Arka

Arka település Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában.

Arka
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Gönci
Jogállás	község
Polgármester	Varkoly Ferenc (független)
Irányítószám	3885
Körzethívószám	46
Népesség
Teljes népesség	49 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	5,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	9,49 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység
Földrajzi középtáj	Tokaj–Zempléni-hegyvidék
Földrajzi kistáj	Abaúji-Hegyalja
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 21′ 20″, k. h. 21° 15′ 09″48.355638888889, 21.252619444444
Arka Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Arka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Arka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

A megyeszékhely Miskolctól közúton 55 kilométerre északkeletre fekszik, a Zempléni-hegységnek a Hernád völgye felé lefutó nyugati lábainál.

A legközelebbi szomszéd település a falu központjától 3 kilométerre délnyugatra fekvő Boldogkőváralja. További határos települések: észak felől Korlát, északkelet felől Fony, kelet-délkelet felől Baskó, nyugat felől Hernádcéce, északnyugat felől pedig Vizsoly. A legközelebbi városok: délre Abaújszántó, nyugatra pedig Encs, mindkettőtől nagyjából 12-13 kilométer távolság választja el.

Megközelítése

Zsáktelepülés, közúton csak Boldogkőváralján keresztül közelíthető meg, a 3714-es útból kiágazó 37 109-es számú mellékúton. Határszélét nyugaton érinti még a 3713-as és a 3715-ös út is.

Nyugati külterületei közt elhalad a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal, sőt annak egy megállója is van közvetlenül a határszéle mellett (Korlát-Vizsoly megállóhely, de azzal a megállóval nincs közúti összeköttetése. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így Boldogkőváralja megállóhely kínálja, a falutól mintegy 6 kilométerre délnyugatra.

Nevének eredete

Kiss Lajos szerint az árok főnévből alakult, annak birtokos személyragos származéka lehet. A hasonló alaki felépítésű helynevek teljes hiánya, valamint az árok főnév birtokos személyragos árokja, ároka, árkja alakjai, azonban ezt az etimológiát bizonytalanná teszik. Csíkvári Antal szerint szláv eredetű név mely a járok, árok elferdítése.

Története

Arkai utca

ARKA. Járka. Elegyes lakosú magyar falu Abauj Vármegyében, birtokosa Péchy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bóldogkőtöl fél mértföldnyire, határbéli földgye közép termékenységű, réttyei meg lehetősek, szőlő hegyei kevesek; második Osztálybéli.

Arka határában, a Herzsaréten kutatott 1961-62-ben Vértes László régész. Eredményeit „Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon” (Budapest, 1965) című összefoglaló munkájának 17. fejezetében (Gravetti kultúra Kelet-Magyarországon) tette közzé.

A Herzsarét leletegyüttesét minősítette a hazai gravetti kultúrához tartozók közül a leggazdagabbnak. A kis területre korlátozott ásatáson körülbelül 1500 eszközt és több mint 100 kg megmunkált szilánkot gyűjtöttek össze, ezek közül az árvésőket és vakarókat dolgozták ki a legszebben. A leggyakoribbak a változatos pengevakarók (kis, köröm alakú, hüvelykköröm alakú, hajógerinc alakú, orros).

Jellemzőek Arkára az szokványos kis eszközöktől jelentősen különböző óriási vakarók, pengék, szakócaszerű eszközök, sőt, a chopperek is. A leletanyagból hiányoznak a hasonló lelőhelyeken várható művészi tárgyak.

Találtak rénszarvas- és lófog-maradványokat is. Sikerült összegyűjteniük a C-14 vizsgálathoz elegendő faszenet, amelyből a groningeni rádiókarbon laboratóriumban a legalsó rétegek korát 17 000 évesnek határozták meg.

Vértes László kutatásai egyéb ásatásai, elsősorban a vértesszőlősi miatt megszakadtak. Korai halála után a környék lelkes amatőr régésze, Saád Andor vizsgálta elsősorban a környék történetét. 1957-ben a Korlát-Ravaszlyuk tető mezolitikus lelőhelyeit kutatva egy terepbejáráson Vértes Saád társaságában fedezte fel a gazdag arkai, késő paleolitikus lelőhelyet. Saád a hatvanas években többször kutatta a felszíni leletanyagot a Herzsaréten és környékén. Kutatásait a Herman Ottó Múzeum Évkönyveiben (1970) "Újabb adatok az arkai Herzsarét késő paleolitikus kultúrájához" című tanulmányában tette közzé.

Százhúsz, általa gyűjtött kőeszközt vizsgálva megerősítette Vértes azon megállapítását, amely szerint: "Az arkai leletanyag aurignaci hatásokat őrző késő gravetti kultúraként határozható meg".

Új eredményként megállapította, hogy az anyag legegyöntetűbb sajátossága az unifacilitás, mivel mindegyik kőeszköznek csak az egyik oldalát munkálták meg, a hátlapokon sehol sem találni retust, kidolgozást. Így ezt olyan, szélsőséges pengekultúrának tekinthetjük, amelynek technikája leginkább a levalloizira emlékeztet.

