Wikipédia

Apahida

falu Romániában, Kolozs megyében

Apahida (románul Apahida, németül Bruckendorf, latinul Pons Abbatis) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Apahida (Apahida)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségApahida
Rangközségközpont
Irányítószám407035
Körzethívószám0264
SIRUTA-kód55696
Népesség
Népesség8989 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság202 (2011)[1]
Népsűrűség84,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság303 m
Terület106,02 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 48′ 28″, k. h. 23° 44′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 28″, k. h. 23° 44′ 24″
Apahida weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Apahida témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Kolozsvártól négy kilométerre északkeletre, a Kis-Szamos jobb partján fekszik.

Nevének eredete szerkesztés

Neve onnan származik, hogy a kolozsmonostori bencés apátság itteni birtokán híd vezetett át a Kis-Szamoson. Az apát és a híd főnévnek birtokos személyjellel ellátott összetétele.[2] Először egy 1326-os oklevélben említik, Apathyda néven, mai nevén 1469-ben fordul elő (Apahyda).

Története szerkesztés

Jelentős régészeti lelőhely, közelében dák temetőt és római villát tártak fel. Az 1889-ben és 1968-ban megtalált két gepida uralkodói sír a legjelentősebb népvándorláskori leletek közé tartozik Erdélyben.

A kolozsmonostori apátság vámszedő helye volt. Határában feküdt a középkorban az 1326-ban említett Misketelke falu.

1381 és 1497 között a faluban tartotta ítélőszékeit Kolozs vármegye.[3] 1660 körül elpusztult, az 1708–1711-es pestisjárványban elnéptelenedett, majd 1775-ben ismét csak puszta. Teleki Sándor még a szabadságharc után is úgy találta, hogy „Apahida már nem arab-duár, de még nem falu.”[4] 1870-ben azonban megépült a Szászrégen–Mócs–Apahida kövezett út, 1881-ben pedig vasúti csomóponttá vált, ami lökést adott a fejlődésének. Egy áttérést követően 1877-ben alakult meg görögkatolikus egyháza.[5] 1911-ben gyógyszertárat nyitottak benne.[6] Itt volt a Kolozsvárról induló távgyalogló versenyek célpontja. Közelében 1944 őszén harcok dúltak.

Népessége szerkesztés

  • 1910-ben 1517 lakosából 1137 volt román, 235 magyar és 137 cigány anyanyelvű; 719 görögkatolikus, 587 ortodox, 103 zsidó, 51 római katolikus és 46 református vallású.
  • 2002-ben 4582 lakosából 4121 volt román, 304 cigány és 152 magyar nemzetiségű; 4025 ortodox, 111 pünkösdista és 110 református vallású.

Gazdasága szerkesztés

  • Hullámkartongyár
  • Nyílászárók, műanyag padlók, szaniterek gyártása
  • A község 7822 hektáros mezőgazdasági területéből 4136 ha szántó, 2781 ha legelő és 683 ha kaszáló. Erdeje nincs.

Nevezetességek szerkesztés

Híres emberek szerkesztés

Képek szerkesztés

Hivatkozások szerkesztés

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
  2. ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1983. 57. o. ISBN 963 05 3346 4  
  3. ↑ http://adatbank.transindex.ro/vendeg/htmlk/pdf8694.pdf W. Kovács András: Megyeszékhelyek a középkori Erdélyben. In Pál Judit – Sipos Gábor szerk.: Emlékkönyv Egyed Ákos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, 2010, 183. o. PDF
  4. ↑ Teleki Sándor: Utazás a Kis-Szamostól a Nagy-Szamosig. T. S.: Emlékeim. II. Bp., 1880, 189. o.
  5. ↑ Șematismul veneratului cler al Archidiecesei Metropolitane Greco-catolice Române de Alba-Iulia și Făgăraș pre anul domnului 1900. Blaș, 233. o.
  6. ↑ Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 48. o.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Apahida&oldid=25185721”