A vizsga (film, 2011)

2011-es magyar film

A vizsga 2011-ben bemutatott magyar bűnügyi filmdráma. Bergendy Péter második rendezése az 1956-os forradalom utóéletét mutatja be az ügynökvilágon keresztül. A film az 56-os filmek csoportján belül új szempontból ábrázolja a diktatúra embertelen működését.

A vizsga
2011-es magyar film

RendezőBergendy Péter
ProducerBodzsár István
Műfajthriller, dráma
ForgatókönyvíróKöbli Norbert
ZeneParádi Gergely
OperatőrTóth Zsolt
JelmeztervezőBreckl János
Gyártás
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Játékidő89 perc
Forgalmazás
ForgalmazóUnio Film
Bemutató2011. október 13.
Korhatár12 II. kategória (F/11454/J)
Kronológia
KövetkezőA játszma (2022)
További információk
SablonWikidataSegítség

A film folytatása, A játszma, 2022-ben jelent meg.

Cselekmény szerkesztés

A történet 1957. december 24-én játszódik. A forradalom után szükségessé vált a még 1956-ban átszervezett állambiztonsági hivatal, a Politikai Nyomozó Főosztály személyzeti apparátusának felülvizsgálata, a rendszerhez lojális elemek kiválasztása és a létszámcsökkentés. A feladatot december végéig végre kell hajtani. A szervezet a belügyminiszteri parancsnak megfelelően titkos vizsgán teszi próbára ügynökei elkötelezettségét. Az egyik vizsgáztatott Jung András tartótiszt „némettanárként” gyűjti az egyik konspirált lakásban a beszervezett ügynökök jelentését, azonban tudtán kívül a szemközti ház konspirált lakásából őt is megfigyelik. A vizsgálatot a fiatalember mentora, „apja” Markó Pál alezredes és Kulcsár Emil vizsgabiztos vezeti. A vizsga során kiderül, hogy Jung Andrásnak viszonya van egy ismeretlen nővel, Gáti Évával, aki a forradalom alatt a Corvin közben ÁVO-sokat ölt. Markó személyesen igyekszik felderíteni az ügyet, hiszen Jung az egyik legjobb embere, személyes pártfogoltja. Ebben a helyzetben Jung választás elé kényszerül: vagy szakít a nővel, vagy dekonspirálódik. Jung számon kéri Gátin a múltját, veszekedésük során lelepleződik a poloska. Markó megszakítja a vizsgát az elmérgesedett helyzetben és Gátival felfedik a megfigyelést az elbukott Jung előtt. Markó védve a „fiát” és saját magát, Jung és Gáti együttműködésével meghamisítja a felvételeket a vizsgavezető Kulcsár távollétében, azonban parancsra a vizsgálat végeztével az elemzőközpontba viszik, ahol Rozgonyi ezredes előtt szembesítik a helyszínen készült eredeti felvétellel. A vizsga Jung és Gáti sikerével zárul, de Markó Pált azonnali hatállyal elbocsátják, alosztályvezetői pozícióját Kulcsár kapja meg és kizárják a pártból is. Markóék karácsonyi vacsorája a fogadott fiú nélkül zajlik.

Érdekességek szerkesztés

A film elején (18:30) szóba kerülnek Jung női ügynökei, akinek fotóit is megmutatja a kamera. A másodikként előkerülő fotó a Szeles Erika Kornélia 1956-os forradalmárt ábrázoló, és a korabeli vezető nyugati sajtóban, többek között a Life amerikai hetilap címlapján is híressé vált fénykép (Vagn Hansen dán fotós felvétele) portrévá alakított változata. Szeles Erika Kornélia a valóságban nem volt ügynök, és még a forradalom idején, 1956. november 7-én elesett a harcokban.

Szereplők szerkesztés

Közreműködők szerkesztés

  • Rendező – Bergendy Péter
  • Forgatókönyvíró – Köbli Norbert
  • Zeneszerző – Parádi Gergely
  • Operatőr – Tóth Zsolt
  • Producer – Bodzsár István
  • Jelmez – Breckl János
  • Látványtervező – Hujber Balázs
  • Gyártásvezető – Pék Csaba
  • Vágó – Király István

Kritikák szerkesztés

A film mind magyar, mind külföldi méltatást is kapott, a színészeket nemzetközi filmfesztiválokon díjazták, alapvetően pozitív kritikákat kapott annak ellenére, hogy egy alacsony költségvetésű filmről van szó.

Ritter György kritikus szerint A vizsga az átverések, az árulások filmje, a keményen működő diktatúrát, az árulás mechanizmusát mutatja be a hollywoodi thriller zsánerét alapul véve. Bergendy az egyik legszórakoztatóbb 56-os ügynökfilmet készítette el.[1]

Kovács Bálint véleménye szerint az alkotás egy zsánerfilm (thriller), amihez az 56-os események csak háttérül szolgálnak, a szereplőkkel nehéz erkölcsi dilemmák nélkül rokonszenvezni, mert a felvetett kérdésekre nem lehet az embertelen rendszerben morálisan helyes választ adni.[2]

Papp Sándor Zsigmond kritikája a következő: „…az elnyomó hatalom képviselőjének akaratlan apológiája A vizsga.”[3]

Gyárfás Dóra szerint A vizsgában keveredik a fikció a történelmi valósággal, aminek olyan részletét ragadja ki, amelyről eddig nem beszélt senki.[4]

A vizsga Pápai Zsolt kritikus szerint egy izgalmas ügynökthriller, pergő és fordulatos darab, amely nem akar nagy történelmi igazságokat kijelenteni, nem didaktikus – miközben azért a történetvezetés (kora)kádári rendszer világát is bemutatja. A forgatókönyv pedánsan alkalmazza a hollywoodi thriller elemeit. Igazi közönségfilm.[5]

Díjak szerkesztés

Chicago International Film Festival (2012)
  • díj: arany Hugó-díj
  • díj: új rendezők díja – Bergendy Péter
Gotham Screen International Film Festival Awards (2012)
  • díj: legjobb férfi alakítás – Kulka János
  • díj: legjobb női alakítás – Hámori Gabriella
Film Policier de Liège (2013)
  • díj: legjobb színésznő – Hámori Gabriella
Indafilmszemle (2013)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Ritter György: Az őrzők őrzői, kritika Filmtett Erdélyi filmes portál
  2. Kovács Bálint: A kommunizmus megeszi a lelket kultura.hu
  3. Papp Sándor Zsigmond: A szimpatikus ügynök? Népszabadság 2011. október 12.
  4. Gyárfás Dóra: Ki a legjobb komcsi? 2011. október 17
  5. Pápai Zsolt: Fertelmes felvilág Filmvilág 2011/10.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés