Az anatóliai nyelvek az indoeurópai nyelvelmélet szerint az indoeurópai nyelvcsalád egy ma már kihalt nyelvekből álló csoportja.

Anatóliai nyelvek
BeszélikHatti
TerületAnatólia
Beszélők száma0 (anyanyelvi) fő
NyelvcsaládIndoeurópai nyelvcsalád
Ágakhettita nyelv
luvi nyelv
palai nyelv
lük nyelv
lüd nyelv
káriai nyelv
phrüg nyelv
Írásrendszerékírás, luvi hieroglif, ugariti ábécé, föníciai ábécé, arámi ábécé, lük ábécé, káriai ábécé, früg ábécé
A Wikimédia Commons tartalmaz Anatóliai nyelvek témájú médiaállományokat.

A legjobban dokumentált anatóliai nyelv a hettita, legkorábbi emlékei a Kr. e. 1900-tól 1200-ig tartó időszakból valók (ezen belül hieroglifikus hettita emlékek Kr. e. 700-ig), java részük a mai Boğazköyből (Hattuszasz), a hajdani Hettita Birodalom központjából, de jelentős Nesza, Szapinuva és Tapikka levéltára is. A nyelv korán kiveszett, miután a birodalom letűnt, a hagyománya is megszakadt, tehát külön munkát igényelt utóbb a megfejtése.

Az írott emlékeik részben ideogrammatikusak voltak (luvi hieroglifával írottak), tehát érthetőek, de nem olvashatóak, részben fonetikusak (ékírással írottak), ezek olvashatóak voltak, de nem érthetőek. A megfejtés a cseh Bedřich Hrozný nevéhez fűződik, s az így megismert hettita fontos bizonyítékokat szolgáltatott a laringális elmélet alapgondolatának megtámogatására. Ennek ellenére az indoeurópai nyelvelmélet az anatóliai nyelveket még nem képes megbízhatóan integrálni a történeti rendszerébe, ezért alternatív megoldásként már két további variáció is megszületett a besorolásukra, az indo-hettita elmélet és az endemikus kialakulás elmélete.

Szintén Kisázsiában adatolták a hettitához közel álló luvi és palai nyelveket, melyeknek önálló szövegemlékei a luvi hieroglifákkal írt dél-anatóliai epigrafikus szövegek. Luvi nyelvű hettita írnoki pecsétnyomó még Trójában is előkerült. A luvi nyelv egyáltalán nem halt ki, mivel a korai ógörögben, a lük a lüd nyelvekben tovább élt. Luvi közvetítéssel a hettita nyelv elemei is átkerültek a görögbe.

Források szerkesztés

  • Thomas V. Gamkrelidze & Vaszilij V. Ivanov (1990). „Az indoeurópai nyelvek őstörténete”. Scientific American (magyar kiadás) (5), 77-83. o.  
  • Colin Renfrew (1989). „Az európai nyelvek eredete”. Scientific American (magyar kiadás) (12), 75-82. o.  
  • Wiik, Kalewi. Az európai népek eredete. Nap K. (2008). ISBN 978-963-9658-50-9