Alsó-rajna–vesztfáliai körzet
Az Alsó-rajna–vesztfáliai körzet a Német-római Birodalom egyik közigazgatási, védelmi és adózási egysége a tíz körzet közül. Ezt a körzetet is I. Miksa császár hozta létre 1500-ban, amikor a birodalom fennmaradása érdekében bizonyos reformokat kellett foganatosítania.
Az Alsó-rajna–vesztfáliai körzet nagy része ma nem Németország területén található. Leginkább Hollandia területeit foglalta magában, de Belgiumnak és Franciaországnak is jutott ebből a területből. Az alábbiakban a körzet államai olvashatóak.
| Név | Államforma | Megjegyzések |
|---|---|---|
| Aachen | szabad birodalmi város | Birodalmi előjogait I. Frigyes ajándékozta 1166-ban. |
| Anholt | uradalom | Az Utrechti püspökök korábbi birtoka volt. Szabadságjogait a 14. században szerezte, a Gemeni lordok birtoka, majd 1641-ben Salm-Salm szerezte meg. |
| Beilstein | uradalom | 1488-tól Trier hűbérbirtoka, von Metternich családé 1635-től, majd 1679-től birodalmi grófok. |
| Bentheim | grófság | 1421-ben Steinfurt urai örökölték, 1454-től Bentheim-Bentheim, majd 1530-tól ismét Steinfurt. |
| Bentheim-Steinfurt | grófság | |
| Berg | Hercegség | 1380-ban Vencel emelte hercegséggé, 1521-től 1614-ig Jülich-Kleve-Berg része, majd Pfalz-Neuburghoz került. |
| Blankenheim-Gerolstein | grófság | 1468-ban Manderscheid örökölte. |
| Cambrai | püspökség | A 6. században alapították, előjogait II. Henrik 1007-ben garantálta, 1559-től érsekség, majd 1679-től Franciaország része. |
| Cleves | hercegség | 1521 és 1614 között Jülich-Kleve-Berg része, Markkal és Ravensberggel Brandenburghoz csatolták a Xanteni békében. |
| Köln | szabad birodalmi város | III. Frigyes császár 1475-ben fogadta el jogait. |
| Corvey | apátság | I. Lajos 815-ben alapította. |
| Delmenhorst | grófság | Az Oldenburg-ház fiatalabb ága alapította és Oldenburg uralta 1436-tól. |
| Diepholz | Grófság | 1160 körül alapították majd Braunschweig-Lüneburg része lett 1585-ben. |
| Dortmund | szabad birodalmi város | II. Frigyes császár erősítette meg birodalmi jogait 1236-ban. |
| Kelet-Frízföld | hercegség | 1662-ben hercegség, 1744-ben Poroszország kaparintotta meg. |
| Essen | apátság | 845-ben szent Altfrid alapította, I. Konrád ajándékozta birodalmi előjogait, majd 1803-ban világiasították. |
| Fagnolles | grófság | A Ligne család uralta, 1770-től grófság. |
| Gemen | Uradalom | Holstein-Schauenburg grófjai birtokolták, a Limburg-Stirum ház szerezte meg 1640-ben. |
| Gimborn | Uradalom | A Schwarzenberg-ház birtokolta, II. Ferdinánd ajándékozta jogait 1631-ben. 1698-ban grófság. Johann Ludwig von Wallmoden-nek adták el 1782-ben. |
| Gronsveld | Grófság | I. Miksa adományozta jogait 1498-ban, 1588-tól grófság, 1794-ben Franciaország bekebelezte. |
| Hallermund | Grófság | Braunschweig-Calenberg hűbéruradalma a Springe környékén, 1706-tól birodalmi grófság. |
| Herford | Apátság | Nunneryt 789-ben alapították, 1147-től hercegi apátság, amit I. Frigyes megerősített 1152-ben. |
| Holzappel | Grófság | Korábban Nassau birtoka, melyet III. Ferdinánd adományozott Meladner Péter marsallnak 1643-ban. 1676-ban Anhalt-Bernburghoz került. |
| Hoya | Grófság | Braunschweig-Lüneburg hűbéruradalma 1519-től, az uralkodó család 1582-ben kihalt. |
| Jülich | Hercegség | IV. Lajos erősítette meg birodalmi jogait 1328-ban. IV. Károly császár hercegséggé változtatta 1356-ban, 1521 és 1614 között Jülich-Kleve-Berg része volt, majd Berggel együtt Pfalz-Neuburg része lett. |
| Kerpen-Lommersum | Grófság | 1288 után Brabanthoz csatolták Kölntől, majd 1406-ban megörökölte Burgundia és a Habsburg-ház 1482-ben. Jülichhez került 1710-ben, majd grófság lett 1712-ben |
| Kornelimünster | Apátság | 814-ben alapította szent Benedek. |
| Liège | Püspökség | 315 körül alapította a kölni szent Maternus |
| Lingen | Grófság | Tecklenburgból vált ki 1493-ban, V. Károly 1547-ben zsákmányolta a burgund Németalfölddel együtt. 1555-ben a spanyol II. Fülöphöz került, majd 1597-ben a nassaui Móric foglalta el. Poroszország örökölte 1702-ben. |
| Lippe | Hercegség | 1123-ban alapították, grófság 1528-tól, 1613-ban levált belőle Lippe-Alverdissen, (1643-tól Schaumburg-Lippe), hercegség 1789-től. |
| Malmedy | Apátság | |
