Arlon járás egyike a belgiumi Luxembourg tartományban található öt járásnak. A járás területe 317,28 km², lakossága 56392 fő (2008. január 1-jei adat), egyike Belgium legritkábbak lakott területeinek.[4] A járás központja Arlon város.

Arlon járás (Arrondissement Arlon)
Arlon járás térképe
Arlon járás térképe
Közigazgatás
Ország Belgium
RégióVallónia Vallónia
KözösségA belgiumi francia közösség zászlója Belgiumi Francia Közösség
TartományLuxembourg tartomány zászlója Luxembourg
Települések száma5
(résztelepülés: 21)
Alapítás éve1823
Népesség
Teljes népesség62 202 fő (2018. jan. 1.)[1]
Férfi27942
Nők28449
Népsűrűség178 fő/km2[3]
Kor szerinti eloszlás (2008)
0–1922,90%
20–6462,39%
65 felett14,71%
Más nemzetiségűek12,17%
Gazdaság
Munkanélküliségi ráta10,68 %
Átlagos éves jövedelem15914 euro/fő
Földrajzi adatok
Terület317,28 km2
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 41′, k. h. 5° 47′Koordináták: é. sz. 49° 41′, k. h. 5° 47′

A járás területe megegyezik a franciául Pays d'Arlon néven ismert, Luxemburg nagyhercegséggel szomszédos körzettel, ahol a lakosság hagyományosan a luxemburgi nyelvet beszélte, az idősebb korosztály még ma is azt használha a hétközbapokban.

Története szerkesztés

Az arloni járást 1823-ban hozták létre az Arlon és Messancy kantonok, Luxemburg járás egyesítésével, illetve a korábban Neufchâteau és Diekirch járásokhoz tartozó települések idecsatolásával. 1843-ban, a holland-belga határ végleges kijelölésekor a járástól 18 települést elcsatoltak. 1906-ban került sor a belga Aubange és a francia Halanzy települések közötti határ végleges kiigazítására. A járás határát utoljára 1977-ben a belga közigazgatási reform során módosították, amikor Meix-le-Tige és Hachy településeket Virton járáshoz csatolták.

A járás települései szerkesztés

Önálló települések:

Résztelepülések:

 
Arlon járás településeinek térképe (a hozzájuk tartozó külterületekkel)

A népesség alakulása szerkesztés


  • Forrás:1806 és 1970 között=népszámlálások; 1980 után= lakosok száma január 1-jén a népességnyilvántartóban

Helyi kultúra szerkesztés

 
A Pays d'Arlon térség zászlója

Az arloni járás nem csak elvont, adminisztratív egység, hanem egy sajátos kulturális régió is: a járás határain megegyeznek a luxemburgni nyelvjárás nyugati határával. A 19. századi felmérések alapján a lakosság túlnyomó része a német nyelvi közösséghez tartozónak érezte magát. Azonban a tartomány és a járás adminisztratív nyelve a francia volt és lassan megindult a francia kultúra és nyelv térhódítása. Ehhez még hozzájárult a francia piacra termelő helyi acélipar, illetve a közelben található Longwy francia város, ahol az arloni járás számos lakója talált munkát. Az első és a második világháború utáni németellenes érzések eredményeként a helyi lakosok végleg eltávolodtak a német kulturális gyökerektől: 1910 és 1920, illetve 1930 és 1947 között a németajkú lakosság aránya drámaian csökkent.

A legutolsó, 1947-es nyelvi felmérés eredményeként, amikor a lakosság nagy többsége francia anyanyelvűnek regisztrált, a nyelvi határok 1962-es kijelölésekor a tartományban nem kaptak kiváltságokat sem a német, sem a luxemburgi nyelvet beszélők. A luxemburgi nyelvet beszélők száma azóta is folyamatosan csökkent, bár napjainkban a szomszédos nagyhercegségben munkát vállaló belgáknál jelentős előnynek számít a nyelv ismerete.

1990. után a helyi luxemburgi kultúra elismertsége és támogatottsága ismét nőtt, számos településen az utcaneveket "visszaluxemburgiasították", azaz az eredeti luxemburgi nevet tüntetik fel. A helyi Arelerland a Sprooch[5] kulturális egyesület pedig nyelvtanfolyamot indított a luxemburgi nyelvet elsajátítani szándékozók részére.

Lásd még szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Arrondissement Aarlen című holland Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások szerkesztés