Ausztroázsiai nyelvcsalád

Az ausztroázsiai nyelvcsalád a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja, amelyet Délkelet-Ázsiában 95 millióan beszélnek, így a 9–10. legnagyobb nyelvcsalád. Neve a ’dél’ (mint égtáj)^[1] és ’Ázsia’ latin megfelelőjéből származik, ezáltal Dél-Ázsiára utal.

Messze legnagyobb beszélőközösséggel rendelkező nyelve a vietnámi (kinh) (kb. 70 millió fő, a nyelvcsalád összes beszélőjének 3/4-e), ezt követi a szomszédos Kambodzsa hivatalos nyelve, a khmer (kb. 8 millió fő). További beszélői Laoszban, Thaiföldön, Dél-Kínában, Mianmarban, Bangladesben és Északkelet-Indiában, illetve az Indiához tartozó Nikobár-szigeteken élnek.

A nyelvcsalád két fő ága a mon-khmer nyelvek (ideértve az elszigetelt nikobári ágat), amelyek besorolástól függően 132–147 nyelvből állnak kb. 85 millió beszélővel, valamint a munda nyelvek (23 nyelv kb. 10 millió beszélővel).

Az ausztroázsiai nyelvcsaládhoz tartozó nyelvek szerkesztés

Mon-khmer nyelvek szerkesztés

Khászi ág
- amvi (var)
- khászi
- ling-ngam
- szinteng
Palaungi ág
- Palaung-riang csoport
  - da-ang
  - ka-ang
  - na-ang
  - ra-ang
  - riang
  - ta-ang
- Angkui csoport
  - angku
  - hu
  - khabit
  - laoszi szamtao
  - mok
  - man-met
  - u
- Wai csoport
  - alva
  - avüa
  - lawa
  - paraok
  - phalok
  - plang (mjanmari szamtao)
  - wa
- kano (danau)
- lamet
- mang
Khmui ág
- iduh
- kaniang
- khang
- khmu
- khszing mul
- mal
- mlabri
- phong
- phong lan
- piat
- thai then
- yuan
- yumbri
Pakani ág
- pakan
- palju
Viet ág
- Viet-muong csoport
  - muong
  - nguon
  - vietnámi (kinh)
- aheu
- ahlau
- arem
- cuoi
- khong-kheng
- maleng
- malieng
- may
- pong
- ruk
- sach
- thavung
- tum
- uj-lo
Katui ág
- Nyugat-Katui csoport
  - bru
  - jeu
  - kanaj
  - kuaj
  - makong
  - so
  - tri
  - truj
- Kelet-Katui csoport
  - jir
  - katu
  - kantu
  - katang
  - ngkriang
  - ong
  - pakoh
  - phuong
  - ta-oih
Bahnári ág
- Nyugat-Bahnári csoport
  - brao
  - cseng
  - dzsru'
  - krung
  - kravet
  - njah heunj
  - oj
  - szapuan
  - szok
  - szou
- Északnyugat-Bahnári csoport
  - alak
  - lavi
  - tarieng
- Észak-Bahnári csoport
  - cua
  - didrah
  - duan
  - dzseh
  - halang
  - hre
  - kacso
  - kajong
  - rengao
  - szedang
  - tadrah
  - takua
- Középső-Bahnári csoport
  - bahnár
  - tampuan
- Déli-Bahnári csoport
  - biat
  - csrau
  - maa
  - mnong
  - phnong
  - szre
  - sztieng
Peari ág
- csong
- csung
- Kampong Spoe-i szong
- Kampong Thum-i pear
- szamrai (nyugati pear)
- szamre (keleti pear)
- trati szong
Khmer ág
- khmer
- angkori (kihalt)
Mong ág
- mon
- njah-kur
Aszli ág
- Északi-Aszli csoport
  - bateg
  - cse-vong
  - dzsahai
  - dzsedek
  - kensziv
  - kenta
  - menrik
  - ten-en
- Szenói csoport
  - dzsah-hut
  - lanoh
  - szemai
  - szemnam
  - szabum
  - temiar
- Déli-Aszli csoport
  - betisze
  - szemak beri
  - szemelai
Nikobári ág
- bompaka
- csaura
- kár
- kisnikobári
- nankauri (középnikobári)
- parti nagynikobári
- sompe
- tereza

Munda nyelvek szerkesztés

Északi munda csoport
- korku
- Kheravári ág
  - bhumidzs
  - mundári
  - no
  - szantháli
Déli munda csoport
- Középső munda ág
  - dzsuáng
  - khariá
- Koráput-munda ág
  - dzsuraj
  - gorum
  - gotub
  - remo
  - szora

Jegyzetek szerkesztés

↑ auster, eredetileg ’déli szél’

Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] uster, eredetileg ’déli szél’

[1]