Az antimon izotópjai
Wikimédia-listaszócikk
Az antimonnak (Sb) két stabil izotópja van, az 121Sb és az 123Sb. Harmincöt mesterséges radioizotópja ismert, közülük a legstabilabb az 125Sb (felezési ideje 2,75856 év), az 124Sb (60,2 nap) és az 126Sb (12,35 nap). A többi izotóp felezési ideje 4 napnál rövidebb, a többségé az egy órát sem éri el.
Számos magizomerje ismert, közülük az 120m1Sb a legstabilabb, felezési ideje 5,76 nap.
Standard atomtömeg: 121,760(1) u
Táblázat szerkesztés
| nuklid jele |
Z(p) | N(n) | izotóptömeg (u) |
felezési idő | bomlási mód(ok)[1][m 1] |
leány- izotóp(ok)[m 2] |
magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) |
természetes ingadozás (móltört) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| gerjesztési energia | |||||||||
| 103Sb | 51 | 52 | 102,93969(32)# | 100# ms [>1,5 µs] | β+ | 103Sn | 5/2+# | ||
| 104Sb | 51 | 53 | 103,93647(39)# | 0,47(13) s [0,44(+15−11) s] |
β+ (86%) | 104Sn | |||
| p (7%) | 103Sn | ||||||||
| β+, p (7%) | 103In | ||||||||
| α (<1%) | 100In | ||||||||
| 105Sb | 51 | 54 | 104,93149(11) | 1,12(16) s | β+ (99%) | 105Sn | (5/2+) | ||
| p (1%) | 104Sn | ||||||||
| β+, p (<1%) | 104In | ||||||||
| 106Sb | 51 | 55 | 105,92879(34)# | 0,6(2) s | β+ | 106Sn | (4+) | ||
| 106mSb | 1000(500)# keV | 220(20) ns | |||||||
| 107Sb | 51 | 56 | 106,92415(32)# | 4,0(2) s | β+ | 107Sn | 5/2+# | ||
| 108Sb | 51 | 57 | 107,92216(22)# | 7,4(3) s | β+ | 108Sn | (4+) | ||
| β+, p (ritka) | 107In | ||||||||
| 109Sb | 51 | 58 | 108,918132(20) | 17,3(5) s | β+ | 109Sn | 5/2+# | ||
| 110Sb | 51 | 59 | 109,91675(22)# | 23,0(4) s | β+ | 110Sn | (4+) | ||
| 111Sb | 51 | 60 | 110,91316(3) | 75(1) s | β+ | 111Sn | (5/2+) | ||
| 112Sb | 51 | 61 | 111,912398(19) | 51,4(10) s | β+ | 112Sn | 3+ | ||
| 113Sb | 51 | 62 | 112,909372(19) | 6,67(7) perc | β+ | 113Sn | 5/2+ | ||
| 114Sb | 51 | 63 | 113,90927(3) | 3,49(3) perc | β+ | 114Sn | (3+) | ||
| 114mSb | 495,5(7) keV | 219(12) µs | (8−) | ||||||
| 115Sb | 51 | 64 | 114,906598(17) | 32,1(3) perc | β+ | 115Sn | 5/2+ | ||
| 116Sb | 51 | 65 | 115,906794(6) | 15,8(8) perc | β+ | 116Sn | 3+ | ||
| 116m1Sb | 93,99(5) keV | 194(4) ns | 1+ | ||||||
| 116m2Sb | 380(40) keV | 60,3(6) perc | β+ | 116Sn | 8− | ||||
| 117Sb | 51 | 66 | 116,904836(10) | 2,80(1) óra | β+ | 117Sn | 5/2+ | ||
| 118Sb | 51 | 67 | 117,905529(4) | 3,6(1) perc | β+ | 118Sn | 1+ | ||
| 118m1Sb | 50,814(21) keV | 20,6(6) µs | (3)+ | ||||||
| 118m2Sb | 250(6) keV | 5,00(2) óra | β+ | 118Sn | 8− | ||||
| 119Sb | 51 | 68 | 118,903942(9) | 38,19(22) óra | EC | 119Sn | 5/2+ | ||
| 119m1Sb | 2553,6(3) keV | 130(3) ns | (19/2−) | ||||||
| 119m2Sb | 2852(7) keV | 850(90) ms | IT | 119Sb | 27/2+# | ||||
| 120Sb | 51 | 69 | 119,905072(8) | 15,89(4) perc | β+ | 120Sn | 1+ | ||
| 120m1Sb | 0(100)# keV | 5,76(2) nap | β+ | 120Sn | 8− | ||||
| 120m2Sb | 78,16(5) keV | 246(2) ns | (3+) | ||||||
| 120m3Sb | 2328,3(6) keV | 400(8) ns | (6) | ||||||
| 121Sb[m 3] | 51 | 70 | 120,9038157(24) | Stabil[m 4] | 5/2+ | 0,5721(5) | |||
| 122Sb | 51 | 71 | 121,9051737(24) | 2,7238(2) nap | β− (97,59%) | 122Te | 2− | ||
| β+ (2,41%) | 122Sn | ||||||||
| 122m1Sb | 61,4131(5) keV | 1,86(8) µs | 3+ | ||||||
| 122m2Sb | 137,4726(8) keV | 0,53(3) ms | (5)+ | ||||||
| 122m3Sb | 163,5591(17) keV | 4,191(3) perc | IT | 122Sb | (8)− | ||||
| 123Sb[m 3] | 51 | 72 | 122,9042140(22) | Stabil[m 4] | 7/2+ | 0,4279(5) | |||
| 124Sb | 51 | 73 | 123,9059357(22) | 60,20(3) nap | β− | 124Te | 3− | ||
