Asszíria uralkodóinak listája

Asszíria központja a termékeny félhold északi részén, a Tigris folyam középső szakaszán terült el. Az Assur, később Ninive központú apró állam története során meghódította egész Mezopotámiát, Kis-Ázsia keleti részét és a Földközi-tenger keleti partvidékét. Az asszír újbirodalom korában Egyiptommal hadakozott, sőt el is foglalta azt. Közel másfél évezredes történelme a Közel-Kelet történetének fontos része.

Archaikus kor (vagy asszír archaikum)

Az asszír királylista közlése szerint ők „sátorlakók”, azaz nomád sejkek voltak. A névlistán kívül nem sok egyéb információ áll rendelkezésre a korról. Néhány itt fellelhető név előfordul Ebla, Mári és más mezopotámia-környéki település feliratos anyagaiban. A korszak asszírjai (a névanyag alapján) sémi-hurri (szemita-hurrita) etnikumúak.

uralkodó	uralkodott	megjegyzés
Ikunum
Tudija	i. e. 2400 körül	vagy Dadujah
Adamu
Janki
Szuhlamu
Harharu
Mandaru
Imszu
Harsu
Didanu
Hana
Zuabu
Nuabu
Abazu
Belu
Azarah
Uspia		az Éhurszag-kurkurra építője

„Ősatyák”

I. Samsi-Adad ősei, valójában nem voltak Assur urai.

uralkodó	uralkodott	megjegyzés
Apiasal		Uspia fia.
Hale		Apiasal fia.
Samani		Hale fia.
Hajani		Samani fia.
Ilu-Mer		Hajani fia.
Jakmeszi		Ilu-Mer fia.
Jakmeni		Jakmeszi fia.
Jazkur-ilu		Jakmeni fia.
Ila-kabkabi	†1813 körül (középső kron.)	vagy Ilu-Kapkapu, Jazkur-ilu fia, I. Samsi-Adad apja
Aminu		Ila-kabkabi fia.
Szulili		Amini fia.
Kikkija
Akija
I. Puzur-Assur	kb. i. e. 20. század (~i. e. 1975)
Salim-ahum		vagy Zariku
Ilu-súma	i. e. 1890 körül (köz. kron.)	Szumuabum kortársa
I. Érisum	i. e. 20. század (kb. i. e. 1939 – i. e. 1900)

Óasszír kor (i. e. 1906 – i. e. 1380)

A hosszú kronológia szerint i. e. 2050–1595.

Az I. Samsi-Adad előtti hat név mellett az asszír királylistán az szerepel, hogy „uralkodási idejük nem ismert”. Valójában ők voltak Assur királyai, akik közül az utolsót, II. Erisumot az idegen, amorita I. Samsi-Adad döntötte meg.

A korszakban folyamatos és erősödő az amorita népelem jelenléte. Ezt a kort amorita asszírok korának is nevezik.

uralkodó	uralkodott, i. e. (köz. kron.)	rokonság	megjegyzés
I. Érisum	1906–1867
Ikúnum	1850 körül ?
I. Sarrukín	1920–1881
II. Puzur-Assur	1881–1830
Narám-Szín	1830–1815		Esnunna és Assur uralkodója.
II. Érisum	1815–1809
I. Samsi-Adad	1813–1781
I. Ismé-Dagan	1780–?
Aszínum	?		Ismé-Dagan fia
Puzur-Szín	?		a királylistán nem szereplő ensi
Mut-Askur	1741–?		(vagy Aszinum?) I. Ismé-Dagan fia
Rímú-…	?		(vagy Puzur-Szín?)
Assur-dugul	?
Assur-apla-idi	?
Nászir-Szín	?
Szín-namir	?
Ibqi-Istár	?
Adad-szalulu	?
Adaszi	?–1700
Bélu-báni	1700–1691
Libaia	1690–1674
I. Sarma-Adad	1673–1662
Iptar-Szín	1661–1650
Bazaia	1649–1622
Lullaia	1621–1618
Su-Ninua	1615–1602		Mitanni fennhatóságának kezdete (kb. 230 évig).
II. Sarma-Adad	1601–1599
III. Érisum	1598–1586
II. Samsi-Adad	1585–1580
III. Érisum (2x)	1580–1567
II. Samsi-Adad (2x)	1567–1561
II. Ismé-Dagan	1561–1545
III. Samsi-Adad	1545–1529
I. Assur-nirári	1529–1503
III. Puzur-Assur	1503–1479
I. Enlil-nászir	1479–1466
Nur-ili	1466–1454
Assur-saduni	1454–?
I. Assur-rabi	?
I. Assur-nádin-ahhé	?–1420
II. Enlil-nászir	1420–1414
II. Assur-nirári	1414–1407
Assur-Bél-nisesu	1407–1398
Assur-rím-nisesu	1398 – 1390
II. Assur-nádin-ahhé	1390–1380

Középasszír kor (köz. kron. i. e. 1380 – i. e. 912)

Középasszír kor, etnikailag az amorita-hurrita asszírok kora.