| Mark | Grófság | 1160-ban alapították, Kleve szerezte meg 1368-ban, majd 1521 és 1614 között Jülich-Kleve-Berg része, Klevevel és Ravensberggel Brandenburghoz került. |
| Millendonk | Uradalom | Birodalmi előjogait 1700-ban kapta vissza, 1732-től Ostein grófjai birtokolták. |
| Minden | Hercegség | Az 1648-as Vesztfáliai békével Brandenburghoz került, mint hercegség. |
| Moers | Hercegség | Először 1186-ban említették, 1493 után Wied birtokolta, 1519-ben Neuenahr grófjaihoz került, majd Adolf van Nieuwenaar örökölte 1578-ban. 1594-ben a nassaui Móric foglalta el, végül, mint hercegség került Poroszországhoz 1702-ben. |
| Münster | Püspökség | Szent Ludger alapította a püspökséget 805-ben, birodalmi előjogokat 1180-ban kapott a Szész hercegségtől, 1612-1650, 1683-1688 és 1723-1801 között perszonálunióban volt a Kölni érsekséggel. |
| Nassau-Diez | Hercegség | A korábbi Diez grófság, 1386-ban megörökölte Nassau-Dillenburg, majd 1606-ban kivált belőle. 1654-től hercegség, megszerezte Orániát 1702-ben és nevet váltott Oránia-Nassaura. |
| Nassau-Dillenburg | Grófság | 1303-ban vált ki Nassauból, 1559-ben levált róla Oránia, hercegség 1654-től, 1739-ben megörökölte Oránnia-Nassau. |
| Nassau-Hadamar | Grófság | Nassau-Dillenburgból vált ki 1606-ban, 1650-től hercegség, majd 1711-ben kihalt az uralkodó család. 1743-ban Oránia-Nassau része lett. |
| Oldenburg | Grófság | 1180-ban III. Henrik szász herceg trónfosztása után alapították, Dániával perszonálunióban volt 1667-1773, 1774-ben hercegség és Holstein-Gottorp irányítása alá került. |
| Osnabrück | Püspökség | 1225-1803 között létezett. |
| Paderborn | Püspökség | 1281-1802 között létezett. |
| Pyrmont | Grófság | |
| Ravensberg | Grófság | 1140 körül szakították ki Calvelage grófságból, 1346-tól Berg tulajdona volt, 1521-1614 között Jülich-Kleve-Berg része volt, majd Kleve-vel és Markkal Brandenburg része. |
| Reckheim | Grófság | |
| Reichenstein | Uradalom | |
| Rietberg | Grófság | 1237-től Vencel Ádám von Kaunitz és családja tulajdona lett, 1807-ig létezett. |
| Sayn | Grófság | 1139-1246 és 1283-1608 között létezett kis grófság. |
| Schaumburg | Grófság | 1106-ban alakult, 1110-ben uralkodóját Holstein urának nevezte ki a szász Lotár, így ők uralkodtak Holsteinben is. 1640-ben kihalt az uralkodóház, a grófságot felosztották Holstein, Braunschweig és Lüneburg, Schaumburg-Lippe és Hessen-Kassel között. |
| Schaumburg-Hesse | Grófság | A Schaumburgi grófság utóda 1640-től. |
| Schaumburg-Lippe | Grófság | |
| Schleiden | Grófság | Eleinte uradalom, majd grófság, 1441-től Luxemburg önrendelkező része. Később Habsburg Németalföld része 1795-ig. |
| Spiegelberg | Grófság | |
| Stavelot | Apátság | II. Childerich frank király alapította 670-ben és 1794-ig létezett. |
| Steinfurt | Grófság | 1454-túl Bentheim-Steinfurt 1454, III. Frigyes garantálta jogait 1486-ban, grófság 1495-től. 1806-ban Poroszországhoz csatolták. |
| Tecklenburg | Grófság | A 12. században keletkezett, 1263-ban a szomszédos Bentheim grófság bekebelezte. 1557-től Bentheim-Tecklenburg. 1706-tól Poroszország része. |
| Thorn | Apátság | 975-1794 |
| Verden | Püspökség | 985-ben már III. Ottó anyja garantált bizonyos jogokat. 1180-ban keletkezett, majd 1648-ban mint hercegség lett Svédország része 1712-ig. Dánia foglalta el, majd eladta a Hannoveri választófejedelemségnek 1715-ben. |
| Virneburg | Grófság | 1052-ben alakult, majd 1445-től Manderscheid-Virneburg. 1611-1812 Löwenstein-Wertheim-Virneburg. |
| Werden | Apátság | 799-ben alapították, 877-ben kapta meg birodalmi jogait, 1803-ban Poroszország kebelezte be. |
| Wickrath | Uradalom | 971-ben említik először, Broichhausen urai birtokolták, 1488-ban az uradalmat közvetlenül a császár alá rendelték, és Hompesch lovagjainak adták. 1794-ben Franciaország elfoglalta, majd 1814-ben Poroszország része lett. |
| Wied | Grófság | 860 körül alapították, 1243-1462 között az Isenburgi grófsággal egyesült, mint Isenburg-Wied, 1631-ben kivált belőle Wied-Dierdorf, majd 1698-ban Wied-Neuwiedre és Wied-Runkelre osztódott. |
| Winneburg | Uradalom | Winneburg és Beilsteini uradalom. Először 1304-ben említik és 1362-ben szerezte meg Beilsteint. Trier hűbérbirtoka volt 1488-tól. 1801-ben Franciaországhoz, majd 1815-ben Poroszországhoz csatolták. |
| Wittem | Uradalom |
