Kaledón szarvaspapagáj

madárfaj
(Agancsos papagáj szócikkből átirányítva)

A kaledón szarvaspapagáj (Eunymphicus cornutus), korábbi nevén agancsos papagáj, a madarak (Aves) osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez és a szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjához tartozó faj.

Kaledón szarvaspapagáj
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Öregcsalád: Papagájszerűek (Psittacoidea)
Család: Szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae)
Alcsalád: Rozellaformák (Platycercinae)
Nemzetség: Rozellarokonúak (Platycercini)
Nem: Eunymphicus
Faj: E. cornutus
Tudományos név
Eunymphicus cornutus
Gmelin, 1788
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kaledón szarvaspapagáj témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kaledón szarvaspapagáj témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Új-Kaledónia területén honos. Legfőképp 1200 méter tengerszint feletti magasságban él párás erdőkben. Előnyben részesíti az Agathis és az Araukária fenyőket, de kerüli a kókuszdió-ültetvényeket és a part menti területeket.

Alfajai szerkesztés

A jelenlegi rendszertani besorolás szerint nincs alfaja. Korábban az Ouveai szarvaspapagáj (Eunymphicus uvaeensis) az alfajaként volt besorolva Eunymphicus cornutus uvaeensis néven, de ezt faji szintre emelték.

Megjelenése szerkesztés

Élénk színű tollazatú madár. Hossza 32 cm, testtömege 130-150 g. Farka vége kék, szárnya vége fekete. Feje teteje piros, arca fekete. Testének nagy része zöld és sárga tollazatú. A fiatal madarak feje teteje elsősorban fekete.

Életmódja szerkesztés

Kisebb, nagyobb csoportokban táplálkozik. Tápláléka nagyrészt magokból és diófélékből áll.

Szaporodása szerkesztés

Fészkét sziklákra, kidőlt fákra, vagy faodvakba készíti. A párzási ideje szeptembertől márciusig tart. Fészekalja 2–4 tojásból áll. A költés 21–22 nap. A fiókák 5–6 hét után repülnek ki a fészekből.

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

A fajnak kicsi a népessége, amiről azt gondolják, hogy átesett némi csökkenésen, ám az oka nem ismert. Aktuális helyzete veszélyeztetett az élőhely pusztítása miatt, és a fészkeket kifosztó emlősök miatt is (kifejezetten a patkány). Szerencsére kevés a bizonyíték arra, hogy kereskednének vele, vagy hogy csapdába kerülne. Nem jelent rá veszélyt az orvvadászat, bár vannak a szigeten fogságban tartott egyedek.

Források szerkesztés

Külső hivatkozás szerkesztés