Alfred Kinsey

amerikai biológus

Alfred Charles Kinsey (Hoboken, New Jersey, 1894. június 23.Bloomington, Indiana, 1956. augusztus 25.) amerikai biológus, az entomológia és a zoológia professzora, a később róla elnevezett kutatóintézet alapítója. Az emberi szexualitással foglalkozó kutatásai radikálisan átalakították a nyugati világ szexualitásról való gondolkodását.

Alfred Kinsey
Született

Hoboken[7]
Elhunyt1956. augusztus 25. (62 évesen)[1][2][3][4][5]
Bloomington[7]
Állampolgárságaamerikai
HázastársaClara McMillen (1921–1956)
SzüleiSarah Ann Charles
Alfred Seguine Kinsey
Foglalkozása
Iskolái
KitüntetéseiEagle Scout
Halál okatüdőgyulladás
SírhelyeRose Hill Cemetery[8]

A Wikimédia Commons tartalmaz Alfred Kinsey témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Kinsey 1894-ben született, erősen vallásos, konzervatív családban. Már fiatalon nagy érdeklődést mutatott a természet iránt. Apja nyomására azonban mérnöknek kezdett tanulni a Stevens Institute of Technology-ban, ám két év után otthagyta az egyetemet. 1916-ban egyetemi diplomát szerzett biológiából és pszichológiából a Bowdoin College-ban. Tanulmányait a Harvardon folytatta, ahol 1919-ben doktori fokozatot szerzett. Tudományos munkásságának középpontjában a gubacsdarazsak álltak.

Kinsey 1921-ben feleségül vette Clara Bracken McMillent, négy gyermekük született. Kinsey biszexuális irányultságát számos független forrás is megerősítette.[9]

A Kinsey-jelentés szerkesztés

Kinsey-t gyakran a szexológia, az emberi szexualitás tudományos tanulmányozásának megalapítójaként tartják számon. A szexualitás témájával az 1930-as években kezdett foglalkozni. Egy 1935-ös előadásában a „későn házasodás” (vagyis a szexuális önmegtartóztatás) káros fiziológiai hatásairól elmélkedett. Ezt követően a Rockefeller Alapítvány támogatásával nagyszabású kutatási programba kezdett. A kutatási eredményeket két kötetben (az ún. Kinsey-jelentés) publikálta. Az 1948-ban megjelent első kötet[10] a férfiak, az 1953-ban megjelent második kötet[11] a nők szexuális viselkedésével foglalkozott.

A Kinsey-skála szerkesztés

Kinsey visszautasította a szexuális irányultság hagyományos kategóriáit (heteroszexuális, homoszexuális, biszexuális). Véleménye szerint a szexualitást olyan kontinuumként (Kinsey-skála) kell felfogni, amelynek egyik végpontján (0-s érték) a kizárólag heteroszexuális, a másik végpontján (6-os érték) a kizárólag homoszexuális irányultságú emberek találhatók. Az emberek többsége valahol a két véglet között található. A szexuális ingerekre nem reagálókat (aszexuálisok) az X kategóriába sorolta.

Statisztikai adatok szerkesztés

A jelentés szerint a férfiak 46%-a reagált élete során legalább egyszer azonos neműekkel kapcsolatos ingerre, 37%-uknak homoszexuális kapcsolata is volt.[12] A 20 és 35 év közötti férfiak 11,6%-a azonos mértékben vonzódik nőkhöz és férfiakhoz,[13] 10%-uk élete során legalább három évig döntően homoszexuális irányultsággal rendelkezett.[13] A 20 és 35 év közötti egyedülálló nők 7%-a, a férjezett nők 4%-a vonzódik azonos mértékben a férfiakhoz és a nőkhöz.[14] A 20 és 35 év közötti nők között 2-6%-ra tehető a döntően homoszexuális irányultságú nők aránya.[15]

Kritikák szerkesztés

A kutatás módszertanát számos kritika érte. Egyrészt a mintában jelentősen felülreprezentáltak voltak bizonyos társadalmi csoportok (a megkérdezettek 25%-a börtönviselt, 5%-a prostituált volt). Másrészt csak olyan emberek adatait tartalmazta, akik hajlandóak voltak a kutatásban részt venni. Mivel a szexualitás az 1940-es évek Amerikájában tabutémának számított, ez is torzított mintát eredményezett.

A kritikákra válaszolva Paul Gebhard, az Kinsey által alapított intézet későbbi vezetője, fejlett statisztikai módszerekkel próbálta a mintát megtisztítani a fent említett torzító hatásoktól. Az 1973-ban publikált jelentés[16] szerint – a kutatók legnagyobb meglepetésére –, a megtisztított adatok nem tértek el jelentősen a Kinsey által korábban publikáltaktól.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 13.)
  2. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
  6. Indiana Authors and Their Books, 1917-1966
  7. a b Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. február 17.)
  8. 583
  9. James H. Jones: Alfred C. Kinsey : A Public/Private Life (W W Norton & Co , 1997) ISBN 0393040860
  10. Alfred C. Kinsey, Wardell B. Pomeroy, Clyde E. Martin: Sexual Behavior in the Human Male (W.B. Saunders, 1948) ISBN 0-253-33412-8
  11. Alfred C. Kinsey, Wardell B. Pomeroy, Clyde E. Martin: Sexual Behavior in the Human Female (W.B. Saunders, 1953). ISBN 0-253-33411-X.
  12. Kinsey (1948), 656. o.
  13. a b Kinsey (1948), 651. o.
  14. Kinsey (1953), 499. o.
  15. Kinsey (1953), 488. o.
  16. Paul H. Gebhard és Alan B. Johnson: The Kinsey Data: Marginal Tabulations of the 1938-1963 Interviews Conducted by the Institute for Sex Research (Indiana University Pressm, 1998) ISBN 0253334314

További információk szerkesztés