Bátor Szidor

magyar zenetanár, zeneszerző

Bátor Szidor, Breisach (Pest, 1859. február 23.[1]Budapest, Terézváros, 1929. december 1.)[2] zenetanár, zeneszerző.

Bátor Szidor
SzületettBreisach Szidor
1859. február 23.
Pest
Elhunyt1929. december 2. (70 évesen)
Budapest VI. kerülete
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (2-43-17)
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Breisach Manó (1825–1903)[3] és Pollatschik Jozefa (1827–1903)[4][5] fia. A műegyetemmel egyidejűleg elvégezte a Nemzeti Zenedét és a Zene­akadémiát. Volkmann Róbert zeneszerzés-tanítványa volt, de később zenetanárként szerzett érdemeket. 1897-ben megalapította a budapesti posta- és távíróalkalmazottak zeneegyesületét. (1886. szeptember 26-án volt a Budapesti Posta- és Távirdatisztviselők Ének- és Zeneegyesülete alakuló ülése.) Az 1902–től zeneiskolát is működtető egyesület rövidesen a főváros zenei, társadalmi és közéleti köreinek aktív résztvevője lett. A zeneiskola első igazgatója Bátor Szidor volt.

Főbb művei szerkesztés

  • Kamarazene, többek között egy hárfára, hegedűre és csellóra írt trió, vonósnégyes, zongorahármas és -négyes, gordonka-szonáta. Szvit vonószenekarra.
  • Zongoraművek
  • Operettek: Uff Király, 1885; A titkos csók, 1886; A milliomosnő (mindegyik Hegyi Bélával együtt)
  • Balett: A bor
  • Népszínmű: Az árendás zsidó
  • Kórusművek.
  • Népies magyar dalsorozata a Jó palócok c. 3 füzet, me­lyet Mikszáth Kálmán műve alapján Incédy szedett versbe. Falun és Alkonyatkor c. 10-10 népies magyar dalsorozat.
  • Pedagógiai célú gyermekdarabok.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés