Alsócsernáton

Csernáton településrésze Romániában

Alsócsernáton (románul Cernatul de Jos) Csernáton romániai település része.

Alsócsernáton
Damokos Gyula-kúria
Damokos Gyula-kúria
Közigazgatás
TelepülésCsernáton
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Alsócsernáton (Románia)
Alsócsernáton
Alsócsernáton
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 57′ 54″, k. h. 26° 00′ 06″Koordináták: é. sz. 45° 57′ 54″, k. h. 26° 00′ 06″
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsócsernáton témájú médiaállományokat.

Fekvése szerkesztés

Erdélyben, Székelyföldön, Kovászna megyében, Sepsiszentgyörgytől északkeletre, a Bodoki-hegység keleti lábánál, a Felső-háromszéki-medence nyugati peremén 576 m. magasan, a Csernáton-patak mindkét oldalán a 11-es nemzeti főúttól északnyugati irányban fekszik.

Története szerkesztés

A pápai tizedjegyzékben 1332-ben latinul Churuacun-ként írták. A név szláv eredetű, a fekete = cserna jelentésű személynév birtokos változata.

1332-ben plébániatemploma van, melynek papja Péter, aki a pápai tizedjegyzék szerint 5 lotó ezüstött, 1334-ben 32 banálist fizetett (Beke 165).

A 15-16. században erős várkastély vette körül, amely kiállotta az 1658. és 1661. évi tatárostromot. Az 1836. évi tűzvész után, a templom újjáépítésekor középkori jellegzetességeit nem állították vissza.

A reformációkor a reformátusok kezére került.

Az 1770-es évek elején újra megindult a katolikus élet, amikor Bernáld György kápolnát tartott fenn (1766), majd 1821-től Zámbler László (Schematismus 1882, 96).

1844-ben Zámbler János kanonok, csíkszentmártoni plébános, a falu szülöttje templomot építtetett. Állandó lelkészt csak 1793-ban kaptak. 1873-ban szervezték plébániává (Schematismus 1882, 96). Plébániai lakás 1906 után épült. A trianoni békediktátumig Háromszék vármegye része volt, majd Romániához került. 1940 és 1944 között ismét Magyarország része volt.

Népessége szerkesztés

A két, Alsó- és Felsőcsernátonról csak összevont statisztikai adatok vannak, de mindenképpen teljesen székely-magyar települések.

1992-ben Csernáton 3403 lakójából 3360 fő magyar (székely), 43 román volt.

Nevezetességei szerkesztés

Itt született híres emberek szerkesztés

Források szerkesztés