Bálinc
Bálinc (románul Balinț, németül Balintz) falu a romániai Bánságban, Temes megyében.
| Bálinc (Balinț) | |||
.JPG) | |||
| Ortodox templom (1890) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Bánság | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Temes | ||
| Község | Bálinc | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 307005 | ||
| SIRUTA-kód | 155555 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 468 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 42[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | (a község átlagosan) 170 m | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 48′ 52″, k. h. 21° 51′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 52″, k. h. 21° 51′ 22″ | |||
| Bálinc weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bálinc témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
Lugostól 15,7 km-re észak–északnyugatra, a Béga partján fekszik.
Története szerkesztés
1510-ben Alsó- és Felső-Balyncz. Érdekesség, hogy a 16. században a mai Bálinc és Kuttina falvak között létezett egy Moszkva nevű falu is (először 1510-ben: Moskwa). 1604-ben határában mértek vereséget a császári csapatok Bocskai István és Bethlen Gábor csapataira. A török segédhadak vezére egy szál ingben menekült Temesvárig, Bethlen pedig menekültében átúszta a Bégát. 1717-ben húsz házból állt. 1739-ben Lentulus császári tábornok csapata rablókra vadászva felégette. 1883-tól itt működött Magyarország első zsidó vallású főszolgabírája, Hirschl Béla.[2] 1899-ben gyógyszertárat alapítottak benne.[3] Lakói a 20. század elején konyhakertészettel foglalkoztak, a Béga-parti kincstári tölgyerdőket gőzfűrész dolgozta fel műbútor- és épületfává. Nagybodófalva felőli szélén a kincstári birtokra 1903-ban 30, nagyobbrészt bodófalvi református magyar családot, majd 1909-ben újabb magyarokat telepítettek (Újbálinc).
Krassó, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott és járásszékhely volt.
Lakossága szerkesztés
1910-ben 1354 lakosából 760 román, 467 magyar és 111 német anyanyelvű, 519 ortodox, 334 református, 251 görögkatolikus, 200 római katolikus és 40 zsidó vallású volt.
2002-ben 614-en lakták, közülük 479 román, 67 cigány és 55 magyar nemzetiségű, 490 ortodox, 84 görögkatolikus és 44 református vallású.
Látnivalók szerkesztés
- 1834-ben épült ortodox fatemplom.
- Vízimalom.
Híres emberek szerkesztés
- Itt született 1904-ben Szilágyi András író.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ [1]
- ↑ Jakabffy Elemér: Krassó-Szörény vármegye története. Különös tekintettel a nemzetiségi kérdésre. Magyar Kisebbség, 1940, 15–16. sz., 383. o.
- ↑ Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 47. o.
Források szerkesztés
- Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 2/1. Budapest, 1884
- Csernovics Diodor: A délmagyarországi kincstári birtokok és telepes községek múltja és jelene. Arad, 1913
Képek szerkesztés
-
A bálinci román dalárda a 20. század elején (Adler Lipót felvétele) -
Bálinc környéke az 1769–72-ben készült első katonai felmérésen
.svg){kind=small}