Aschaffenburg
Aschaffenburg város Németországban, Északnyugat-Bajorországban. Aschaffenburg járás székhelye, de közigazgatásilag nem része. Ismert „a Spessart kapujaként” is, a hegységhez való közelsége miatt, illetve „bajor Nizzaként”, mert kellemes az éghajlata. Bár Bajorországban fekszik, lakói nem bajoroknak, hanem Frankföld lakóinak tartják magukat, annak ellenére, hogy a történelmi Frankföldnek Aschaffenburg nem volt része, mivel a mainzi érsekséghez tartozott. A településen található sok nagyvállalat, köztük a DPD futárcég is.
| Aschaffenburg | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Bajorország | ||
| Kerület | Alsó-Frankföld | ||
| Járás | Alsó-Frankföld | ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Polgármester | Klaus Herzog (SPD) | ||
| Irányítószám | 63701–63743 (régi: 8750) | ||
| Körzethívószám | 06021 | ||
| Rendszám | AB | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 72 444 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1,098 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 138 m m | ||
| Terület | 62.57 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 49° 58′ 33″, k. h. 9° 08′ 52″Koordináták: é. sz. 49° 58′ 33″, k. h. 9° 08′ 52″ | |||
 Aschaffenburg
Pozíció Bajorország térképén
| |||
.svg) | |||
| Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
| Aschaffenburg weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aschaffenburg témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
A város a Majna két partján terül el, Németország délnyugati részén, Frankfurt am Maintól 41 kilométerre.
Közeli települések szerkesztés
Johannesberg, Glattbach, Goldbach, Haibach, Bessenbach, Sulzbach am Main, Niedernberg, Großostheim, Stockstadt am Main és Mainaschaff.
Kerületei szerkesztés
Aschaffenburg 10 kerületre oszlik:[2][3]
- Aschaffenburg (belváros), (Stadtmitte/Innenstadt és Stadtmitte/Aschaffenburg-Ost:) ca. 22.857 fő (2014-ben), 841 ha
- Damm: 13.013 fő, 731 ha
- Schweinheim: 10.848 fő, 1598 ha
- Nilkheim: 5.409 fő, 802 ha
- Obernau: 4.857 fő, 810 ha
- Leider: 3.302 fő, 317 ha
- Strietwald: 3.241 fő, 755 ha
- Österreicher Kolonie: 1.671 fő, 32 ha
- Gailbach: 1.705 fő, 316 ha
- Obernauer Kolonie: 941 fő, 45 ha
A Majna bal partján csak Nilkheim és Leider fekszik.
Nevének eredete szerkesztés
Az Aschaffenburg név (a középkorban Ascaffaburc, Ascapha vagy Ascaphaburg) eredeti jelentése „vár a nyárfás folyó partján”. Ezt az Aschaff folyóról kapta, ami a város egyes részein átfolyik.
Története szerkesztés
A Spessart nyugati peremén, a Majna partján épült városban és környékén a legkorábbi településnyomok a kőkorszakból származnak. Aschaffenburg eredetileg az Alamanni törzs egyik települése volt. Később római légiók állomásoztak itt; erődjük romjain a frankok építettek várat később. A középkorban a város Ascaffaburc, Ascapha vagy Ascaphaburg néven volt ismert.
Szent Bonifác kápolnát emelt Szent Márton tiszteletére és Benedek-rendi kolostort is alapított a városban. 989-ben Willigis érsek kőhidat építtetett a Majnán. 1122 körül Adalbert igyekezett növelni a város jelentőségét.
Történetére a würzburgi és mainzi püspökök, később herceg-érsekek rivalizálása nyomta rá bélyegét. Aschaffenburg 1814 óta tartozik Bajorországhoz.
Nevezetességek szerkesztés
.jpg)
- Johannisburg - A Majna partján magasodó Johannisburgot, mely eredetileg frank erőd volt a mainzi hercegérsekek második rezidenciájukká építették ki. Öt tornya közül a legrégebbi, mely fiatornyokkal ékesített még gótikus vonásokat mutat. A négy erőteljes saroktorony és a négyzetes épülettömb azonban 1605-1614 között épült késő reneszánsz stílusban, vöröses homokkőből. Belső termeit utóbb klasszicista stílus szerint korszerűsítették. Az épületet a második világháború után múzeum céljára állították helyre. Híres képtárában (Staatsgalerie) többek között az idősebb Lucas Cranach, Mathis Grünewald, Van Dyck, Rubens, Ruisdael alkotásai láthatók.
- Pompejanum - A Pompejanum nevű villa a Majna partján áll. I. Lajos bajor király építtette 1842-1849 között, mely egy Pompeiiben feltárt épület másolata.
- Városháza (Rathaus) - az egykori városfal tövében található.
- Stiftskirche St. Peter und Alexander - 12.-13. századi háromhajós, kereszthajós alapítványi templom. A rendház a templom északi oldalán helyezkedik el. Gyönyörű, 13. századi kerengőjének minden egyes oszlopfőjét növényi ornamentika díszíti. Az egykori kanonokházban (Stiftskapitelhaus) rendezték be a templom műkincseinek múzeumát. A múzeumban található többek között Matthias Grünewald utolsó festménye az 1525-ből való Krisztus siratása, Lukas Cranach 1520 körül készült Krisztus feltámadása című képe és Hans Vischer 1530 táján készült Madonna domborműve, valamint Tilman Riemenschneider a Három királyok imádása című alkotásának töredéke.
Közlekedés szerkesztés
Közúti közlekedés szerkesztés
A várost érinti az A3-as autópálya.
Vasúti közlekedés szerkesztés
Itt születtek, itt éltek szerkesztés
- Schafnaburgi Lampert - 1243-tól 1275-ig Egri püspök valamikor az 1200-as évek elején itt született. Lambertust még a tatárjárás idején IV. Béla magyar király hívta meg Magyarországra, az egri püspöki székbe.
Népesség szerkesztés
|
Híres aschaffenburgiak szerkesztés
- Helmut Vetter (1923–2009) német festő
Testvérvárosok szerkesztés
Perth, Skócia (1956)
St. Germain-en-Laye, Franciaország (1975)
Miskolc, Magyarország (1996)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
- ↑ Aschaffenburger Anzeiger, 16. Mai 2007 sowie Präsentation der Stadt zur Bevölkerungsentwicklung Archiválva 2013. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (PDF-Datei; 2,9 MB)
- ↑ Die Einwohnerzahlen der Stadtteile sind angegeben mit Stand 31. Dezember 2014 nach Angaben der Stadtverwaltung.
Források szerkesztés
- Hivatalos weboldal (német, angol, francia, olasz, héber)
- Webkamera
- Sándorfi György a Borsod megyei Halomvárral és Leányvárral kapcsolatos kutatásai: [1]
- Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980) ISBN 963 243 025 5
