Az aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe, ezen belül a harmatfűfélék (Droseraceae) családjába tartozik. Nemzetségének egyetlen leírt, recens faja.[2]

Aldrovanda
Szára és levelei
Szára és levelei
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales)
Család: Harmatfűfélék (Droseraceae)
Nemzetség: Aldrovanda
L.
Faj: A. vesiculosa
Tudományos név
Aldrovanda vesiculosa
L.
Szinonimák
  • Aldrovanda generalis E.H.L.Krause
  • Aldrovanda verticillata Roxb.
  • Aldrovanda vesiculosa var. australis Darwin
  • Aldrovanda vesiculosa var. duriaei Casp.
  • Aldrovanda vesiculosa var. verticillata (Roxb.) Darwin
  • Drosera aldrovanda F.Muell. [Illegitimate]
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Aldrovanda témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aldrovanda témájú médiaállományokat és Aldrovanda témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Az aldrovandának Közép-Európában csak kevés termőhelye ismert. Magyarországon a Somogy vármegyei Baláta-tóban él. Igen ritka. Védett növény. Európán kívül még előfordul Afrikában, Ázsiában és Ausztráliában.

Megjelenése szerkesztés

Az aldrovanda gyökértelen, a vízben szabadon lebegő, rovarfogó, évelő növény. Igen törékeny szára 10-25 centiméter hosszú, számos, 6-10 levelű, sűrűn álló levélörvvel. A levelek mintegy egy centiméteresek, nyelük ék alakúan kiszélesedett, és a végén 4-6 merev sertében folytatódik. A serték között a levéllemez kanál alakú, középvonala mentén összehajló, felső oldalán finom szőrök találhatók. A levéllemezek összecsapódásra képes csapdává alakultak át. A virágok 5 tagúak, zöldesfehérek, levélhónaljiak, gyakran ki sem nyílnak.

Életmódja szerkesztés

Az aldrovanda élőhelye a sekély, erősen felmelegedő állóvizek, amelyek mészmentesek és tápanyagban is meglehetősen szegények, például vizesárkok, kisebb tavak, illetve nagyobb tavak parti részei. „Vadászatkor” összecsapódó leveleivel apró víziállatokat zsákmányol, melyek a szőröket megérintik.

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés