Wikipédia

Amazonas

folyó Dél-Amerikában
Ez a szócikk az Amazonas folyamról szól. Hasonló címmel lásd még: Amazonas (egyértelműsítő lap).

A dél-amerikai Amazonas folyó (spanyolul: Río Amazonas, portugálul: Rio Amazonas) a legbővizűbb és egyben a második leghosszabb (más mérések alapján a leghosszabb) folyó a maga csaknem 7000 kilométeres hosszával (a legbátrabb becslések alapján hossza 6992 km). Az Amazonason több víz folyik le, mint a Mississippin, a Níluson és a Jangcén együttvéve. A vízgyűjtő területe is ennek a folyónak a legnagyobb: 7 045 000 km² – ez Dél-Amerika területének 40%-a. Az Atlanti-óceánba ömlő édesvíz mennyisége átlagosan mintegy 225 000 m³/s, az esős évszakban 340 000 m³/s; a világ óceánjaiba ömlő édesvíz mennyiségének egyötöde. Torkolatának környékén a víz iható még ott is, ahol a tengerről a szárazföld már nem is látszik, és a tenger sótartalma még a parttól 150 kilométerre is jelentősen kisebb a szokásosnál. A folyó óceánjárókkal még Iquitosnál, a tengertől 3700 kilométerre is hajózható, kisebb hajók még további 780 km-t mehetnek felfelé.

Amazonas
Az Amazonas Peru közelében
Az Amazonas Peru közelében
Közigazgatás
Országok Peru,  Kolumbia,  Brazília
Földrajzi adatok
Hossz6992,6[1] km
Forrásszint5 597 m
Vízhozam225 000 m³/s
Vízgyűjtő terület7 045 000 km²
ForrásAndok, Peru
d. sz. 4° 26′ 54″, ny. h. 73° 27′ 21″
TorkolatAtlanti-óceán
é. sz. 0° 42′ 28″, ny. h. 50° 05′ 22″
Elhelyezkedése
Térkép
Az Amazonas és mellékfolyói
Az Amazonas és mellékfolyói
A Wikimédia Commons tartalmaz Amazonas témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Torkolatrendszere szerkesztés

Brazíliában, az Egyenlítőnél ömlik az Atlanti-óceánba. Torkolata impozáns jelenség; a tölcsér- és deltatorkolat több száz négyzetkilométeres hibridje.

Az Amazonas hordaléka még a szárazföldtől 100 kilométerre is sárgára festi a tenger vizét. Az Atlanti-óceán több méteres árapályának eredménye egy olyan delta, amelynek ágai tölcsértorkolatok. A torkolat szigeteinek alakja gyorsan (évtizedes távlatban) változik.

Az Egyenlítő szinte „telibe találja” a deltában, az esőerdők övezetében épült Macapá városát. Maga az Amazonas itt éri el a tengert; a Belém melletti Marajó-öbölbe két kisebb folyó, a Pará és a Tocantins ömlik.

Az Amazonas hosszáról szerkesztés

Először Francisco de Orellana spanyol kutató próbálta meg végigjárni a folyót a 16. században. Expedícióját harcos nők támadták meg, ezért kapta a folyó brazíliai szakaszán a görög mitológia harcos nőire utaló Amazonas nevet.

Három országon folyik keresztül, és ezek lakói az egyes szakaszokon más-más néven ismerik: Lloqueta, Apurimac, Ena, Tambo, Ucayali, Maranon, Solimoes – mind az általunk csak Amazonasnak ismert folyam helyi nevei.

A legújabb mérések szerint az Amazonas a világ leghosszabb folyója. Eddig a Nílust tartották annak, de míg ez utóbbi „csak” 6695 km, addig az Amazonas 6850 km hosszú. Először két brazil felfedezőnek, Paula Salhanának és Roberto Wernecknek sikerült eljutnia a forrásáig 1994-ben, de nekik is 13 évet kellett várniuk, amíg összeállt egy, a felfedezésüket megerősítő tudományos expedíció. Ez a feltételezés tudományosan még nem bizonyított.[pontosabban?]