| 124m1Sb | 10,8627(8) keV | 93(5) s | IT (75%) | 124Sb | 5+ | ||||
| β− (25%) | 124Te | ||||||||
| 124m2Sb | 36,8440(14) keV | 20,2(2) perc | (8)− | ||||||
| 124m3Sb | 40,8038(7) keV | 3,2(3) µs | (3+,4+) | ||||||
| 125Sb | 51 | 74 | 124,9052538(28) | 2,75856(25) év | β− | 125mTe | 7/2+ | ||
| 126Sb | 51 | 75 | 125,90725(3) | 12,35(6) nap | β− | 126Te | (8−) | ||
| 126m1Sb | 17,7(3) keV | 19,15(8) perc | β− (86%) | 126Te | (5+) | ||||
| IT (14%) | 126Sb | ||||||||
| 126m2Sb | 40,4(3) keV | ~11 s | IT | 126m1Sb | (3−) | ||||
| 126m3Sb | 104,6(3) keV | 553(5) ns | (3+) | ||||||
| 127Sb | 51 | 76 | 126,906924(6) | 3,85(5) nap | β− | 127mTe | 7/2+ | ||
| 128Sb | 51 | 77 | 127,909169(27) | 9,01(4) óra | β− | 128Te | 8− | ||
| 128mSb | 10(7) keV | 10,4(2) perc | β− (96,4%) | 128Te | 5+ | ||||
| IT (3,6%) | 128Sb | ||||||||
| 129Sb | 51 | 78 | 128,909148(23) | 4,40(1) óra | β− | 129mTe | 7/2+ | ||
| 129m1Sb | 1851,05(10) keV | 17,7(1) perc | β− (85%) | 129Te | (19/2−) | ||||
| IT (15%) | 129Sb | ||||||||
| 129m2Sb | 1860,90(10) keV | >2 µs | (15/2−) | ||||||
| 129m3Sb | 2138,9(5) keV | 1,1(1) µs | (23/2+) | ||||||
| 130Sb | 51 | 79 | 129,911656(18) | 39,5(8) perc | β− | 130Te | (8−)# | ||
| 130mSb | 4,80(20) keV | 6,3(2) perc | β− | 130Te | (4,5)+ | ||||
| 131Sb | 51 | 80 | 130,911982(22) | 23,03(4) perc | β− | 131mTe | (7/2+) | ||
| 132Sb | 51 | 81 | 131,914467(15) | 2,79(5) perc | β− | 132Te | (4+) | ||
| 132m1Sb | 200(30) keV | 4,15(5) perc | β− | 132Te | (8−) | ||||
| 132m2Sb | 254,5(3) keV | 102(4) ns | (6−) | ||||||
| 133Sb | 51 | 82 | 132,915252(27) | 2,5(1) perc | β− | 133mTe | (7/2+) | ||
| 134Sb | 51 | 83 | 133,92038(5) | 0,78(6) s | β− | 134Te | (0−) | ||
| 134mSb | 80(110) keV | 10,07(5) s | β− (99,9%) | 134Te | (7−) | ||||
| β−, n (0,091%) | 133Te | ||||||||
| 135Sb | 51 | 84 | 134,92517(11) | 1,68(2) s | β− (82,4%) | 135Te | (7/2+) | ||
| β−, n (17,6%) | 134Te | ||||||||
| 136Sb | 51 | 85 | 135,93035(32)# | 0,923(14) s | β− (83%) | 136Te | 1−# | ||
| β−, n (17%) | 135Te | ||||||||
| 136mSb | 173(3) keV | 570(50) ns | 6−# | ||||||
| 137Sb | 51 | 86 | 136,93531(43)# | 450(50) ms | β− | 137Te | 7/2+# | ||
| β−, n | 136Te | ||||||||
| 138Sb | 51 | 87 | 137,94079(32)# | 500# ms [>300 ns] | β− | 138Te | 2−# | ||
| β−, n | 137Te | ||||||||
| 139Sb | 51 | 88 | 138,94598(54)# | 300# ms [>300 ns] | β− | 139Te | 7/2+# | ||
- ↑ Rövidítések:
EC: Elektronbefogás
IT: Izomer átmenet - ↑ A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve, a majdnem stabilak (melyek felezési ideje a világegyetem koránál hosszabb) félkövér dőlttel vannak jelölve
- ↑ a b Hasadási termék
- ↑ a b Elméletileg spontán maghasadásra képes
Megjegyzések szerkesztés
- Ismeretesek olyan geológiai minták, amelyek izotóp-összetétele a szokásos értékeken kívül van. Az atomtömeg bizonytalansága ezeknél meghaladhatja a jelzett hibahatárt.uncertainty in the atomic mass may exceed the stated value for such specimens.
- A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
Hivatkozások szerkesztés
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of antimony című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források szerkesztés
- Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- Izotóp-összetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051. Laikus összefoglaló
- A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9
| Az ón izotópjai | Az antimon izotópjai | A tellúr izotópjai |
| Izotópok listája | ||
