Hiszun, az utolsó királyi szanggung (magas rangú palotahölgy)
  •  
    Ételek felszolgálása a király palotában (Tedzsanggum park)
  •  
    Szuraszang a Tedzsanggum parkban
  •  
    Korhű díszletek (Tedzsanggum park)

Források szerkesztés

  1. ↑ a b Special Interview - Han Bok-Ryeo, Master of Korean Royal Cuisine. Hancinema, 2009. december 7. (Hozzáférés: 2013. május 10.)
  2. ↑ a b Vive La Korean Food! Hallyu Revitalizes Culinary Tradition. The Korea Times, 2008. március 20. (Hozzáférés: 2013. május 10.)
  3. ↑ Introduction. Institute of Korean Royal Cuisine. (Hozzáférés: 2013. május 10.)
  4. ↑ a b c Pettid, Michael J.. Korean cuisine: an illustrated history (angol nyelven). China: Reaktion Books Ltd, 128-132. o. (2008). ISBN 978 1 86189 348 2 
  5. ↑ a b Who prepared royal cuisine?. Korea Tourism Organization. [2012. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 13.)
  6. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z Pettid, Michael J.. Daily Meals, Korean cuisine: an illustrated history (angol nyelven). China: Reaktion Books Ltd, 133-138. o. (2008). ISBN 978 1 86189 348 2 
  7. ↑ Table settings for Korean Food. Korea Tourism Organization. [2013. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 4.)
  8. ↑ Pictorial Korea. Korean Overseas Culture and Information Service, 16. o. (2004) 
  9. ↑ Bronze Art. Antique Alive. (Hozzáférés: 2013. május 14.)
  10. ↑ a b What did kings in the Joseon Dynasty normally eat?. Korea Tourism Organization. [2012. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 13.)
  11. ↑ Types of kimchi. Korea Tourism Organisation. [2013. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 26.)
  12. ↑ Jeotgal. Seoul City. [2004. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
  13. ↑ Health food - Chiyuk-jorigae. [2022. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 14.)
  14. ↑ The Wide World of Namul. About.com, 2011. június 17. [2011. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 4.)
  15. ↑ Saengchae. Korea Tourism Organization. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 13.)
  16. ↑ a b c d e f g The general kinds of Korea Food. Korea Tourism Organization. [2012. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 4.)
  17. ↑ Mareunchan. Korea Tourism Organization. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 13.)
  18. ↑ Janggwa. Korea Tourism Organization. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 13.)
  19. ↑ Lee Jong-im Director, Korea Food and Culture Research Center: Pyeonyuk : Sliced Beef. Koreana. [2011. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 5.)
  20. ↑ a b 궁중음식 (koreai nyelven). e-foodservice.co.kr. [2001. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 14.)
  21. ↑ A List of Korean Savory Pancakes. About.com. [2013. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 5.)
  22. ↑ 젓국 (koreai nyelven). Foodnara. (Hozzáférés: 2013. május 15.)[halott link]
  23. ↑ Korean Food: Stews. Life in Korea. (Hozzáférés: 2013. április 3.)
  24. ↑ 홍반 (koreai nyelven). Daum Dictionary. (Hozzáférés: 2013. május 15.)
  25. ↑ a b GOM-TANG. Trifood.com. [2011. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
  26. ↑ 겨자즙 (koreai nyelven). Daum Dictionary. (Hozzáférés: 2013. május 21.)
  27. ↑ 떡국에서 떡볶이·떡찜까지…가래떡의 모든 것! (koreai nyelven). SBS News, 2009. január 23. (Hozzáférés: 2013. április 10.)
  28. ↑ Practical recipes - Sinseollo. Suragan. [2021. november 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 17.)
  29. ↑ a b 전골 (koreai nyelven). Britannica Korea. [2011. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 3.)
  30. ↑ a b Chiyuk-jorigae. Suragan. [2022. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 21.)
  31. ↑ 죽,‘현대’와 죽이맞다 (koreai nyelven). Chosun, 2012. július 10. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 13.)
