Wikipédia

A végítélet órája

A végítélet órája (angol: Doomsday Clock) egy esetleges globális katasztrófa bekövetkeztének esélyét jelzi, hogy milyen közel van az emberiség a teljes pusztuláshoz.

A végítélet órája 2023 januárja óta másfél percre áll éjféltől

1947 óta teszi közzé a szimbolikus óra becsült állását egy atomtudósokból álló amerikai tudományos szervezet (The Bulletin of the Atomic Scientists' Science and Security Board(wd)), egy másik szervezet ajánlásai alapján, mely tagjai között találunk 18 Nobel-díjas tudóst (Governing Board and the Board of Sponsors).

Az eredetileg a Chicagói Egyetem falán lévő óra azt jelképezte, hogy az emberiség mennyire áll közel a globális atomháborúhoz. 2007 óta azonban számításba veszik az éghajlatváltozást, illetve az olyan újabb technológiai eredményeket, melyek visszafordíthatatlanul károsíthatják az emberi életet a Földön. Az órán az éjfél a globális katasztrófa bekövetkeztét hivatott jelképezni.

„ Az óra nem a világpolitikai erőcsatározásokat hivatott regisztrálni, hanem azokat az állandó fenyegetettségben beálló alapvető változásokat kell mutassa, melyekkel az emberiségnek az atomkorszakban szembe kell néznie. ”
– Eugene Rabinowitch

Az óra átállításához kapcsolódik egy egész napos program, melyet ötödik alkalommal 2013. november 14-én rendeztek, Washingtonban. Ez a rendezvény a nagyközönség előtt is nyitva állt; a szervezet tagjai vitatták meg a témakörrel kapcsolatos kérdéseket, az emberiséget fenyegető történéseket, melyet akkor élőben adtak online.

Szimbolikus óraátállítás szerkesztés

A Tudományos és Biztonsági Bizottság évente kétszer ül össze, hogy megtárgyalják a világban végbemenő történéseket. A legkomolyabb atomháborúval fenyegető eseménysor az 1962-es kubai rakétaválság, a disznó-öbölbeli invázió kibontakozása, csúcspontja és megoldása azelőtt végbement, hogy a bizottság az óra átállításával azt le tudta volna reagálni.

1947-ben az óra első állása hét percet mutatott éjfél előtt. 2018-ig huszonháromszor állították át mindkét irányba. A 20. században legközelebb 1953-ban állt éjfélhez, akkor 23:58-at mutatott. Legmesszebb 1991-ben, a hidegháború lezárultával tizenhét perc híján mutatott éjfélt.

2018. január 25-e óta ismét két perccel éjfél előtt jár az óra, a világszerte erősödő nacionalizmus, Donald Trump atomfegyverekkel kapcsolatos nyilatkozatai, valamint, hogy kormánya tagadja az éghajlatváltozással kapcsolatos egyöntetű tudományos állásfoglalás érvényességét.[1] Az óramutató 1953 után 2018-ban állt ismét legközelebb éjfélhez.

2020 elején még egy kicsit előrébb állították, ami 2021-ben is megmaradt, a koronavírus-járvány, a nukleáris fegyverek fejlesztése és az éghajlatváltozás miatt, így csak 100 másodperc maradt éjfélig.[2][3] Ez a valaha beállított idő szerint az éjfélhez legközelebbi érték az órán.[4]

2023 januárjában még előrébb, éjfél előtt másfél percre - azaz 90 másodpercre - állították az órát. Még sosem állt ilyen közel az éjfélhez. Az átállítást az orosz-ukrán háborúval és a megnövekedett nukleáris fenyegetettséggel (többek között Észak-Korea) indokolták.[5]

