Aquitania hercegeinek listája

Aquitania hercegei a történelmi Aquitania területén egy frank majd francia vazallus, de okcitán és baszk nyelvű állam uralkodói voltak.

Az Aquitániai Hercegség címere

A Meroving-időszak hercegei (555 – 778)

Neve	Uralkodott	Megjegyzés
Chramn	555-560	Halála után I. Chilperich frank király két hercegségre osztotta Akvitániát, hogy a hercegek összefogva verjék le a baszkokat.
Desiderius	583-587	584-ben Bladasttal nagy sereget vezetett a baszkok ellen, de vereséget szenvedett tőlük.
Bladast	583-587	587-ben Desideriusszal megpróbálta feltartóztatni a baszk ellentámadást, de ismét vereséget szenvedett. Valószínű, hogy mindkét herceg elesett.
Astrobald	587-589
Sereus	589-592
Charibert	629-632	Meroving uralkodó.
Chilperic	632	Meroving uralkodó.
Boggis	632-660
Félix	660-670
I. Lupus	670-676	Lehet, hogy Baszkföldön egészen 710-ig hatalomban maradt.
I. Nagy Odo	688-735	Lehet hogy csak 692-ben, 700-ban, vagy 715-ben lépett trónra. Eudes írásmóddal is gyakori.
I. Hunald	735-748	Odó fia, visszavonult egy kolostorba. Elképzelhető hogy később visszatért (lásd lentebb).
Waifer	748-767	Hunald fia.
II. Hunald	767-769	A visszatérő I. Hunald (Waifer apja), vagy más Hunald (Waifer fia). Folytatta Waifer felkelését, de Nagy Károlytól végleges vereséget szenvedett.

Közvetlen Karoling uralom (778 – 884) — Akvitánia alárendelt királyai

778 után I. Nagy Károly nem nevezett ki több herceget, hanem közvetlen uralma alá vonta a térséget. 781-ben fiát, I. Jámbor Lajost nevezte ki a régió alárendelt királyának. Lajos után több Karoling királya is volt Aquitániának.

Neve	Uralkodott	Megjegyzés
I. Nagy Károly	778-781
I. Jámbor Lajos	781-817	Akvitánia királya
I. Pipin — király	817-838	Lajos fia
II. Pipin — király	838-852	I. Pipin fia, 855-ben visszatért és szembeszállt a Kopasz Károly jelöltjeivel 864-es haláláig.
Ranulf — herceg	852-866	Poitou grófja
III. Gyermek Károly — király	855-866	Kopasz Károly fia.
Hebegő Lajos — király	866-879	Kopasz Károly fia, francia király 877-től.
Karlmann — király	879-884	Hebegő Lajos fia, Burgundia királya.

Amikor 882-ben Karlmann lett bátyja, III. Lajos francia király után Franciaország egyedüli királya, Aquitánia a francia királyok irányítása alá került.

Francia uralom alatti hercegek (852 – 1453) — a második akvitán hercegség

A Karolingok ismét megszerezték Aquitánia hercegi címét, először 852-ben, majd újra 887-ben. Később ezt a hercegséget hívták Guyenne-nek.

Vegyesházi uralkodók (852 – 927)

Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzés
A Poitiers-ház hercegei
I. Ranulf (*820 k.)	ur.: 852, †866. szeptember 15.	Poitiers grófja is.
...
II. Ranulf (*850)	ur.: 887, †890. augusztus 5.	I. Ranulf fia. Poitiers grófja magát 888-tól Aquitánia királyának nevezte.
Fattyú Ebalus (*870 k.)	ur.: 890–893, ld. alább	II. Ranulf törvénytelen fia. Poitiers és Auvergne grófja is.
Az Auvergne-ház hercegei
I. Jámbor Vilmos (*875. március 22.)	ur.: 893, †918. július 6.	Auvergne grófja is.
II. Ifjabb Vilmos	ur.: 918, †926. december 12.	I. Vilmos unokaöccse. Auvergne grófja is.
Acfred	ur.: 926, †927	II. Vilmos fivére. Auvergne grófja is.

Poitiers-házi uralkodók (927 – 1204)

Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzés
A Poitiers-ház hercegei
Fattyú Ebalus (2x)	ur.: 927, †935
III. Szőke Vilmos (*915)	ur.: 935, †963. április 3.	Ebalus fia. Poitiers és Auvergne grófja is (950-től). Egyes vélemények szerint címét a királyi kancellária nem ismerte el.
IV. Vaskezű Vilmos (*937)	ur.: 963–993, †994. február 3.	III. Vilmos fia. Poitiers grófja is. Lemondott fia javára.
V. Nagy Vilmos (*969)	ur.: 993, †1030. január 31.	IV. Vilmos fia. Poitiers grófja is.
VI. Kövér Vilmos (*1004)	ur.: 1030, †1038. december 15.	V. Vilmos első fia. Poitiers grófja is.
II. Odo (*1011)	ur.: 1038, †1039. március 10.	V. Vilmos második fia. poitiers-i és baszk gróf is.
VII. Sólyom Vilmos (*1023)	ur.: 1039, †1058 ősze	V. Vilmos harmadik fia. Poitiers grófja is.
VIII. Vilmos (*1025 k.)	ur.: 1058, †1086. szeptember 25.	V. Vilmos negyedik fia. poitiers-i és baszk gróf is.
IX. Trubadúr Vilmos (*1071. október 22.)	ur.: 1086, †1127. február 10.	VIII. Vilmos fia. poitiers-i és baszk gróf is.
X. Toulouse-i Vilmos (*1099)	ur.: 1127, †1137. április 9.	IX. Vilmos fia. poitiers-i és baszk gróf is.
Aquitániai Eleonóra (*1122)	ur.: 1137, †1204. április 1.	X. Vilmos leánya. poitiers-i és baszk grófnő is, VII. Lajos francia király francia király majd II. Henrik angol király felesége.