  32. ↑ 죽, 미음, 응이 (koreai nyelven). Hanjin Mall. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 13.)
  33. ↑ Gogi 101: All You Need to Know about Meat Dishes in Korea. Korea Tourism Organization. [2013. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  34. ↑ 불고기 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  35. ↑ Bulgogi. Korea Tourism Organization. [2008. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  36. ↑ 닭산적 (keresőbe kell beírni) (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. május 21.)
  37. ↑ 화양적 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia
  38. ↑ Nanmyeon. Suragan[halott link]
  39. ↑ Domimyeon. The Korea Herald, 2012. április 20. (Hozzáférés: 2013. május 17.)
  40. ↑ Eomandu (어만두). KBS World. [2012. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 17.)
  41. ↑ Pyeonsu (Square dumpling). The Korea Herald, 2011. június 17. (Hozzáférés: 2013. május 17.)
  42. ↑ Saengchi-mandu. Suragan. [2021. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 17.)
  43. ↑ 동아만두 (koreai nyelven). Menupan. (Hozzáférés: 2013. május 17.)
  44. ↑ Gujeolpan: a Royal Pleasure for Eye and Palate. The Chosun Ilbo, 2010. szeptember 21. (Hozzáférés: 2013. május 17.)
  45. ↑ Japchae. Korea Tourism Organization. [2013. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 8.)
  46. ↑ Tangpyeongchae A Colorful and Symbolic Dish. Koreana. [2015. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 17.)
  47. ↑ Food Fit For A King. Korea Taste, 2011. május 9. [2011. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 13.)
  48. ↑ 오곡수라 (koreai nyelven). Daum Dictionary. (Hozzáférés: 2013. május 13.)
  49. ↑ 골동반 (koreai nyelven). Daum Dictionary. (Hozzáférés: 2013. május 13.)
  50. ↑ Guk and Tang. About.com. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
  51. ↑ 7 Korean soups for the soul. CNN Travel, 2012. január 17. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
  52. ↑ The general kinds of Korea Food. Korea Tourism Organization. [2012. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
  53. ↑ 한식음식의 종류. Hansik America. [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
  54. ↑ 토장국 (koreai nyelven). Encyclopedia of National and Ethnic Cultures. (Hozzáférés: 2013. április 2.)[halott link]
  55. ↑ Paik Jae-eun (Professor of Food and Nutrition, Bucheon University): Soup (Guk) An Essential Part of the Korean Meal. Koreana, 2008. [2015. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
  56. ↑ Special Food for Seasonal Occasions. Korea Tourism Organization. [2012. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 21.)
  57. ↑ Insam-jeonggwa (인삼정과). KBS World. (Hozzáférés: 2013. április 17.)
  58. ↑ 화전 (koreai nyelven). Donga Woman. [2014. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 9.)
  59. ↑ 약식(yaksik / Sweet Rice with Nuts and Korean Dates,藥食) (koreai nyelven). Doosan Encylcopedia. (Hozzáférés: 2013. május 21.)
  60. ↑ Han Pok-chin: Table Setting and Cookery. Koreana, 1993. [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 17.)
  61. ↑ 유과 (koreai nyelven). Doosan Encylopedia
  62. ↑ Ttuk, Hangwa : Kinds of Rice Cakes. Korea Agro-Fisheries Trade Corporation. [2010. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 23.)
  63. ↑ Hwachae; Refreshing Beverage to Beat the Summer Heat. Koreana, 2005. [2014. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 25.)
  64. ↑ Traditional Winter Beverage and thirst quencher, Sikhye. Seoul Metropolitan Government, 2011. február 25. [2011. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 24.)
  65. ↑ 수정과 水正果 Sujeonggwa Cinnamon Punch. Encyclopedia of Korean Seasonal Customs. [2013. július 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 24.)
  66. ↑ Dae Jang Geum Theme Park. Korea Tourism Organization. [2014. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 21.)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Korean royal court cuisine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz A koreai udvar konyhaművészete témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_koreai_udvar_konyhaművészete&oldid=26452555”