A piramisok listája
Wikimédia-listaszócikk
A piramisok listája a piramis formájú (gúla) építményeket sorolja fel, a kezdetektől az újkorig (kb. 1600-ig).
Afrika szerkesztés
Egyiptom szerkesztés
| Név | Hely | Építés | Megjegyzés | Kép |
|---|---|---|---|---|
| Vörös piramis | Dahsúr | Sznofru második piramisa | 
|
Szudán szerkesztés
| Név | Hely | Építés | Megjegyzés | Kép |
|---|---|---|---|---|
| Meroé piramisai | Meroé | kb. Kr. e. 300 - Kr. u. 300 |  | |
| el-Kurru piramisai | el-Kurru (Napata) | Kr. e. 860 - 643 |  | |
| Nuri piramisai | Nuri (Napata) | kb. Kr. e. 664 - 330 |  | |
| Dzsebel Barkal piramisai | Dzsebel Barkal (Napata) | kb. Kr. e. 3-1. század |  |
Mali szerkesztés
| Név | Hely | Építés | Megjegyzés | Kép |
|---|---|---|---|---|
| Aszkia síremléke | Gao | 15. század vége |  |
Ázsia szerkesztés
India szerkesztés
| Név | Hely | Építés | Megjegyzés | Kép |
|---|---|---|---|---|
| Brihadisvara-templom | Tandzsávúr | Hindu templom |  | |
| Gopuramok | Dél-India | A gopuramok a hindu templomkörzetek kapuemelvényei, amelyek dél-Indiában jellegzetesek. Nem ritka a 40-50 méter magasságig törő építmény sem. |  |
Indonézia szerkesztés
| Név | Hely | Építés | Megjegyzés | Kép |
|---|---|---|---|---|
| Borobudur | Jáva | A világ legnagyobb buddhista temploma |  | |
| Sukuh temploma | Jáva | 15. századi jávai hindu templom |  |
Irak, Irán szerkesztés
Mezopotámia piramisformájú építményei a következők:
| Név | Hely | Építés | Megjegyzés | Kép |
|---|---|---|---|---|
| Uri Zikkurat | Ur (Irak) |  | ||
| Éanna-Zikkurat | Uruk (Irak) | |||
| Csogá Zanbil lépcsőspiramisa | Csogá Zanbil (Irán) | 
|
Kína szerkesztés
Kambodzsa szerkesztés
| Név | Hely | Építés | Megjegyzés | Kép |
|---|---|---|---|---|
| Prang (Prasat Thom) | Koh Ker | 928–941 között | 36 m magas, 7 lépcsős | .jpg) |
Közép-Amerika szerkesztés
Közép-Amerikában (különösen Mexikóban, Belizében, Guatemalában) sok lépcsős piramis található.
Belize szerkesztés
| Név | Hely | Építés | Megjegyzés | Kép |
|---|---|---|---|---|
| Caracol | Cayo körzet | ca. 43 méter magas |  | |
| El Pilar | Cayo körzet | Kr. e. 500 - Kr. u. 1000 | El Pilar egyike volt a nagy maja városoknak, és kb 15 nagy piramis romja található itt. |  |
| Nim Li Punit | Toledo körzet | _-_Belize-0868.jpg) |
Guatemala szerkesztés
| Név | Hely | Építés | Megjegyzés | Kép |
|---|---|---|---|---|
| El Tigre | El Mirador |  | ||
| La Danta | El Mirador | _-_Guatemala_1828_-_La_Danta_at_the_Mayan_site_of_El_Mirador.jpg) | ||
| Komplex Q | Tikal |  | ||
| piramis V (Maya) | Tikal |  |
Honduras szerkesztés
| Név | Hely | Építés | Megjegyzés | Kép |
|---|---|---|---|---|
| Nagy Piramis | Copán |  |
Mexikó szerkesztés
| Név | Hely | Építés | Megjegyzés | Kép |
|---|---|---|---|---|
| Piramis (Struktur I, Maya) | Calakmul |  | ||
| Piramis (Struktur II, Maya) | Calakmul | A piramis alapmérete kb. 140 × 140 m, magassága 45 méter |  | |
| Nohoch Mul (Maya) | Cobá |  | ||
| El Castillo, Kukulkán-piramis (Maya) | Chichén Itzá |  | ||
| A harcosok temploma | Chichén Itzá |  | ||
| Kukulkán-piramis | Mayapán |  | ||
| Templo Mayor | Mexikóváros | Tenochtitlán fő kultuszhelye a Nagy Teocali piramis volt, ennek köveiből H. Cortés parancsára egy keresztény templomot építettek, amelyet 1573-ban lebontottak és helyére a Katedrális (Catedral Metropolitana) építették spanyol barokk stílusban. | 
| |
| Feliratok piramisa (Maya) | Palenque |  | ||
| Plazuelas piramisai | Plazuelas | Piramiskomplexum Guanajuato államban. Három piramisból áll, a környező épületekkel és egy korabeli labdajáték pályával. |  | |
| A varázsló piramisa (Maya) | Uxmal |  | ||
| Nappiramis | Teotihuacán |  | ||
| Holdpiramis | Teotihuacán |  | ||
| Piramis C | Tula (Tollan) |  | ||
| Cholula piramisa | San Andrés Cholula | Kr. e. 400 - Kr. u. 700 | 
| |
| Edificio (Épület) V | El Tajín |  | ||
| A fülkék piramisa | El Tajín | 18 méter magas, hét szintes, egymásra helyezett és kötőanyag nélkül egymáshoz illesztett, faragott kőtömbökkel fedett piramis. |  |
Salvador szerkesztés
| Név | Hely | Építés | Megjegyzés | Kép |
|---|---|---|---|---|
