Alexandriai Philón

görög nyelvű zsidó filozófus

Alexandriai Philón (ógörögül: Φίλων átírva Philōn, latinul: Philo Alexandrinus), (Kr. e. 25/20 körül – Kr. u. 41/45 körül[1]), röviden gyakran csak Philo, görög nyelvű zsidó filozófus.

Alexandriai Philón
Philón 1584-es (elképzelt) ábrázolása
Philón 1584-es (elképzelt) ábrázolása
Született Kr. e. 25/20 körül
Alexandria
Elhunyt Kr. u. 41/45 körül (kb. 60–70 évesen)
Alexandria
Állampolgársága római
Foglalkozása
Filozófusi pályafutása

Antik filozófia
Akik hatottak rá
Fontosabb művei
  • Against Flaccus
  • About the contemplative life
  • On the Embassy to Gaius
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexandriai Philón témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Philón vagyonos zsidó családból született Alexandriában. Komoly hellenisztikus és zsidó műveltségre tett szert, ideális helyzetben volt ahhoz, hogy összekapcsolja a két tudásanyagot. Feladatának tekintette, hogy a judaizmust összhangba hozza a hellenizmus világával.

Philón életéről kevés adat áll rendelkezésre. Eleinte a tanulásnak és az elmélkedésnek szentelte magát, de később jobban bekapcsolódott az alexandriai zsidó közösség életébe. Kr. u. 40 körül Rómába ment egy küldöttség élén, melynek feladata az volt, hogy Caligula császár elé tárja az alexandriai zsidók panaszait, akik megtagadták a birodalmi jelképek imádatát.

Munkássága szerkesztés

Filozófiai értekezései megpróbálják összehangolni a héber Bibliát és a görög filozófiát, apologetikus művei a zsidó diaszpóra életébe engednek bepillantást (melyben kiemelhető az isteni gondviselés és az erényes élet szerepe), A szemlélődő életről pedig a terapeutákról szól. Munkáiban allegorikus módon értelmezi a héber Bibliát, hogy megmutassa, az összeegyeztethető a filozófiával, különösen a középső platonizmussal és a sztoikusokkal. Magyarázatai elsősorban a LXX-re, nem a héber szövegre épültek. Exegéziseiben a szó szerinti és az allegorikus értelmezést adja. Nagy hatást gyakorolt az alexandriai iskola keresztény bibliamagyarázatára.[2]

Philón és a kereszténység szerkesztés

Vitatott, hogy hatott-e az Újszövetségre, különösen János Logosz-tanára. Nála a Logosz az Egy (Isten) kisugárzása, mely az emberekkel kapcsolja őt össze, a Logosznak pedig az igazság és a kegyelem személyes jellemzőit tulajdonította. Jánossal talán a zsidó bölcselet megszemélyesített Bölcsességének ismerete, illetve a hellenisztikus judaizmus köti össze mint „közös forrás”. Vitatott Philón, Pál és a Zsidó levél kapcsolata is.[2]

Művei latin címükkel szerkesztés

  • Az elmélkedő életről (De vita contemplativa)
  • Az igaz ember, az szabad is (Quod omnis probus liber sit)
  • Mózes élete (De vita Mosis)
  • A világ teremtéséről (De opificio mundi)
  • Ábrahámról (De Abrahamo)
  • Józsefről (De Josepho)
  • A tízparancsolatról (De decalogo)
  • Az egyes törvényekről (De specialibus legibus)

Magyarul szerkesztés

  • Philo alexandriai jelentése a Caius Caligulánál járt küldöttségről; ford. Schill Salamon; in: Évkönyv; Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, Budapest, 1896 (Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat kiadványai)
  • Mózes élete; ford. Fischer Gyula; Globus Ny., Budapest, 1925 (Népszerű zsidó könyvtár)
  • Levelek a kitérésről; közrem. Abraham Geiger, bev. Stern Ábrahám; Globus Ny., Budapest, 1925 (Népszerű zsidó könyvtár)
  • Mózes élete; ford., bev. Bollók János; Atlantisz, Budapest, 1994 (A kútnál)
  • Alexandriai Philón: De vita contemplativa; ford., jegyz. Adorjáni Zoltán; PRTA–L'Harmattan, Pápa–Budapest, 2008 (Simeon könyvek)
  • Alexandriai Philón jelentése a Gaius Caligulánál járt küldöttségről; ford. Schill Salamon, átdolg., utószó Uhrman Iván; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2010 (Fontes historiae antiquae)
  • Flaccus ellen; ford. Borzsák István, Grüll Tibor, jegyz. Uhrman Iván; Attraktor, Máriabesnyő, 2020 (Fontes historiae antiquae)

Jegyzetek szerkesztés

  1. (Világirodalmi lexikon X. (P–Praga). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1986. 516. o. ISBN 963-05-3264-6  )
  2. a b Brown, R. E. – Perkins, P. - Saldarini, A. J.: Apokrifek, holt- tengeri tekercsek, egyéb zsidó irodalom. In: Biblikus tanulmányok. (Szerk. R. E. Brown – J. A. Fitzmyer – R. E. Murphy. (Jeromos Bibliakommentár III. kötet), Budapest, 2003. pp. 108-110.

Források szerkesztés

  • Brown, R. E. – Perkins, P. – Saldarini, A. J.: Apokrifek, Holt-tengeri tekercsek, egyéb zsidó irodalom. In: Biblikus tanulmányok. (Szerk. R. E. Brown – J. A. Fitzmyer – R. E. Murphy. (Jeromos Bibliakommentár III. kötet), Budapest, 2003. pp. 108–110.
  • Világirodalmi lexikon X. (P–Praga). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1986. 516–17. o. ISBN 963-05-3264-6  

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés