Apró vetővirág

növényfaj

Az apró vetővirág (Sternbergia colchiciflora) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának, a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül az amarilliszfélék (Amaryllidaceace) családjába tartozó faj.

Apró vetővirág
Sternbergia colchiciflora
Sternbergia colchiciflora
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Amarilliszfélék (Amaryllidaceace)
Nemzetség: Vetővirág (Sternbergia)
Faj: S. colchiciflora
Tudományos név
Sternbergia colchiciflora
Waldst. & Kit.
Szinonimák
  • Amaryllis citrina (Herb.) Sm.
  • Amaryllis colchiciflora (Waldst. & Kit.) Ker Gawl.
  • Amaryllis etnensis Raf.
  • Oporanthus citrinus Herb.
  • Oporanthus colchiciflorus (Waldst. & Kit.) Herb.
  • Sternbergia alexandrae Sosn.
  • Sternbergia citrina (Herb.) Ker Gawl. ex Schult. & Schult.f.
  • Sternbergia colchiciflora var. alexandrae (Sosn.) Artjush.
  • Sternbergia colchiciflora var. dalmatica Herb.
  • Sternbergia colchiciflora subsp. dalmatica (Herb.) K.Richt.
  • Sternbergia dalmatica (Herb.) Herb.
  • Sternbergia etnensis (Raf.) Guss.
  • Sternbergia exscapa Tineo
  • Sternbergia lutea var. graeca Rchb.
  • Sternbergia lutea subsp. graeca (Rchb.) K.Richt.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Apró vetővirág témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Apró vetővirág témájú kategóriát.

Jellemzői szerkesztés

Az apró vetővirág kis termetű, a nárciszokra emlékeztető sárga virágú növény. Nevét onnan kapta, hogy a virágai az őszi vetések idején nyílnak. A 4–8 cm magas virágok közvetlenül a földből hajtanak ki, és csak kedvező időjárási körülmények között nyílnak, ha nyár végén, ősz elején elég csapadék esik. Ennek hiányában a föld alatt nyílik, ugyanis ott is meg tud termékenyülni. Virágzáskor nincs levele. Négy, egyenként fél centiméteres, csavarodó levele tavasszal hajt ki, és a levelek zugában fejlődő toktermése is ilyenkor jelenik meg. A tok 3–4 cm hosszú, közvetlenül a föld felszínén helyezkedik el. Magjainak fehér függelékeit a hangyák fogyasztják, így ezek terjesztik a magvakat.

Élőhelye szerkesztés

Évelő növény; elsősorban a löszgyepek, száraz sztyepprétek, karsztbokorerdők, legelők virága.

Délnyugat-Ázsiában Irán, Izrael, Törökország területén, a Kaukázusban, Európában Magyarországon, Ukrajnában, Romániában, délebbre Bulgáriában, Görögországban, Olaszországban, a volt Jugoszláviában, illetve Spanyolországban fordul elő.[1] Magyarországon belül a Dunántúli-középhegységben és a Tiszántúl déli részén fordul elő, a legnagyobb mennyiségben a Csanádi-pusztákon található meg. Régen az Alföldön is előfordult, de ezek a termőhelyek gyakorlatilag teljesen megszűntek.

Védettsége szerkesztés

Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés