Bálint Ágnes
Bálint Ágnes (Németh Sándorné, Adony, 1922. október 23. – Vecsés, 2008. október 24.) József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg.
| Bálint Ágnes | |
 | |
| 1942-ben | |
| Született | 1922. október 23.[1] Adony |
| Elhunyt | 2008. október 24. (86 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Németh Sándor (h. 1944–1989) |
| Gyermekei | Ágnes és Anna |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| „ | Ilyen új s eredeti mese negyedszázadban egy születik. Mintha a magyar Andersennel találkoztunk volna! | ” |
| – Ujság, 1941. december 19.[3] | ||
Élete szerkesztés
Már kisgyermekként is jól rajzolt. Anyja 5 éves korában megtanította olvasni, írni. Korai olvasmányai (Karl May, Jókai Mór) nagy hatással voltak rá.
A gimnázium első két osztályát magánúton végezte. Vizsgáit a székesfehérvári leánygimnáziumban (jelenleg Teleki Blanka Gimnázium) tette le. Ott végezte el a III. évet is. A következő évben a család úgy döntött, hogy a budapesti Angolkisasszonyok zárdájában tanul tovább. A zárdai életet nagyon nem szerette.
1937 októberétől Bécsben a Wiener Frauenakademie nevű művészeti iskolában rajzolni tanult. Tanultak könyvillusztrálást és plakátrajzolást is. Ezt az iskolát nagyon szerette. Közben (14 éves korában) a Magyar Úriasszonyok című folyóirat mellékletében a Fánni, a modern tündér című meseregényét folytatásokban közölték.
1941-ben, 19 éves korában a Dante kiadónál jelent meg első meseregénye, Az elvarázsolt egérkisasszony, majd 1942-ben a második, Cimborák címmel.
1944-ben feleségül ment dr. Németh Sándorhoz, akitől két lánya született, Ágnes és Anna.
1958. február 1-jétől 1986-os nyugdíjazásáig a Magyar Televíziónál dolgozott. Bálint Ágnest a TV Maci szülőanyjának nevezik, mert ő írta az Esti mese szignálfilmjének eredeti forgatókönyvét, és ő találta ki a kis maci karakterét is.[4][5] 1961-től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola), majd rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme, illetve társszerzőként a Vízipók-csodapók[6]). 1968-ban indította az első környezetbarát műsort, a Kuckót.
Később több könyve (Mi újság a Futrinka utcában?, Mazsola-kötetek, Frakk-kötetek, Szeleburdi család) és fordítása (Babar) is megjelent. A Szeleburdi családot és a Hajónaplót Palásthy György két filmben feldolgozta. A Magyarországon a 90-es évek közepén bemutatott Garfield rajzfilmekhez is ő készítette el a magyar szövegeket.
2008. október 24-én, egy nappal 86. születésnapja után elhunyt. 2008. november 5-én Budapesten a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra,[7] a pályatársak nevében Csukás István mondott búcsúztatót.
Díjai, elismerései szerkesztés
- Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957)
- Szocialista Kultúráért díj (1961)
- Művelődési Minisztérium nívódíja (1969, 1982, 1983)
- József Attila-díj (1975)
- A Móra Könyvkiadó Nívódíja (1981, 1983)
- A Munka Érdemrend arany fokozata (1981)
- A Szocialista Televízióért (1985)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997)
- Magyar Örökség díj (2016)[8]
Művei szerkesztés
- Fánni, a modern tündér (meseregény) (1936)
- Az elvarázsolt egérkisasszony (gyerekregény) (1941)
- Cimborák (meseregény) (1942)
- Foltoskönyökű (meseregény) (1962)
- Mi újság a Futrinka utcában? (meseregény) (1964)
- Mazsola (mesesorozat) (1965)
- Megint Mazsola (mesekönyv) (1966)
- Szeleburdi család (ifjúsági regény) (1968)
- A szitakötők szigetén (mesék) (1969)
- Brúnó kapitány (verses képeskönyv) (1970)
- Mazsola és Tádé (képes mesekönyv) (1971)
- Frakk, a macskák réme (gyermekregény) (1973)
- Hajónapló (ifjúsági regény) (1974)
- Iskola a faliszekrényben (mese) (1975)
- Labdarózsa (gyermekregény) (1975)
- A repülő dívány (ifjúsági regény) (1977)
- Frakk és a foci (gyermekregény) (1979)
- Koránkelő Darázs (ifjúsági regény) (1979)
- Mazsola (képes mesekönyv) (1980)
- Jó éjszakát, Maci! (képes mesekönyv) (1981)
- Labdarózsa lámpája (gyermekregény) (1981)
- Hol a cica? (képeskönyv) (1982)
- Lepke az írógépen (életrajzi történetek) (1982)
- Bari, bari, bárány (képeskönyv) (1983)
- Egy egér naplója (meseregény) (1983)
- Én vagyok a Tévé-Maci (képeskönyv) (1983)
- Kukori és Kotkoda (képeskönyv) (1985)
- Micsoda pók a vízipók! (meseregény) (1985)
- Tündér a vonaton (meseregény) (1986)
- Az irigy kutya karácsonya (mese) (1987)
- Zöld erdőben jártam (mese) (1987)
- Madárfürdő (ifjúsági regény) (1988)
- Duruzsoló (mese) (1989)
- Gücülke és cimborái; Polygon, Bp., 1989
- Vízitündér, vízimanó; Santos, Bp., 2001
- Én vagyok a Tévé-Maci; 2. felújított kiad.; Móra, Bp., 2008
- Kukori és Kotkoda. A végtelen giliszta és más történetek; Móra, Bp., 2009
- Kukori és Kotkoda. Születésnapi szemétdomb és más történetek; Móra, Bp., 2010
- Kukori és Kotkoda. A nyikorgó daráló és más történetek; Móra, Bp., 2012
- Vízitündér, vízimanó; Holnap, Bp., 2016
Fordítások szerkesztés
Művei megjelentek többek közt német, orosz, szlovák,[9] lett[10] és japán[11] nyelven is.
