Alişar
Alişar (Alişarhöyük, Alişar Höyük, Alişar Hüyük) Közép-Anatólia keleti részén Yozgat tartományban található régészeti lelőhely (településdomb: tepe, höyük). Sorgun és Sarikaya városok közt található, a Kanak Su (a Felső Kanak mellékfolyója), vagy másképpen Alişar Özü völgyében. Szomszédos települései: délen Alişar, északnyugaton Karaveli.
| Ankuwa (?) | |
| Alişar | |
 | |
| Állatformájú kerámiaedény (ACM, Ankara) | |
| Alapítás | i. e. 3000 előtt |
| Megszűnés | i. e. 6. század |
| Oka | tűzvész |
| Lakói | hattik hettiták asszírok phrügök |
| Ország |  Törökország |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 520 m |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Alişar
Pozíció Törökország térképén
| |
 é. sz. 39° 36′ 22″, k. h. 35° 15′ 42″Koordináták: é. sz. 39° 36′ 22″, k. h. 35° 15′ 42″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ankuwa (?) témájú médiaállományokat. | |
A régészeti lelőhely szerkesztés
A Kayseritől 130 kilométerre levő régészeti terület mintegy 18 hektár nagyságú, amely egy fellegvárat (citadellát), valamint masszív városfalakkal védett alsóvárost foglal magába. A régész Gorny véleménye szerint a hettita Ankuwa településsel azonosítható. Más vélemények szerint Kuššara vagy Šanaḫuitta településekkel azonos.
Az ásatások szerkesztés
Alişarhöyükön 1927-32. között a chicagoi egyetem Hans Henning von der Ostem által vezetett csoportja végzett ásatásokat. 1990. óta a chicagoi egyetemnek egy újabb csoportja folytatja az ásatásokat, Ronald R. Gorny vezetése alatt. A T 11. és T 10-es településrétegeket az asszír kereskedő-kolóniák korára datálta. A T 11-es rétegben található rombolási nyomok feltehetőleg a hettiták támadására, vagy uralmára vezethetők vissza.
A régészeti leletek szerkesztés
Az ásatások során talált leleteket az ankarai Anatóliai Civilizációk Múzeuma-ban tartják, s ott tekinthetők meg.
Településtörténet szerkesztés
Gorny véleménye szerint a korábbi időkben valószínűleg hatti település lehetett és a hettitáknak Kaneš-ből északra irányuló terjeszkedésével vált a hettita impérium részévé. Az Alişarhöyükön fellelt agyagtáblák gazdasági tárgyú szövegeiből kitűnik, hogy a város az asszír kalmárklóniák hálózatának fontos északi tagja volt.
Később, a bronzkorban (Kr. e. 3000 k.–Kr. e. 2000 k.) a jelek szerint két kultúra létezhetett e területen, a leletek ugyanis külső támadók behatolására utalnak. Valószínűleg az indoeurópai hettiták vagy velük rokon törzsek törtek be a területre, de rövid időn belül beolvadtak a lakosságba. A helyi, kis-ázsiai kultúra tárgyi emlékei között számos Kr. e. XIX. sz.-i „kappadókiai agyagtábla” maradt ránk az Alisar Hüyükben élt asszír kereskedő-kolónusok feljegyzéseivel.
A Kr. e. XIII. sz. után a mesterséges domb phrüg erődnek adott helyet, melyet várfal vett Körül. A település egészen a Kr. e. VI. sz.-ig létezhetett, végül tűz pusztította el.
Források szerkesztés
- ACM: Museum für Anatolische Zivilisationen (Museumführer), - ACM 1997. (magyarra fordította: Kiss Tamás: KT_ARCHIV_VeML) - ISBN 9789757523031
- Sebastiano Soldi: Az Ókori Közel-Kelet művészete, A művészet története 1. - Corvina Kiadó, 2006 - ISBN 963-13-5554-3
- Békési B. István: Törökország (p. 482-489) - Panoráma-könyvek - ISBN 963-243-150-2
- M. Roaf: A mezopotámiai világ atlasza - Bp. Helikon K.1998. - ISBN 963-548-790-8
- C.W.Ceram: A hettiták regénye. Gondolat K. (1964)
- Turhan Can: Turkey (Cradle of Civilisation) - Orient Publishing House - Istanbul, 1994 - ISBN nincs