Az évszámokat a királylista és az évkönyvek folyamatossága rögzíti.

uralkodó	uralkodott (i. e.)	rokonság	megjegyzés
I. Eríba-Adad	1380–1365	Assur-bél-nisesu fia.
I. Assur-uballit	1365–1330	I. Eríba-Adad fia.
Enlil-nirári	1329–1320	I. Eríba-Adad fia.
Árik-dén-ili	1319–1308	Enlil-nirári fia.
I. Adad-nirári	1307–1275	Árik-dén-ili fia.
I. Sulmánu-asarídu	1274–1245	I. Adad-nirári fia.
I. Tukulti-Ninurta	1244–1208
Assur-nádin-apli	1207–1204
III. Assur-nirári	1203–1198	?
Enlil-kudurri-uszur	1197–1193
Ninurta-apal-Ékur	1192–1180
I. Assur-dán	1179–1134	Ninurta-apal-Ékur fia.
Ninurta-Tukulti-Assur	1133	I. Assur-dán fia
Mutakkil-nuszku	1133	I. Assur-dán fia.
I. Assur-rés-isi	1133 – 1116	Mutakkil-nuszku fia.
I. Tukulti-apil-ésarra	1115 – 1077	I. Assur-rés-isi fia.
Asarídu-apal-Ékur	1076–1075	I. Tukulti-apil-ésarra fia.
Assur-Bél-kala	1074–1057	I. Tukulti-apil-ésarra fia.
II. Eríba-Adad	1056–1055	Assur-Bél-kala fia.
IV. Samsi-Adad	1054–1051	I. Tukulti-apil-ésarra fia.
I. Assur-nászir-apli	1050–1032	IV. Samsi-Adad fia.
II. Sulmánu-asarídu	1031–1020	I. Assur-nászir-apli fia.
IV. Assur-nirári	1019–1014	II. Sulmánu-asarídu fia.
II. Assur-rabi	1013–973	I. Assur-nászir-apli fia.
II. Assur-rés-isi	972–968	II. Assur-rabi
II. Tukulti-apil-ésarra	967–936	II. Assur-rés-isi fia.
II. Assur-dán	935–912	II. Tukulti-apil-ésarra fia.

Újasszír Birodalom (i. e. 912 – i. e. 609)

Az Asszír Újbirodalom korát sokszor csak II. Assur-nászír-apli uralkodásával (i. e. 884-től) kezdik, a középasszír kort pedig I. Tukulti-apil-ésarra uralkodásával lezárják. Az i. e. 1076–884 közötti intervallumot átmeneti időszakként, az arameus expanzió korszakaként tartják számon. Az arameus invázió a középasszír virágkort megtörte és visszaszorulást hozott, ezért indokolt ennek beiktatása.

A kronológiát az i. e. 763 június 15-i ninivei napfogyatkozás rögzíti, [1] Archiválva 2009. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, ami III. Assur-dán uralkodásának idején Simannu (sziván) hónapban volt. Eszerint II. Sarrukín i. e. 721-ben lépett trónra.

portré	uralkodó	uralkodott	rokonság	megjegyzés
	II. Adad-nirári	i. e. 911 – i. e. 891	II. Assur-dán fia.
	II. Tukulti-Ninurta	i. e. 890 – i. e. 884	II. Adad-nirári fia.
	II. Assur-nászir-apli	i. e. 883 – i. e. 859	II. Tukulti-ninurta fia.
	III. Sulmánu-asarídu	i. e. 858 – i. e. 824	II. Assur-nászir-apli fia.
	V. Samsi-Adad	i. e. 823 – i. e. 811	III. Sulmánu-asarídu fia.
	Sammuramat	i. e. 811 – i. e. 792	V. Samsi-Adad felesége, III. Adad-nirári anyja	régens
	III. Adad-nirári	i. e. 810 – i. e. 781	V. Samsi-Adad fia.
	IV. Sulmánu-asarídu	i. e. 780 – i. e. 772	III. Adad-nirári fia.
	III. Assur-dán	i. e. 772/771 – i. e. 754	III. Adad-nirári fia.	Meghódította a zsidók északi államát, Izraelt.
	V. Assur-nirári	i. e. 753 – i. e. 746	III. Adad-nirári fia.
	III. Tukulti-apil-ésarra	i. e. 745 – i. e. 727	III. Adad-nirári fia?
	V. Sulmánu-asarídu	i. e. 726 – i. e. 722	III. Tukulti-apil-ésarra fia.
	II. Sarrukín	i. e. 721 – i. e. 705	III. Tukulti-apil-ésarra fia.
	Szín-ahhé-eríba	i. e. 704 – i. e. 681. január	II. Sarrukín fia.
	Assur-ah-iddína	i. e. 680 – i. e. 669. december	Szín-ahhé-eríba fia.
	Assur-bán-apli	i. e. 668 – i. e. 627	Assur-ah-iddina fia.	szül. i. e. 685 körül
	Assur-etelli-iláni	i. e. 629 – i. e. 627	Assur-bán-apli fia.	megh. i. e. 623
	Szín-sum-lisir	i. e. 627
	Szín-sar-iskun	i. e. 627 – i. e. 612	Assur-bán-apli fia.
	(II.) Assur-uballit	i. e. 611 – i. e. 609	Sokszor nem számítják az uralkodók közé.

I. e. 612-ben Ninive, az Asszír Birodalom utolsó fővárosa elesett a médek és a Újbabiloni Birodalom elleni háborúban. Egyiptom támogatásával Harránból az ismeretlen származású II. Assur-uballit még megpróbálta az asszír hadsereg és adminisztráció maradékával fenntartani a birodalmat, de i. e. 609-re végleg elbukott.

Források

• Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8 

• Komoróczy Géza: Asszírok: az identitás változásai (ÓKOR, 2006. V. évfolyam 1. szám)
• Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6  
• John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig [ford.: Hideg János] (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9