Plantegenet-házi uralkodók (1204 – 1453)

Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzés
IV. Capeting Lajos (*1120)	ur.: 1137–1152, †1180. szeptember 18.	francia király, Aquitánia hercege feleségével, Eleonórával, együtt.
Az angol Plantagenet-ház királyai
I. Plantagenet Henrik (*1133. március 5.)	ur.: 1152–1172, †1189. július 6.	Angol király, aquitániai herceg feleségével együtt.
I. Oroszlánszívű Richárd (*1157. szeptember 8.)	ur.: 1172, †1199. április 6.	Angol király, aquitániai herceg anyjával, Eleonórával, együtt.
I. Földnélküli János (*1167. december 24.)	ur.: 1199, †1216. október 19.	Angol király, aquitániai herceg anyjával együtt 1204-ig.
II. Henrik (*1207. október 1.)	ur.: 1216–1254, †1272. november 16.	Angol király.
I. Hosszúlábú Eduárd (*1239. június 17.)	ur.: 1254–1306, †1307. július 7.	Angol király.
II. Eduárd (*1284. április 25.)	ur.: 1306–1325, †1327. szeptember 21.	Angol király.
III. Eduárd (*1312. november 13.)	ur.: 1325–1362, †1377. június 21.	Angol király.

• 1377-ben VI. (Jó) Fülöp (1293-1350) visszaszerezte Aquitániát hűbérbirtokként III. Edward angol királytól, aki igényt tartott a francia trónra nagyapja, IV. (Szép) Fülöp jogán. Ez idézte elő a százéves háborút a Plantagenetek és a Valois-k ellen Aquitánia, Anjou és Normandia birtoklásáért. 1360-ban megkötötték a bretigny-i szerződést. Edward lemondott a francia trónról, Aquitániára mint független államra továbbra is igényt tartott. A szerződést 1369-ben felbontották és a háború folytatódott. 1362-ben Edward fiát, a Eduárd walesi herceget tette meg aquitániai hercegnek.

Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzés
Az aquitániai Plantagenet-ház királyai
Eduárd walesi herceg (*1330. június 15.)	ur.: 1362, †1376. június 8.	III. Edward első fia. Walesi herceg.
II. Richárd (*1367. január 6.)	ur.: 1376–1390, †1400. február 14.	IV. Edward fia.
1390-ben III. Richárd angol király nagybátyját, Gaunt-i Jánost nevezte ki Aquitánia hercegének. Ez a cím öröklődött János utódai közt.
II. Gaunt-i János (*1340. március 6.)	ur.: 1390, †1399. február 2.	III. Edward angol király második fia. Lancaster hercege is.
III. Bolingbroke Henrik (*1366. április 3.)	ur.: 1399-ben, †1413. március 20.	Apjától örökölte a hercegséget, de átadta azt a fiának amikor angol király lett.
IV. Henrik (*1387. szeptember 16.)	ur.: 1399, †1422. augusztus 31.	III. Henrik fia. Angol király 1413-1422. Megszerezte családjának a francia trónt a Troyes-i szerződésben és Anglia és Franciaország királyává nyilvánította magát 1422-ben, de 1453-ban elvesztette az uralmat a franciák fölött.
V. Henrik (*1421. december 6.)	ur.: 1422–1453, †1471. május 21.	Angol király 1422-1461, és 1470-1471.

Valois és Bourbon ideiglenes hercegek (1345 – 2000)

Neve	Uralkodott	Megjegyzés
A Valois-dinasztia korai királyai
A Valois-házi francia királyok igényt tartottak az Aquitánia feletti fennhatósságra, örökölve ezt az őseiktől, a Dauphinoktól.
III. Jó János	1345-1350	VI. Fülöp francia király fia, 1350-ben maga is francia király lett.
III. Károly	1392-1401	VI. Károly francia király fia.
V. Lajos	1401-1415	VI. Károly francia király fia.
A százéves háború végével ismét a francia királyok közvetlen uralma alá került és mindig a király viselte. Csak néha örökölte a hercegi címet a dinasztia egy másik tagja.
IV. Károly, Berry hercege	1469-1472	VII. Károly francia király fia.
Xavér	1753-1754	Lajos Ferdinánd második fia.
Bourbon Gonzálen	1972-2000