| 1-es számú piramis | Casa Blanca | Összesen 6 maja építmény látható itt, ebből 3 piramis, közülük az 1-es és 5-ös számú van feltárt állapotban. | .jpg)
| |
| La Campana de San Andrés | San Andrés | 600 - 900 | 
| |
| Tazumal | 250 - 900 | 
|
Dél-Amerika szerkesztés
Peru szerkesztés
| Név | Hely | Építés | Megjegyzés | Kép |
|---|---|---|---|---|
| Huaca del Sol | Mochica |  | ||
| Huaca de la Luna | Mochica |  | ||
| Caral piramisai | Caral, Limától kb. 200 km-re északra. |  | ||
| Túcume piramisa | Túcume | kb. 1100 körül |  | |
| Huaca Pucllana | Miraflores, Lima | 200 és 700 között | Vályog és agyag piramis, hét lépcsős platformból | .jpg) |
Észak-Amerika szerkesztés
USA szerkesztés
| Név | Hely | Építés | Megjegyzés | Kép |
|---|---|---|---|---|
| Monks Mound | Cahokia, Illinois | A legnagyobb prekolumbián földpiramis Észak-Amerikában. Fénykorában, Kr. u. 850 és 1150 között a városban több mint 100 lapos tetejű piramis és földhalom állt, melyek közül mintegy 20 ma is látható. |  |
Európa szerkesztés
Franciaország szerkesztés
| Név | Hely | Építés | Megjegyzés | Kép |
|---|---|---|---|---|
| Couhard piramisa | Autun | 1-2. század | Valószínűleg temetkezési emlékmű volt |  |
Görögország szerkesztés
| Név | Hely | Építés | Megjegyzés | Kép |
|---|---|---|---|---|
| Hellinikon piramisa | Peloponnészosz | ókor (poliszok kora) | Valószínűleg egy katonai őrtorony vagy egy mezőgazdasági épület volt. |  |
| Ligourio piramisa | Peloponnészosz | Nagyon kevés rom maradt belőle. Valószínűleg egy katonai őrtorony volt.[1][2][3] |
Olaszország szerkesztés
| Név | Hely | Építés | Megjegyzés | Kép |
|---|---|---|---|---|
| Cestius piramisa | Róma | Kr. e. 12 |  | |
| Meta Romuli | Róma | Az épület maradványait 1564-ben eltávolították. |  |
Spanyolország szerkesztés
| Név | Hely | Építés | Megjegyzés | Kép |
|---|---|---|---|---|
| La Palma piramisai | La Palma, Kanári-szigetek |
A piramisok különböző helyszíneken találhatók a szigeten. Nincs megbízható információ az építőkről és a piramisok céljáról. | 
|
Irodalom szerkesztés
Piramisok szerkesztés
- Mario Koch: Pyramiden der Welt. In: MegaLithos, Heft 4/2004, Verlag Sven Näther, Wilhelmshorst, ISSN 1439-7366.
- Erich Lehner: Wege der architektonischen Evolution - Die Polygenese von Pyramiden und Stufenbauten. Aspekte zu einer vergleichenden Architekturgeschichte. Phoibos-Verlag, Wien 1998, ISBN 3-901232-17-6.
Egyiptomi piramisok szerkesztés
- Szabó Gergő: A gízai Nagy Piramis: Érdekes tények és elméletek
- Mohammed Zakaria Goneim: Die verschollene Pyramide. Neuauflage 2006, ISBN 3-8334-6137-3
- Zahi Hawass: Die Schätze der Pyramiden. Weltbild, ISBN 3-8289-0809-8
- Peter Jánosi: Die Pyramiden. Mythos und Archäologie. Beck, München 2004, ISBN 3-406-50831-6
- Jean-Philippe Lauer: Das Geheimnis der Pyramiden. Herbig, München 1980, ISBN 3-8118-3387-1
- Mark Lehner: Das erste Weltwunder. London 1997
- Mark Lehner: Das Geheimnis der Pyramiden in Ägypten. ISBN 3-572-01039-X
- Alberto Siliotti, Zahi A Hawass: Pyramiden. Pharaonengräber des Alten und Mittleren Reiches. Müller, Erlangen 1998, ISBN 3-86070-650-0.
- Rainer Stadelmann: Die ägyptischen Pyramiden. Darmstadt 1985/ 1997.
- Miroslav Verner: Die Pyramiden. Prag 1997.
Közép-amerikai piramisok szerkesztés
- Nikolai Grube (Hrsg.): Maya - Gottkönige im Regenwald. Könemann, Köln 2000, ISBN 3-8290-1564-X
- Baldur Köster: Pyramiden und Paläste in Mittelamerika. Ein Vergleich mit Bauten der Ägypter und Griechen. Verlag Philipp von Zabern, Mainz 2003, ISBN 3-8053-3254-8
Mezopotámiai zikkuratok szerkesztés
- Ernst Heinrich: Die Tempel und Heiligtümer im alten Mesopotamien: Typologie, Morphologie und Geschichte. de Gruyter, Berlin 1982, ISBN 3-11-008531-3
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ http://www.tolo.gr/de/Attractions/Argolida/Ligourio/Ligourio_%E2%80%9CPyramid%E2%80%9D-62
- ↑ Archivált másolat. [2018. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 13.)
- ↑ http://www.astro.bas.bg/AIJ/issues/n16/11-ETheodosiou3.pdf
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Liste von Pyramiden című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.