Az Avtogyizel (oroszul: Автодизель), más ismert nevén Jaroszlavli Motorgyár, rövidítve JaMZ (ЯМЗ – Ярославский моторный завод [Jaroszlavszkij motornij zavod]) az oroszországi Jaroszlavlban működő gépgyártó vállalat, fő tevékenysége járművekben alkalmazott dízelmotorok és dízel-generátorok gyártása, tevékenysége felöleli a motorgyártás teljes ciklusát. A vállalat a GAZ Csoport holding része, a Jaroszlavli Üzemanyag-rendszerek Gyárral (JaZTA) és a Jaroszlavli Dízelberendezések Gyárával (JaZDA) alkotják a GAZ motorgyártó divízióját, a Szilovije agregati – Grupa GAZ holdingot. Az 1950-es évek végéig főként tehergépkocsikat, autóbuszokat gyártott, ezt követően álltak át a dízelmotorok gyártására. Az 1970-es évektől vált a gyár az egyik vezető szovjet, illetve oroszországi motorgyártó vállalattá.

Avtogyizel
Típusnyílt részvénytársaság
Alapítva1916
SzékhelyJaroszlavl,  Oroszország
VezetőkViktor Szergejevics Kadilkin (vezérigazgató)
AlapítóVlagyimir Lebegyev
Iparággépgyártás
TulajdonosOleg Vlagyimirovics Gyeripaszka
Formarészvénytársaság
Termékekdízelmotorok
Árbevétel440 800 000 000 ₽ (1994)[1]
Alkalmazottak száma4100
AnyavállalataGAZ Csoport

Avtogyizel (Oroszország)
Avtogyizel
Avtogyizel
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 57° 38′ 51″, k. h. 39° 50′ 13″Koordináták: é. sz. 57° 38′ 51″, k. h. 39° 50′ 13″
Az Avtogyizel weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Avtogyizel témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története szerkesztés

A céget 1916-ban alapította részvénytársasági formában személygépkocsik gyártására Vlagyimir Lebegyev orosz vállalkozó a kormánynak az oroszországi autógyártás meghonosítását célzó programja keretében. Az eredeti tervek szerint licenc-gyártás keretében Lebegy (vagy Lebegy–A) néven évi 750 darabot állítottak volna elő a nagy-britanniai Crossley cég személygépkocsijából, valamint gyártották volna a gépkocsihoz annak 4478 cm³-es négyhengeres benzinüzemű motorját is. A sorozatgyártás azonban az októberi forradalomig nem indult be. Mindössze egy Lebegy típusú járművet állítottak elő, bár az sem kizárt, hogy az is Nagy-Britanniában készült.[2]

A forradalom után államosították, ezt követően Első Állami Gépjárműjavító Üzemként működött. 1925-től a gyár a 3 tonna teherbírású Ja–1 tehergépkocsikat gyártotta, melybe az AMO–F–15 tehergépkocsi F–15 jelzésű motorját szerelték. A vállalatot 1926-ban átnevezték 3. sz. Jaroszlavli Állami Autógyár (Jaroszlavszkij goszudarsztvennij avtomobilnij zavod), majd 1933-ban Jaroszlavli Autógyár (Jaroszlavszkij avtomobilnij zavod) névre. Az 1929–1933 közötti (de egy évvel korábban teljesített) első ötéves terv éveiben a gyár jelentős fejlődésen ment keresztül. Új üzemcsarnokokat építettek, miközben a dolgozók létszáma ötszörösére növekedett. 1931-ben kezdődött a 8 tonna teherbírású Ja–10 tehergépkocsi, 1932-ben a Ja–2 autóbusz, 1935-ben a 4 tonnás JaSZ–1 tehergépkocsi, majd 1936-ban a JaTB–1 trolibusz sorozatgyártása. A Jaroszlavlban gyártott tízezredik jármű 1935-ben készült el. A második világháború idején a Ja–12 típusú lánctalpas tüzérségi vontatót gyártották.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Рейтинг крупнейших компаний России по объему реализации продукции. Expert RA. [2015. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 28.)
  2. Sz. V. Kanunnyikov: Otyecsesztvennije ljogkovije avtomobili. 1896–2000 (Lebegyev fejezet), Za ruljom kiadó, 2007. [2013. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 13.)

További információk szerkesztés