Alsóvirányos

község Szlovákiában

Alsóvirányos (1899-ig Alsó-Sitnyicze, szlovákul: Nižná Sitnica, korábban Dolný Žitnice) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Alsóvirányos (Nižná Sitnica)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
PolgármesterStanislav Rakár
Irányítószám094 07
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség299 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság187 m
Terület9,17 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 03′ 58″, k. h. 21° 47′ 36″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 58″, k. h. 21° 47′ 36″
Alsóvirányos weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Homonnától 18 km-re északnyugatra, az Olyka-patak jobb oldalán fekszik.

Története szerkesztés

1408-ban említik először. Lakói földműveléssel, favágással foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Sitnicze. Két tót falu Zemplén Várm. földes Urok Gr. Barkóczy Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek egymáshoz közel, Kosarócznak szomszédságában; dombos, veres agyagos határjok 3 nyomásbéli, gabonát, árpát, és zabot terem; erdejek van tőlgyes, és bikkes; szőlejek nints, piatzok Homonnán, és Varannón.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó-Szitnyicze, tót falu, Zemplén vmegyében, Jankócz fiókja: 298 r., 18 g. kath. lak., 729 h. szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy. Ut. post. N.-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Alsóvirányos, azelőtt Alsó-Sitnyicze. Kisközség, 52 házzal és 278 róm. kath. vallású, tótajkú lakossal. Első írott nyomát 1494-ben találjuk, a mikor Erdődi Bakócz Miklós az ura. Azután a kir. kamaráé lett, majd Perényi Gáboré, míg 1596-ban Pethő János kapott rá kir. adományt. Később a Bukovszky, majd a gróf Barkóczy és a báró Dessewffy család tulajdonába került, most azonban nagyobb birtokosa nincs. 1663-ban a pestis pusztította lakosait. Róm. kath. temploma 1600 körül épült. A falunak Homonnaolyka a postája, Kelcse a távírója és Homonna a vasúti állomása.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége szerkesztés

1910-ben 263, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 368 lakosából 366 szlovák volt.

2011-ben 331 lakosából 330 szlovák.

Nevezetességei szerkesztés

  • Római katolikus temploma 1768-ban épült barokk-klasszicista stílusban.

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.