Filmjei szerkesztés
Forgatókönyvíróként szerkesztés
|
Dramaturgként szerkesztés
|
Szerkesztőként szerkesztés
|
|
|
Szinkrondramaturgként szerkesztés
| Év | Cím | Szinkron éve |
|---|---|---|
| 1950 | Bátor Jankó | 1969 |
| 1974–1977 | Barbapapa | 1993–1994 |
| 1978 | Szegény kis éhenkórász | 1981[12] |
| 1982 | Itt jön Garfield (2. magyar szinkron) | 1993 |
| 1983 | Garfield az élet sűrűjében (1. magyar szinkron) | |
| 1984 | Garfield a természet lágy ölén (1. magyar szinkron) | |
| Hangyabanda | 1992 | |
| 1985 | Garfield rémes-krémes éjszakája (1. magyar szinkron) | 1993 |
| 1986 | A boszorkányiskola szégyene | |
| Boldi, bolygónk fia | 1992 | |
| Garfield a Paradicsomban (1. magyar szinkron) | 1993 | |
| 1987 | Garfield Hollywoodba megy (1. magyar szinkron) | |
| Garfield karácsonya | ||
| 1988 | Garfield kilenc élete (1. magyar szinkron) | 1992 |
| Garfield és barátai I. (1. magyar szinkron) | 1994 | |
| 1989 | Garfield, a nyomozók gyöngye (1. magyar szinkron) | 1993 |
| Garfield és a hálaadás ünnepe (1. magyar szinkron) | ||
| 1990 | Garfield a képzelet szárnyán (1. magyar szinkron) | |
| 1991 | Garfield, az életművész (1. magyar szinkron) | |
| 1992 | Icurka-picurka ikrecskék | 1994 |
Bálint Ágnes Emlékház szerkesztés
Az írónő hajdani vecsési otthona - ahol 61 évet élt a családjával - 2010 óta megújulva, emlékházként várja Bálint Ágnes tisztelőit, a mesék szerelmeseit.[13]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ Freebase-adatdump. Google
- ↑ Malacvízió – Mazsola, Manócska és a többiek Arcanum blog, 2019. július 23.
- ↑ Minden, amit tudni akartál a TV Maciról, stylemagazin.hu
- ↑ TV Maci Rádió és Televízió újság 1966. 14. szám Archiválva 2017. január 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, balintagnes.hu
- ↑ Légnadrág, kristálypalota és rengeteg bogár. comment:com. (Hozzáférés: 2019. december 11.)
- ↑ Bálint Ágnes utolsó útja Archiválva 2017. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, kerekito.hu
- ↑ Eddigi díjazottak Archiválva 2021. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarorokseg.hu
- ↑ Német: Wuff, der Katzenschreck; Rosinchen; Mazsola und Tádé; Robbi und Rosinchen. Orosz: Izjunka. Szlovák: Grul'ko Hrozienko.'. [2013. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
- ↑ Vējainā ģimene (Szeleburdi család)
- ↑ こぶたのレーズン (Mazsola)
- ↑ A magyar szinkron 1981-ben készült, és a hazai mozikban 1982. december 28-án mutatták be.
- ↑ A Bálint Ágnes Emlékház honlapja. (Hozzáférés: 2021. január 7.)
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
- Bálint Ágnes hivatalos honlapja
- Ki kicsoda: Bálint Ágnes (Comment.blog.hu)
- Portréfilm, 1981., rendező Kardos Ferenc, M3 TV.
- Bálint Ágnes a PORT.hu-n (magyarul)
- Adony szülöttei
