Alsómislye
Alsómislye szlovákul: Nižná Myšľa ⓘ) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
| Alsómislye (Nižná Myšľa) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-környéki |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1270 |
| Polgármester | Miroslav Sisák (független) |
| Irányítószám | 044 15 |
| Körzethívószám | 055 |
| Forgalmi rendszám | KS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1568 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 128 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 235 m |
| Terület | 12,61 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 37′ 25″, k. h. 21° 21′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 25″, k. h. 21° 21′ 55″ | |
| Alsómislye weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsómislye témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Kassától 14 km-re délkeletre, a Hernád bal partján, a Hernád és az Ósva-patak közén fekszik.
Története szerkesztés
A község területén, a Várhegyen, a bronzkorban – az i. e. 1400 és i. e. 1700 közötti időben – is volt már egy erődített település, melynek gazdag leletanyagú temetőjét feltárták. A település az otomani-füzesabonyi kultúrához tartozott, lakói mezőgazdasággal és kézművességgel foglalkoztak. A Moľva nevű határrészen i. e. 1800 körül keletkezett bronzkori település állt. A 8. században hagyták el végleg a területet, utolsó lakói az avarok voltak. Egy másik település is létezett a falu határában, melynek legkorábbi leletei a kőkorszakig nyúlnak vissza, majd a bronzkorban és a római korban is lakták. Utolsó lakói valószínűleg a kelták voltak.
A mai községet 1270-ben említik először. A falu felett állnak az Abák alapította Árpád-kori premontrei prépostság romjai, melyet a husziták várrá alakítottak, majd 1458-ban Rozgonyi Sebestyén foglalta vissza ostrommal. 1678-ban Thököly hadai foglalták el.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MISLE. Alsó, és Felső Misle. Két magyar falu Abaúj Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai katolikusok, fekszenek Kassához 1 3/4 órányira, határjok közép termékenységű, vagyonnyaik jelesek, Alsó Misle határjának egy részét az áradások járják néha.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mislye (Alsó) Dolna Missla, tót falu, Abauj vmegyében, a Tarcza mellett, Kassához délre, 1 1/2 órányira: 797 kath., 1 ref., 1 evang., 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Nagy urasági-lakház, melly hajdan kolostor volt. Határja sok javakkal megáldatott: van termékeny szántófölde és rétje; az Osva, Tarcza, Hernád vizeiben jó halászata; a Tarczán három, a Hernádon négy kerekü malma, kása és kender-törővel; 2 vendégfogadója; sőr és pálinkaháza. F. u. a tudományi kincstár s feje egy uradalomnak.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Szalánczon és Rákoson át visszakerülve, és ismét az Ósva völgyébe ereszkedve, a kassa-ujhelyi vasút mentén találjuk a két Mislyét. Alsó-Mislye régi hires hely; a Hernád völgyébe tekintő dombján állott a középkorban prépostsága, melynek épülete ma a plébániát és a postahivatalt foglalja magában. Körjegyzőség székhelye, 146 házzal, 1096 tót és kevés magyar lakossal, vasúti állomással. Az egész község a domboldalra van épitve; házait meredek utczák kötik össze. A házak fölött uralkodik a régi prépostsági templom, melyhez a községből magas lépcsőzet vezet föl. Lakosai Mária Terézia uralkodása alatt német telepítvényesek voltak, de majd mind eltótosodtak. Nevezetessége az emlitett prépostsági épület. A Szt. Miklósról nevezett premontrei prépostságot az Aba nemzetségből származó Somos család alapitotta. 1289-ben már virágzott. E prépostságnak és a széplaki apátságnak birtokait Zápolya János Gecsey Mártonnak és Lónyay Györgynek adományozta. Később Cseh János egri kanonok, majd pécsi püspök birta 1630-tól 1643-ig, utána a Kátay család birtokába került, melytől Kisdy Benedek egri püspök visszavásárolta és a jezsuitáknak meg az általa Kassán alapitott akadémiának ajándékozta. Midőn a jezsuitarendet eltörölték, a birtok a vallás- és tanulmányi alap tulajdonába ment át. A községben egy Koscelka nevü meleg forrás van és az Ósván átvivő vasúti hiddal szemben, a helységtől keletre egy még ki nem kutatott barlang, a 836 méter magas, hatalmas gerincével messze ellátszó Kőszálhegy oldalában. Alsó-Mislyét 1458-ban a huszták tartották megszállva, de I. Mátyás király seregei elfoglalták és az őrséget lekaszabolták. 1678-ban Thököly Imre vette be ostrommal Mislyét.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége szerkesztés
1910-ben 1019-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2011-ben 1610 lakosából 1119 szlovák és 213 cigány volt.
Nevezetességei szerkesztés
- A falutól délre, az Ósva-patak mellett 13. századi, kora gótikus kolostor alapfalai találhatók. A kolostor a 15. századig működött, körülötte 33 középkori sírt tártak fel.
- 13. századi premontrei prépostság romjai, mely 1527-ig állt fenn. Később a 17. században a jezsuiták újjáépítették és iskola működött benne.
- Klasszicista kápolna (19. század).
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ András, Vályi: Magyar országnak leírása. mek.oszk.hu, 2015. szeptember 21. (Hozzáférés: 2018. április 15.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. április 15.)
Források szerkesztés
- Kvasnicová, M. - Šeregi, M. 2018 (zost.): Architektúra kláštorov a rehoľných domov na Slovensku
- Olexa, L. - Nováček, T. 2013: Pohrebisko zo staršej doby bronzovej v Nižnej Myšli. Nitra
További információk szerkesztés