Átállítások idővonala szerkesztés

 
A világ végének fenyegetése a végítélet óráján. 1991 óta szinte folyamatosan rosszabbodott a helyzet
Év Idő éjfélig Idő Átállítás (percek) Indok[6]
1947 7 perc 23:53 — Az óra eredeti beállítása.  
1949 3 perc 23:57 −4 A Szovjetunió teszteli első atombombáját, az RDSZ–1-et, hivatalosan is megkezdve a nukleáris fegyverkezési versenyt.  
1953 2 perc 23:58 −1 Az Egyesült Államok 1952 novemberében teszteli első termonukleáris fegyverét az Operation Ivy részeként, mielőtt a Szovjetunió a következő augusztusban leteszteli sajátját, a Joe 4-et. 2020-ig ekkor volt a legközelebb az óra éjfélhez.  
1960 7 perc 23:53 +5 Világszerte egyre nagyobb volt a közreműködés tudományos szinten és egyre több politikai lépést is tettek azért, hogy elkerüljék a felesleges megtorlásokat, illetve az Egyesült Államok és a Szovjetunió is próbálta elkerülni a közvetlen ütközeteket a két fél között (például a szuezi válság és at 1958-as libanoni válság). Több országból összegyűlt tudósok létrehozták a nemzetközi geofizikai évet, ami lehetővé tette a szovjet és amerikai tudósok közötti közreműködést.  
1963 12 perc 23:48 +5 Az Egyesült Államok és a Szovjetunió aláírja a nemzetközi atomcsendegyezményt.  
1968 7 perc 23:53 −5 Az Egyesült Államok szerepe egyre nagyobb lesz a vietnámi háborúban, megtörténik az 1965-ös indiai–pakisztáni háború, illetve a hatnapos háború. Franciaország és Kína, akik nem írták alá a nemzetközi atomcsendegyezményt, szert tesznek nukleáris fegyverekre és tesztelik azokat (a franciák 1960-ban a Gerboise Bleue-t, Kína pedig 1964-ben az 596-os projektet).  
1969 10 perc 23:50 +3 Minden nemzet (India, Izrael és Pakisztán kivételével) aláírja az atomsorompó szerződést.  
1972 12 perc 23:48 +2 Az Egyesült Államok és a Szovjetunió aláírja az első stratégiai fegyverkorlátozási egyezményt (SALT I) és az ellenrakéta szerződést.  
1974 9 perc 23:51 −3 India teszteli a mosolygó buddha nukleáris fegyvert és a SALT–2 tárgyalások sikertelenek. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió is modernizálja MIRV robbenófejeket.  
1980 7 perc 23:53 −2 Véget érnek a szovjetek és az amerikaiak közötti tárgyalások, miután megkezdődik a Szovjetunió afganisztáni háborúja. Ennek következtében az Egyesült Államok nem hajlandó jóvá hagyni a SALT–2 megegyezést.  
1981 4 perc 23:56 −3 Az átállítás 1981 elején történt meg.[7] A szovjet–afgán háborúra válaszként az Egyesült Államok nukleáris fegyverekhez való hozzáállása megváltozik. Jimmy Carter amerikai elnök megtiltja az Egyesült Államok részvételét az 1980-as moszkvai olimpián. A Carter-kormány elkezdi tervezni egy lehetséges atomháború megnyerését. Ronald Reagan lesz az Egyesült Államok következő elnöke, eltörli az összes tervezett tárgyalást a Szovjetunióval és azt nyilatkozza, hogy a hidegháborúnak cska úgy lehet véget vetni, ha megnyerik. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti feszültség egyre nagyobb, mindkét hatalom középtávolságú rakétákat állomásoztat Európában. Ezek mellett az átállítás során figyelembe vették az iráni túszdrámát, az irak–iráni háborút, Kína nukleáris fegyvertesztjeit, statárium kihirdetését Lengyelországban, a Dél-afrikai apartheidot és a világszerte történő emberi jogsértéseket.[8]  
1984 3 perc 23:57 −1 Az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolata tovább romlik, a Szovjetunió afganisztáni háborúja tovább rontja a hidegháború helyzetét. Az amerikai Pershing–2 fegyverrendszer és robotrepülőgépek telepítése Nyugat-Európába.[7] Ronald Reagan azzal próbálja megnyerni a hidegháborút, hogy intenzívebbé teszi a fegyverkezési versenyt. A Szovjetunió és szövetségesei (Románia kivételével) bojkottálják az 1984-es Los Angeles-i nyári olimpiai játékokat.  
1988 6 perc 23:54 +3 1987 decemberében három perccel három perccel hátrébb állítják az órát, azt követően, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió aláírja az INF-szerződést és kapcsolatuk javul.[9]  
1990 10 perc 23:50 +4 A berlini fal ledöntése és a vasfüggöny lebontása, illetve Németország újraegyesítése mind arra utal, hogy véget ér a hidegháború.  
1991 17 perc 23:43 +7 Az Egyesült Államok és a Szovjetunió aláírja a START stratégiai fegyverzetcsökkentő egyezményt és a Szovjetunió felbomlik december 26-án. Létrehozása óta ekkor volt a legtávolabb az óra éjféltől.  
1995 14 perc 23:46 −3 A hadseregekre történő költekezés nem csökken a hidegháború végével.  
1998 9 perc 23:51 −5 India és Pakisztán is tesztel nukleáris fegyvereket. Az Egyesült Államok és Oroszország nem tud megegyezni atomfegyvereik számának csökkentésében.  
2002 7 perc 23:53 −2 Az előrehaladás minimális a nukleáris fegyverkezés csökkentésében. Az Egyesült Államok több egyezményt is elutasít és bejelenti, hogy vissza tervez lépni az ellenrakéta szerződéstől, azt követően, hogy növekedik a nukleáris terrortámadások esélye, a sok, ismeretlen és nem biztonságos helyen lévő fegyver miatt.  
2007 5 perc 23:55 −2 Észak-Korea nukleáris fegyvert tesztel 2006 októberében.[10] Irán nukleáris programot indít, az Egyesült Államok ismét nagy figyelmet helyez a nukleáris fegyverekre, Oroszországgal együtt több, mint 26 ezer nukleáris fegyvere van a két országnak.[11] Az emberiségre való veszélye miatt a klímaváltozást is az emberiségre legnagyobb veszélyt jelentő események közé helyezik, a nukleáris háború mellett.[12]  
2010 6 perc 23:54 +1 A klímaváltozás hatását sikerült minimálisan csökkenteni, a nukleáris fegyverek számát csökkentik.[6] Az új START egyezményt ratifikálja Oroszország és az Egyesült Államok és megkezdődnek újabb tárgyalások a következő egyezményről. Megtörténik a 2009-es ENSZ éghajlat-változási keretegyezmény aláírása, amiben megegyeznek az országok, hogy a globális hőmérséklet emelkedését két Celsius fok alatt tartják.  
2012 5 perc 23:55 −1 Nem történnek politikai lépések a klímaváltozás megoldására, a nukleáris fegyverek számának csökkentésére és a nukleáris energia szabályozására.[13]  
2015 3 perc 23:57 −2 Még mindig nem történt elég lépés a klímaváltozással kapcsolatban, az Egyesült Államok és Oroszország modernizálják atomfegyvereiket.[14]  
2017 2 és fél perc 23:57:30 −1⁄2

