Wikipédia

Althann Mihály János (1757–1815)

(1757–1815) császári és királyi kamarás, Zala vármegye főispánja
Ez a szócikk az Althann Mihály János (1757–1815) zalai főispánról szól. Hasonló címmel lásd még: Althann Mihály János (egyértelműsítő lap).

gróf Althann Mihály János (1757. február 10. – Prága, 1815. augusztus 3.) császári és királyi kamarás, Zala vármegye főispánja, szabadkőműves.

Gróf Althann Mihály János
Gróf Althann Mihály János (1790-ben készült portréja)
Gróf Althann Mihály János (1790-ben készült portréja)
Született1757. február 10.
Elhunyt1815. augusztus 3. (58 évesen)
Prága
SzüleiAlthann Mihály János
Foglalkozásafőispán, földbirtokos
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Az előkelő birodalmi arisztokrata gróf Althan család sarja. Édesapja, gróf Althann Mihály János (1710–1778), édesanyja, báró Maria Josefa von Barwitz von Fernemont (1725–1758) volt.[1]

1783-ban gróf Althann János Mihályt a varasdi "A jó tanácshoz" nevű szabadkőműves páholyba vették fel, jáprai Spissich János exaktorral, és pallini Inkey Imre ügyvéddel együtt. Althann később a páholy tisztikarához is tartozott helyettes főmesterként.[2]

Bátyja gróf Althann Mihály József 1785-ig töltötte be a Zala vármegyei főispáni címet, azonban ideiglenesen a Jozefinizmus alatt a zalai főispáni szék megszűnése miatt Balassa Ferenc vette át a vármegye vezetését 1790-ig. Ekkor Althann Mihály János foglalta el 1790. március 19-én, és 1815. október 28-ig viselte.[3]

Althann Mihály János és családja meglehetősen eladósodott és ezért kényszerült eladni csáktornyát a gróf Festetics családnak.[4] 1796. augusztus 6-án Althann Mihály József kamarás, és fivérei Althann Mihály Ferenc, és Althann Mihály Miksa ruházták át a csáktornyai uradalmat gróf Festetics Györgynek.[5]

Zala megye 1797. április 12-ei közgyűlésen, Spissich János alispán és gróf Althann János Mihály főispán szembeszállva az uralkodó akaratával, megtagadta az Ausztriába betörő francia hadak ellen a nemesi felkelés kiállítását. I. Ferenc magyar király rövid időn belül leváltotta a vármegye vezetőségét és gróf Althann Mihály Jánost Bécsbe idézte királyi megrovásra. 1797. július 25-étől egészen 1835-ig főispáni helyettesek, adminisztrátorok kormányozták Zala megyét, de Althann továbbra is használta a főispáni címet haláláig. 1797. július 25-e és 1808. február 15-e között medgyesi Somogyi János (1756–1809) királyi alkancellár, udvari tanácsos, 1808. február 15-e és 1824. március 19-e gróf Amadé Antal tevékenykedett főispáni helyettesként.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ genealogy.eu Althann family 01
  2. ↑ Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996) Újjáépítés és a polgárosodás kezdetei (1690–1849)Németh József: A 18. század művelődése, a szabadkőművesség
  3. ↑ Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)Zala vármegye tisztikara 1138-1849. 247. o.
  4. ↑ Zalai Gyűjtemény 18. A MURAKÖZI URADALOM GAZDASÁGA ÉS TÁRSADALMA A 17-18. SZÁZADBANVÁLOGATOTT FORRÁSOK 16. (Szerk. Horváth Zita. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 15.)
  5. ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 59. kötet - 149 - 150. oldal


Elődje:
gr. Balassa Ferenc
Zala vármegye főispánja
1790. március 19. – 1815. október 28.		 
 Utódja:
gr. Althann Mihály
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Althann_Mihály_János_(1757–1815)&oldid=26713899”