Al-Asraf Músza egyiptomi szultán

Egyiptom szultánja

Al-Asraf Músza (12291263, Homsz) Egyiptom utolsó ajjúbida szultánja volt 1250-től feltehetően 1254-ig. Teljes titulusa al-Malik al-Asraf, melynek jelentése: „a legnemesebb király”.

Al-Asraf Músza
Egyiptom szultánja
Uralkodási ideje
1250 1254
ElődjeAl-Muizz Ajbak
UtódjaSadzsar ad-Durr, Al-Muizz Ajbak
Életrajzi adatok
UralkodóházAjjúbidák
Született1229
Szíria
Elhunyt1263
Homsz, Szíria
NyughelyeHomsz, Szíria
ÉdesapjaAn-Nasir Yusuf
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Életéről és származásáról nem sokat tudunk, mindössze azt, hogy al-Kámil egyiptomi szultán (12181238) a dédapja volt. 1250-ben a bahrí mamlúkok meggyilkolták asz-Szálih Ajjúb fiát és örökösét, al-Muazzam Túránsáhot, és mostohaanyját, Sadzsar ad-Durrt tették meg nő létére – példátlan módon – uralkodónak. A hírre Szíria területén lázadás robbant ki an-Nászir Júszuf, Aleppó emírje vezetésével, amit a mamlúkok Sadzsar ad-Durr lemondatásával kívántak csillapítani. Ekkor a főparancsnok, Ajbak at-Turkumání lépett trónra, de öt nap múlva lemondott a bahrijján belüli, Bajbarsz al-Bundukárí és Aktaj al-Dzsamadár vezette ellenpárt nyomására, akik a lázongást egy ajjúbida herceg trónra emelésével kívánták elfojtani.

A tízesztendős al-Asraf Múszá helyett mindvégig az atabégi rangot viselő Ajbak és felesége, Sadzsar ad-Durr uralkodott, ráadásul megválasztásával nem sikerült lecsillapítani a kedélyeket. Ajbak nagy valószínűséggel 1254-ben mondatta le az uralkodót, azután, hogy leszámolt fő ellenfelével, Aktajjal (ez azonban biztosan nem tudható, elképzelhető, hogy már korábban elűzte Múszát). További sorsa ismeretlen, azon túl, hogy a Nikaiai Császárságba küldték túszként.

Források szerkesztés

  • P. M. Holt: The Age of the Crusades: The Near East from the Eleventh Century to 1517. London: Longman. 1986.