(−30 s)

Donald Trump megszólalásai az atomfegyverekkel kapcsolatban, az újabb fegyverkezési verseny kialakulása az Egyesült Államok és Oroszország között és a Trump-kormány hitetlensége a klímaváltozással kapcsolatban.[15][16][17][18]  
2018 2 perc 23:58 −1⁄2

(−30 s)

A világ vezetői képtelenek megoldást találni az atomháború és a klímaváltozás veszélyére. Ez volt a harmadik legközelebbi állás éjfélhez, 1953-hoz hasonlóan.[19] 2019-ben a Bulletin megerősítette a két perces beállítást, kiemelve azt, hogy a Trump-kormány nem volt hajlandó foglalkozni a karbonmenedzsmenttel, az Egyesült Államok visszalépett a párizsi egyezménytől, az Egyesült Államok és Oroszország modernizálta fegyverarzenálját, információs háborút, illetve olyan innovációk veszélyeit, mint a szintetikus biológia, a mesterséges intelligencia és a kiberhadviselés.[20]  
2020 100 másodperc 23:58:20 −1⁄3

(−20 s)

A világ vezetői képtelenek megoldást találni a nukleáris háború fenyegetésének megoldására, mint az INF-szerződés érvényességének lejárta az Egyesült Államok és Oroszország között. Ezek mellett az Egyesült Államok és Irán kapcsolata megromlott és a klímaváltozásra továbbra se sikerült megfelelően reagálni. Most először jelentették be az időt másodpercekben percek helyett, megelőzve az 1953-as és 2018-as beállítások közelségét.[21] A Bulletin azzal zárta bejelentését, hogy az emberiség jelenleg van a legveszélyesebb helyzetbe. 2021-es és 2022-es éves közleményükben nem változtatták meg az időt.[22][23][24]  
2023 Másfél perc 23:58:30 −1⁄6

(−10 s)

