A vonat (film, 1964)

1964-es háborús film, rendezte John Frankenheimer

A vonat (The Train) 1964-ben bemutatott háborús film John Frankenheimer rendezésében.

A vonat
(The Train)
1964-es amerikai–olasz–francia film

Burt Lancaster (balra), Michel Simon (háttérben) és Paul Scofield
Burt Lancaster (balra), Michel Simon (háttérben) és Paul Scofield
RendezőJohn Frankenheimer
ProducerJules Bricken
AlapműRose Valland
Műfaj
ForgatókönyvíróFranklin Coen
Frank Davis
Walter Bernstein
Howard Dimsdale
Nedrick Young
Albert Husson
FőszerepbenBurt Lancaster
Paul Scofield
Jeanne Moreau
ZeneMaurice Jarre
OperatőrJean Tournier
Walter Wottitz
VágóDavid Bretherton
JelmeztervezőJean Zay
Gyártás
GyártóLes Productions Artistes Associés
United Artists
Ország USA
 Franciaország
 Olaszország
Nyelvangol
Játékidő133 perc
140 perc (UK)
Költségvetés6 700 000 dollár[1]
Forgalmazás
Forgalmazó
BemutatóEgyesült Királyság 1964.
USA 1965. márc. 7.
Korhatár12 II. kategória (F/9636/J)
Bevétel6 800 000 $ (Amerikai Egyesült Államok)
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz A vonat témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Cselekmény szerkesztés

1944-ben Párizsi német megszállása a végéhez közeledik. A német csapatok a Louvre festményeit, a „franciák büszkeségeit” ládákba csomagolják, hogy vasúton Németországba szállítsák őket. A múzeum kurátora megkéri Paul Labiche vasutast (Burt Lancaster), az Ellenállás egyik vezetőjét, hogy próbálja megakadályozni a vonat indulását. A kurátor számára a műkincsek fontosabbak, mint az emberéletek. Labiche először visszautasítja, mert félti emberei életét.

Von Waldheim német ezredes művelt ember, a művészetről hasonló a véleménye, mint a kurátornak. Az ezredes kapja a parancsot a múzeum festményeinek becsomagolására és útnak indítására. A kurátor tiltakozása ellenére megkezdődik a ládákba csomagolás és rakodás. A párizsi német főparancsnokságtól Waldheim engedélyt kér, hogy a „franciák büszkeségeivel” megrakott vonat kapjon kifutási elsőbbséget a katonai utánpótlást szállító vonatok előtt. Hosszú győzködés után megkapja az engedélyt, másnap a megrakott szerelvény indulásra kész. Labiche egy idős mozdonyvezetőt, Boule papát jelöli ki, hogy vigye a vonatot és próbálja megállítani.

Boule papa elvállalja. Egyszerű és régi trükköt alkalmaz, egy pénzérmét betesz a rudazat egyik olajozó szelepébe, majd a fedelét rácsavarozza, hogy elzárja az olaj útját. A vonat kifut Párizsból. A következő állomáson éppen a hadtáp vonat mozdonyát cserélték le egy páncélozott gőzmozdonyra. A túlnyomás miatt ki kellett eresztenie a gőzt a mozdonynak, de ezt akkor tette meg, amikor a katonák elmentek a mozdony mellett. Ez persze az összeesküvés része volt.

Az esetet látva a váltókezelő toronyban az ügyeletes tiszt elejtette a pipáját és az a váltókezelő kar alá szorult. Miután a balesetet tisztázták, a földön újra nekiálltak a mozdonycserének. Ám a váltót nem lehetett átváltani a beszorult pipa miatt. A műveletet megszakította a bombázást jelző sziréna, ugyanis a szövetségesek pontban 9-kor szőnyegbombázást végeztek az állomáson. Ekkor Boule papa mozdonyának a sípja visított fel. Paul Labiche ráugrik Boul papa mozdonyára, és figyelmezteti, hogy nem tud kimenni mert a kijárat le van zárva. Boule papa lerúgja a mozdonyról és utána kiált, hogy nyissa ki. Paul Labiche átállítja a váltót és a vonat szabadon megy a következő állomásig.

Főszereplők szerkesztés

Szerep Színész[2] Magyar hang
(1. szinkron)[3]
Magyar hang
(2. szinkron)[4]
Paul Labiche Burt Lancaster Benkő Gyula Barbinek Péter
Von Waldheim ezredes Paul Scofield Somogyvári Rudolf Mécs Károly
Christine Jeanne Moreau Dallos Szilvia Fehér Anna
Villard kisasszony Suzanne Flon Gyimesi Pálma Zsurzs Kati
Boule papa Michel Simon Kiss Ferenc Gruber Hugó
Herren százados Wolfgang Preiss Haás Vander Péter
Didont Albert Rémy Kapácsy Miklós
Pesquet Charles Millot Németh Gábor
Jacques Jacques Marin Csuja Imre
Dietrich Howard Vernon Cs. Németh Lajos

Források szerkesztés

Hivatkozások szerkesztés

További információk szerkesztés