Aleksandër Xhuvani

albán nyelvész, tanár

Aleksandër Xhuvani (Ilbaszan, 1888. március 14.[1]Tirana, 1961. november 22.[2]) albán nyelvész, pedagógus, tankönyv- és szótáríró. Pályája első szakaszában az elbasani tanítóképző intézet tanára, éveken át igazgatója, több tankönyv és iskolai szöveggyűjtemény szerkesztője volt. A második világháborút követően a kommunista rendszer által kedvezményezett tudósként elsősorban nyelvészeti, nyelvművelési(wd) és szótárírói munkát végzett.

Aleksandër Xhuvani
Született1888. március 14.
Ilbaszan, Oszmán Birodalom
Elhunyt1961. november 22. (73 évesen)
Tirana
Állampolgárságaalbán
Foglalkozása
Tisztségeaz albán nemzetgyűlés képviselője
IskoláiAthéni Egyetem
Albánia 10. oktatásügyi minisztere
Hivatali idő
1921. december 12. 1921. december 24.
MiniszterelnökIdhomene Kosturi
ElődKristo Dako
UtódRexhep Mitrovica

Aleksandër Xhuvani aláírása
Aleksandër Xhuvani aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Aleksandër Xhuvani témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életútja szerkesztés

Ilbaszanban, a mai Elbasanban született, alap- és középfokú iskoláit albániai és macedóniai görög tannyelvű iskolákban járta ki. 1902-től 1906-ig az Athéni Egyetem(wd) bölcsészettudományi karának hallgatója volt.[3] Tanulmányai befejeztével, 1906 augusztusában Nápolyba utazott, ahol helyi arberes (olaszországi albán) értelmiségiekkel kötött ismeretséget. Közbenjárásukra tanári állást kapott a calabriai San Demetrio Corone Szent Adrián Kollégiumában (Collegio di San Adriano).[4] 1909-ben hazatért szülővárosába, ahol az év végén megnyílt első albán tanítóképző intézet, a Shkolla Normale tanára lett. 1910-ben, az iskola hatósági bezáratásakor külföldre, ezúttal Egyiptomba ment, ahol előbb Kairóban, majd Alexandriában újságírásból élt.[5] Albánia függetlenségének 1912-es kikiáltása után hazatért, újra elindította a Shkolla Normalét, és az 1913/1914-es tanévben az iskola igazgatója volt.[6] 1918-ban irodalmi kört alapított Elbasanban.[7]

Az elkövetkező évtizedekben elsősorban elbasani oktatótevékenysége kötötte le, de 1920 és 1922, majd 1929 és 1933 között a tiranai közoktatási minisztérium alkalmazásában Karl Gurakuqival(wd) együtt tankönyvek és iskolai szöveggyűjtemények szerkesztésével is foglalkozott.[8] A közbeeső években, 1922 és 1929 között továbbra is az elbasani Shkolla Normale igazgatói feladatait látta el.[9] A második világháborút követően, 1945 januárjától Kostaq Cipo közbenjárására a közoktatási minisztérium véglegesített alkalmazottja lett, feladata továbbra is iskolai szöveggyűjtemények kiadása volt.[10] 1947 januárjától 1953 szeptemberéig a tiranai Tudományos Intézet(wd) nyelvészeti és irodalmi szakosztályában folyó munkát irányította, egyúttal 1947-től 1957-ig az intézet elnökségi tagja is volt.[11] Ezzel párhuzamosan 1945 decemberétől az albán nemzetgyűlés képviselője volt, élete vége felé pedig a nemzetgyűlés alelnöki tisztségét is betöltötte.[12]

Lánya, Semiramis Xhuvani az Enver Hoxha halála után a pártfőtitkári tisztséget megöröklő Ramiz Alia felesége lett.[13]

Munkássága és emlékezete szerkesztés

Az 1950-es évek előtt elsősorban pedagógusi és tankönyvírói tevékenysége volt jelentős, amelyért megkapta a Nép Tanítója kitüntetést is.[14] 1916-tól alapító tagja volt az Albán Irodalmi Bizottságnak,[15] 1945-től pedig az Albániai Írók és Művészek Szövetségének(wd).[16] A második világháborút követő kommunista korszakban az albán tudományos élet, azon belül a nyelvészet dédelgetett alakja volt, aki elsősorban az albán nyelv egységesítésének, a nyelvi norma kialakításának kérdéseivel foglalkozott. A nyelvművelés(wd) területén írt több cikket és egy könyvet is (Për pastërtinë e gjuhës shqipe, ’Az albán nyelv tisztaságáért’, Tirana, 1956).[17] Emellett foglalkozott történeti nyelvészettel, közreműködött több szótár szerkesztési munkálataiban. Így például ő vezette az 1953-ban Budapesten megjelent albán–magyar szótár lektori munkaközösségét,[18] valamint közreműködött az albán nyelv első értelmező szótárának szerkesztésében (Fjalor i gjuhës shqipe, ’Az albán nyelv szótára’, Tirana, 1954). 1961-ben az általa gondozott szöveggel jelent meg újra Kostandin Kristoforidhi eredetileg 1904-ben kiadott albán szótára.[19]

1980-ban hat kötetbe rendezve adták ki összegyűjtött írásait.[20] Szülővárosának egykori tanítóképző intézete, a Shkolla Normale, amelynek tanára és igazgatója is volt, halálának huszonötödik évfordulóján, 1986-ban felvette a nevét, 1991 óta pedig egyetemi címmel, Aleksandër Xhuvani Egyetem néven működik.[21] Az elbasani várnegyedben álló szülőházában emlékkiállítást rendeztek be.[22]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Elsie 2013 :488.
  2. Elsie 2013 :488.
  3. Elsie 2013 :488.
  4. Elsie 2013 :488.
  5. Elsie 2013 :488.; Xhuvani 2016 .
  6. Elsie 2013 :488.; Xhuvani 2016 .
  7. Xhuvani 2016 .
  8. Elsie 2013 :488.
  9. Xhuvani 2016 .
  10. Elsie 2013 :488.
  11. Elsie 2013 :488.; Xhuvani 2016 .
  12. Xhuvani 2016 .
  13. Jacques 2009 :585., 641.
  14. Xhuvani 2016 .
  15. Elsie 2010 :7.
  16. Elsie 2013 :488.
  17. Elsie 2013 :488.; Xhuvani 2016 .
  18. Albán–magyar szótár. Főszerk. Tamás Lajos; szerk. Schütz István. Budapest: Akadémiai. 1953.  
  19. Elsie 2010 :249.; Xhuvani 2016 .
  20. Xhuvani 2016 .
  21. Jacques 2009 :597.
  22. Nagel 1989 :70.; Réti 1991 :156–157.

Források szerkesztés

  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3  
  • Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • Réti 1991: Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890  
  • Xhuvani 2016: Aleksandër Xhuvani. Sgjuha Shqipe (albánul) (2016. december 17.) (Hozzáférés: 2018. szeptember 16.)