Bárium-oxid

szervetlen vegyület
Bárium-oxid
Más nevek Bárium-monoxid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1304-28-5
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet BaO
Moláris tömeg 153,3 g/mol
Megjelenés fehér, szilárd
Sűrűség 5,72 g/cm³, szilárd[1]
Olvadáspont 1918 °C[1]
Forráspont 2000 °C[1]
Oldhatóság (vízben) Reagál, bárium-hidroxid keletkezik[1]
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet köbös
Koordinációs
geometria
Oktaéderes
Veszélyek
EU osztályozás Ártalmas (Xn)[1]
R mondatok R20/22[1]
S mondatok (S2), S28[1]
Lobbanáspont nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Azonos kation Bárium-hidroxid
Bárium-peroxid
Azonos anion Kalcium-oxid
Stroncium-oxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A bárium-oxid a bárium oxigénnel alkotott vegyülete, oxidja. Képlete BaO. Közönséges körülmények között fehér színű por. Ha szennyezett, gyakran sárgásszürke színű. Mérgező hatású, mint minden vízben oldódó báriumvegyület.

Kémiai tulajdonságai szerkesztés

A fluorral és a klórral alacsonyabb hőmérsékleten is reagál. Magasabb hőmérséklet szükséges, hogy reakcióba lépjen brómmal és jóddal. Ezekben a reakciókban a bárium halogénvegyületei képződnek. Kénnel való reakcióját tűzjelenség kíséri. Magasabb hőmérsékleten foszforral és arzénnel is reakcióba lép. Ezek a reakciók igen hevesek. Ha foszforral reagál, foszfid és foszfát, ha arzénnel, arzenid és arzenit keletkezik. Bárium-karbiddá alakul szénnel hevítve, ha szilíciummal hevítik, bárium válik szabaddá belőle. Ha hidrogén-halogenid savakban oldják, a bárium halogénsói keletkeznek. Magasabb hőmérsékleten bárium-szulfiddá alakul, ha kén-hidrogénnel reagál, bárium-szulfittá, ha kén-dioxiddal lép reakcióba. A száraz bárium-oxid szén-dioxiddal nagyon lassan reagál, de nedvesen könnyen képződik bárium-karbonát. Már kevés víz hatására is nagy hőfejlődés közben bárium-hidroxiddá alakul. Erősebb bázis, mint a kalcium-oxid. 500 °C körül reakcióba lép a levegő oxigénjével és bárium-peroxiddá alakul.

Előállítása szerkesztés

Bárium-oxid keletkezik, ha szén jelenlétében hevítenek bárium-karbonátot.

 

Ha a bárium-nitrátot erősen hevítik, igen tiszta bárium-oxid képződik.

 

Felhasználása szerkesztés

Korábban bárium-peroxid előállítására használták, amiből hidrogén-peroxidot gyártottak.

Felhasználják az üveggyártásban tejüveg készítésekor, bárium-hidroxid gyártásánál, illetve laboratóriumokban vízelvonószerként.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés