Atroposz
Atroposz a görög mitológiában Zeusz és Ananké istennő leánya, Klóthó és Lakheszisz testvére. Más források szerint a főisten Themisszel, a rend istennőjével nemzette a három sorsistenséget.
| Atroposz | |
 | |
| Nem | nő |
| Szülei | Zeusz |
| Testvér | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Atroposz témájú médiaállományokat. | |
Ők hárman voltak a Moirák, a sors istennői, a sors fonalának felügyelői és nem annak meghatározói. A sors vezetésébe nem engedtek senkinek sem beleszólást, és néhol még magát Zeuszt is megszorították. Atroposz mellékneve lett a hajthatatlan és az elkerülhetetlen, hiszen ő vágta el gyűlölt ollójával az élet fonalát. Leggyakrabban tehát őt környékezték meg az istenek, hogy egyes halandókat az életbe visszahozzanak, de Atroposz nem engedett senkinek sem. Aszklépiosz azonban megszegte az isteni törvényeket, amiért Atroposz megkérte apját, Zeuszt, hogy állítsa helyre a sors összekuszálódott fonalait, és büntesse meg Aszklépioszt, aki visszaadta egy halandó életét.[1][2][3]
A római mitológiában párkák néven szerepelnek, és nevük sorra Nona, Decuma és Morta. Atroposz latin neve tehát Morta volt. Feltűnő a hasonlóság a görög moirák az ógermán nornák között.[4]
Források szerkesztés
- ↑ Avant, G. Rodney. A Mythological Reference (angol nyelven). AuthorHouse, 227. o. (2005). ISBN 1418492787. Hozzáférés ideje: 2012. március 17.
- ↑ Alexander S. Murray, Carl Fuchs. Classical Mythology Super Review (angol nyelven). Research & Education Assoc., 227-228. o. (2001). ISBN 0878913874. Hozzáférés ideje: 2012. március 17.
- ↑ Robin Hard, Herbert Jennings Rose. The Routledge handbook of Greek mythology (angol nyelven). Routledge, 28-30. o. (2004). ISBN 0415186366. Hozzáférés ideje: 2012. március 17.
- ↑ Cox, George W.. An Introduction to the Science of Comparative Mythology and Folklore (angol nyelven). Kessinger Publishing, 61-62. o. (2004). ISBN 0766189279. Hozzáférés ideje: 2012. március 17.