Főleg – de nem csak – Oroszország Ukrajna elleni inváziója miatt és a konfliktussal kapcsolatos nukleáris eszkaláció miatt. Az új START egyezmény 2026 februárjában fog lejárni, ami az utolsó életben lévő fegyverkezési megegyezés Oroszország és az Egyesült Államok között. Oroszország a háborút a csernobili és a zaporizzsjai atomerőmű területén is folytatta, megszegve a nemzetközi szabályzásokat. Észak-Korea is újrakezdte nukleáris fenyegetéseit, fegyvert tesztelve 2022 októberében Japán felett. A klímaváltozás folytonos veszélye is figyelembe volt véve, illetve az, hogy nem léteztek megfelelő intézmények az új technológiák és biológiai veszélyek (mint a Covid19) megoldására.[25]  

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ It is now two minutes to midnight. thebulletin.org (Hozzáférés: 2018. január 26.)
  2. ↑ https://403.hu/hirek/2020/01/24/20-masodperccel-lett-elorebb-allitva-a-vegitelet-oraja/
  3. ↑ István, Bereznay: Még sosem álltunk ennyire közel a végítélethez (magyar nyelven). index.hu, 2021. január 28. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
  4. ↑ Doomsday Clock remains at 100 seconds to midnight — perilously close to catastrophe (amerikai angol nyelven). news.yahoo.com. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
  5. ↑ https://hang.hu/tudomany/elorebb-allitottak-a-vegitelet-orajat-151229
  6. ↑ a b Timeline (amerikai angol nyelven). Bulletin of the Atomic Scientists. (Hozzáférés: 2023. január 25.)
  7. ↑ a b „Doomsday Clock at 3'til midnight”, The Daily News , 1983. december 21. 
  8. ↑ Feld, Bernard T. (1981. január 1.). „The hands move closer to midnight”. Bulletin of the Atomic Scientists 37 (1), 1. o. DOI:10.1080/00963402.1981.11458799. ISSN 0096-3402.  
  9. ↑ „Hands of the 'Doomsday Clock' turned back three minutes”, Reading Eagle , 1987. december 17. 
  10. ↑ „The North Korean nuclear test”, Bulletin of the Atomic Scientists. [2009. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 4.) 
  11. ↑ „'Doomsday Clock' Moves Two Minutes Closer To Midnight”, Bulletin of the Atomic Scientists, 2007. január 17.. [2015. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2023. január 25.) 
  12. ↑ Nukes, climate push 'Doomsday Clock' forward. NBC News, 2012. január 15. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  13. ↑ Doomsday Clock moves to five minutes to midnight. Bulletin of the Atomic Scientists , 2013. január 14. [2013. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 29.)
  14. ↑ „Doomsday Clock moves two minutes closer to midnight”, CBS News, 2015. január 22. (Hozzáférés ideje: 2015. január 23.) 
  15. ↑ It is two and a half minutes to midnight. Bulletin of the Atomic Scientists, 2011. augusztus 9. [2017. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 26.)
  16. ↑ (January 26, 2017). "Board moves the clock ahead" (in en). Sajtóközlemény. Archiválva 2017. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2017. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 25.)
  17. ↑ „The Doomsday Clock just advanced, 'thanks to Trump': It's now just 2½ minutes to 'midnight.'”, The Washington Post (Hozzáférés ideje: 2017. január 26.) 
  18. ↑ „Doomsday Clock Moves Closer to Midnight, Signaling Concern Among Scientists”, The New York Times, 2017. január 26. (Hozzáférés ideje: 2017. január 26.) 
  19. ↑ „The Doomsday Clock is now just 2 minutes to 'midnight,' the symbolic hour of the apocalypse”, The Washington Post , 2018. január 25.. [2018. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2022. január 15.) 
  20. ↑ A new abnormal: It is still 2 minutes to midnight. Bulletin of the Atomic Scientists, 2019. január 24. [2019. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 24.)
  21. ↑ Griffin, Andrew: Doomsday clock: Humanity closer to annihilation than ever before, scientists say; Clock is now set to 100 seconds to midnight, experts announce (angol nyelven). The Independent , 2020. január 23. [2020. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 15.)
  22. ↑ Current Time (amerikai angol nyelven). Bulletin of the Atomic Scientists . (Hozzáférés: 2020. december 7.)
  23. ↑ 2021 Doomsday Clock Statement. Bulletin of the Atomic Scientists , 2021. január 27. [2021. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 9.)
  24. ↑ 2022 Doomsday Clock Statement. Bulletin of the Atomic Scientists , 2022. január 20. [2022. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 9.)
  25. ↑ Doomsday Clock set at 90 seconds to midnight. Bulletin of the Atomic Scientists , 2023. január 24. (Hozzáférés: 2023. január 24.)

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_végítélet_órája&oldid=26524432”