Vízrajz szerkesztés

Hosszúság szerkesztés

Az Amazonas hosszának megoszlása az országok között[2]
Ország Állam, megye (fkm) (%)
Felső-Amazonas
  Kolumbia;   Peru   Amazonas;   Loreto 95 1,5
  Peru   Loreto 618 9,5
713 11,0
Solimões
  Brazília   Amazonas 1630 25,0
Amazonas
  Brazília   Amazonas;   Pará;   Amapá 1437 22,0
3780 58,0
Ucayali
  Peru   Loreto;   Ucayali 1668,2 25,6
Tambo
  Peru   Junín 158,5 2,4
Ené
  Peru   Junín 180,6 2,8
Apurimac
  Peru   Cusco,   Ayacucho;   Apurímac,   Arequipa 730,7 11,2
2738 42,0
6518 100,0

Vízgyűjtő terület szerkesztés

Az Amazonas vízgyűjtő területének felosztása az országok között[3]
Ország Állam (km2) (%)
  Bolívia 724000 10,4
  Brazília 4674619 67,5
  Acre 164123 3,5
  Amapá 44870 1,0
  Amazonas 1559159 33,3
 Brazíliaváros 1010 0,02
  Goiás 212131 4,5
  Maranhão 39396 0,8
  Mato Grosso 723470 15,5
  Pará 1190147 25,5
  Rondônia 237591 5,08
  Roraima 224301 4,8
  Tocantins 278421 6,0
  Ecuador 146688 2,1
  Guyana 12224 0,2
  Kolumbia 345293 5,0
  Peru 967176 14,0
  Venezuela 53000 0,8
6923000 100,0

Vízhozam szerkesztés

Az Amazonas vízhozamának eloszlása az országok között[4][3][5]
Ország Állam (km3/year) (%)
  Bolívia 291,0 4,0
  Brazília 4167,3 57,2
  Acre 144,2 2,0
  Amapá 57,7 0,8
  Amazonas 1848,3 25,4
 Brazíliaváros
  Goiás 96,7 1,3
  Maranhão 9,4 0,1
  Mato Grosso 490,6 6,7
  Pará 1053,1 14,5
  Rondônia 140,6 1,9
  Roraima 211,6 2,9
  Tocantins 115,1 1,6
  Ecuador 258,4 3,6
  Guyana 8,8 0,1
  Kolumbia 755,0 10,4
  Peru 1739,5 23,9
  Venezuela 60,0 0,8
7280,0 100,0

Mellékfolyói szerkesztés

Legnagyobb mellékfolyói (a forrástól a torkolat felé):

  • bal oldali :
    • Marañón
    • Nanay
    • Napo (Peruban)
    • Ampiyaçu
    • Içá (Kolumbiában, Peruban és Ecuadorban Putumayónak nevezik)
    • Japurá (Kolumbiában Caquetá)
    • Badajós
    • Manacapuru
    • Rio Negro (Kolumbiában és Venezuelában Río Negro)
    • Urubu
    • Uatumã
    • Nhamundá
    • Trombetas
    • Curuá
    • Maicuru
    • Paru
    • Jari
  • jobb oldali :

A globális felmelegedés hatása a folyóra szerkesztés

Az Amazonas vízszintje egyre alacsonyabb; apadásáért a globális felmelegedést okolják.[6]

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Amazon River. Encyclopædia Britannica. [2015. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva].
  2. ↑ Aguas Amazónicas
  3. ↑ a b HyBam
  4. ↑ SEMA
  5. ↑ ANA
  6. ↑ Amazon dries up. YouTube

Források szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Amazonas témájú médiaállományokat.
  Ez a folyóról, patakról, vízesésről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
  Ez az Latin-Amerikáról vagy latin-amerikai országról szóló vagy azzal kapcsolatos tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Amazonas&oldid=25399875”