A falu első írásos említését (Corladus de Archay) egy évszám nélküli, 1268-ban aláírt oklevélben találhatjuk. A tatárjárás után királyi birtok volt, de 1388-ban a Czudar család tulajdonába került. Amikor Brankovics vajda Regéc falai között ült (1427–1453), Arka is a birtokaihoz tartozott. Akkor hét jobbágyporta járult hozzá szolgáltatásaival a vár fenntartásához.

A 15.-16. században egyik földesúr kezéről a másikra vándorolt, általában Boldogkőváraljával és a várral együtt. Mátyás király 1461-ben a Parlagiaknak, majd 1467-ben Kassa városának zálogosította el. Végül 1700 körül Szelepcsényi György prímáshoz került zálogképpen, aki a jezsuitáknak ajándékozta. Az 1715. évi összeírásból nemcsak azt tudjuk meg, hogy mindössze 5 jobbágycsalád lakott itt, hanem Arka akkori művelt földterületről is képet kapunk: 45 köblös szántott terület, 8 kaszás rét és egy malom képezte az ott lakók megélhetésének alapját. Ez a későbbiekben sem változott, a faluban a megélhetést a földművelés, az állattartás és az erdőgazdálkodás biztosította.

A jezsuitáktól a Péchyek vették meg, és hozzáfogtak benépesítéséhez.

Az 1800-as évek derekán 62 lakott házról tudunk 459 lakossal, ám az 1920-as évekre a kivándorlások miatt lélekszáma a felére apadt.

Közélete

Polgármesterei

• 1990-1994: Molnár József (független)
• 1994-1998: Varkoly Ferencné (független)
• 1998-2002: Varannai László (független)
• 2002-2006: Varanai László (független)
• 2006-2010: Varanai László (független)
• 2010-2014: Varanai László (független)
• 2014-2019: Varkoly Ferenc (független)
• 2019-től: Varkoly Ferenc (független)

Népesség

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	59	59	54	54	58	49
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

2001-ben a településen a lakosságnak 88%-át magyar, a 12%-át cigány származású emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,7%-a magyarnak mondta magát (3,3% nem válaszolt). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60%, református 16,7%, görögkatolikus 1,7%, felekezet nélküli 8,3% (13,3% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 84,5%-a vallotta magát magyarnak (15,5% nem nyilatkozott). Vallásuk szerint 51,7% volt római katolikus, 10,3% református, 1,7% görög katolikus, 5,2% felekezeten kívüli (31% nem válaszolt).

Neves lakói

A faluban él és alkot két festőművész, Brózsely Józsefné és Pleszkó Józsefné Varannai Veronika (1937-ben született Arkán), aki tagja a Magyar Alkotók Internetes Társulásának.

Nevezetességei

• Református templom
  1794 és 1798 között torony nélkül épült Mitró Ferenc kassai építész tervei szerint, tornyot csak később, 1911-ben építettek hozzá. A torony 23 méter magas, 97 kilogrammos harangját 1911-ben öntötte Egry Ferenc, Kisgejőcön. Pleszkóné Varannai Veronika: Református templom - Arka
• Római katolikus templom
• Szamárút
  A hagyomány szerint nevét onnan kapta, hogy ezen az úton hordták szamarakkal a vizet a Boldogkői vár ciszternáiba, mivel a várnak nem volt kútja.
• Tóhegy őskori vár
  Tóhegyen és Leányhegyen 1896-ban végeztek ásatásokat és egy bronzkori települést védő, kőből épült sáncot találtak. A sánc több mint egy kilométer hosszú (eddig feltárt rész 1650 méter) és egy méter magas lehetett. Az ásatásokat Mihalik József végezte, a védősánc mellett kőkorszaki cserepek és kőeszközök is előkerültek.
• A faluban két malom is működött az idők során. Egy a falu közepén, melyből már csak a malomárok nyomai és egy malomkő maradt fenn. Egy másik malom a falutól feljebb, a patak felső szakaszán működött, melyről 1671-ben így írtak: "… ezen házikókon felül a sötét Völgy Torkában ennek előtte hajdan volt malom, de azon kevés víz mián pusztán hatták, most már ha malmot nem is, de puskaportöröt csinálhatni rajta."
• A településen áthalad az Országos Kéktúra.
• Varkoly Kilátó (Tóhegy)

Források

• Abaúj-Torna Vármegye, 1939
• Boldogkőváralja - Történeti emlékek, 1986
• Tóth Valéria: Az Árpád-kori Abaúj és Bars vármegye helyneveinek történeti-etimológia szótára, Debrecen, 2001
• Abaúji Református Egyházmegye - Hernád-völgye (Felelős szerkesztő: Baksy Mária esperes)
• Túrák az abaúji földvárakhoz és várakhoz