Adrian von Bubenberg

svájci katonai parancsnok, politikai vezető

Adrian von Bubenberg (Spiez, 1431Bern, 1479. augusztus) svájci katonai parancsnok, politikai vezető, Murten védője a várért folyó csatában.

Adrian von Bubenberg
Adrian von Bubenberg szobra Bernben
Adrian von Bubenberg szobra Bernben
SzületettAdrian von Bubenberg
1424[1]
Bern[1]
Elhunyt1479 (54-55 évesen)[2]
Bern[3]
Állampolgárságasvájci
Nemzetiségesvájci
Gyermekei
  • Eva von Bubenberg
  • Dorothea von Bubenberg
SzüleiAnneli von Rosenegg
Heinrich von Bubenberg, Herr von Spiez
Foglalkozásakatonai vezető
városi elöljáró
diplomata
TisztségeMember of the Grand Council of the Canton of Bern
KitüntetéseiSzent Sír Lovagrend tagja
A Wikimédia Commons tartalmaz Adrian von Bubenberg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Apja Heinrich von Bubenberg lovag, anyja Anneli von Rosenegg volt. Apja Bern polgármestereként dolgozott. 1454-ben feleségül vette Jacobea von Arberget, aki a következő évben elhunyt. 1457. április 24-én ismét megházasodott, Jeanne de la Sarrát vette nőül. Két lánya született: Dorothea von Bubenberg és Eva von Bubenberg.[4]

1466-ban ütötték lovaggá jeruzsálemi zarándokútján.[4] Bubenberg háromszor (1468-69, 1473-74, 1477-79) volt Bern elöljárója. A feudális arisztokrácia pártján állt annak harcában a feltörekvő polgársággal szemben. Ellenezte az Ósvájci Szövetség együttműködését Franciaországgal a Burgundi Hercegséggel szemben, és békés megoldást keresett Károly burgundi herceggel.[5]

1474-ben, amikor a szövetség hadat üzent Burgundiának, száműzetésbe vonult, de 1476-ban visszatért, hogy Murten várának védelmét irányítsa az ostrom idején. Az erőd 12 napig, a felmentő sereg megérkezéséig kitartott.[5] Ezután Bernt képviselte a többi kantonnal folytatott tárgyalásokon, illetve diplomáciai utakon a Savoyai Hercegségben, Burgundiában, Franciaországban és a Német-római Birodalomban.

A berni katedrálisban helyezték örök nyugalomra. 1481-ben V. Szixtusz pápa kezdeményezte Adrian von Bubenberg exhumálását és földi maradványainak elhelyezését máshol, mivel a lovag adósa maradt az egyháznak, a hatóságok azonban megtagadták a kérés teljesítését. 1897 óta bronzszobra áll Bernben, a róla elnevezett téren.[4]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b 118516469
  2. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  3. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  4. a b c Geni
  5. a b Encyclopaedia Britannica

Források szerkesztés