Wikipédia

Béklyó (buddhizmus)

a buddhizmusban

A béklyó, bilincs vagy lánc (páli: szamjódzsana,[1] szanyjodzsana, szannyodzsana) a buddhizmusban mentális akadály, amely az érző lényeket a szenvedéssel (dukkha) járó lét forgatagához (szamszára) láncolja. A béklyók levetésével elérhető a Nirvána (páli; szanszkrit: nirvána).

A szenvedés béklyója szerkesztés

A páli kánonban a "béklyó" kifejezés mindenhol egy olyan intrapszichikus jelenségre vonatkozik, amely a személyt a szenvedéshez láncolja. Például a Khuddaka-nikája Itivuttaka 1.15-ben Buddha azt mondja:

"Szerzetesek, nincs még egy olyan béklyó — amelyekkel összebilincselve a lények egyre csak vándorolnak [életeken át] hosszú-hosszú ideig — mint a sóvárgás béklyója..."[2]

Máshol a béklyó okozta szenvedést sokkal burkoltabban mutatják be, mint például a következő beszédben a SN 35.232-ben, ahol a tiszteletreméltó Száriputta beszélget Kotthitával:

Kotthita: "Hogy van az, barátom Száriputta, a fül a hangok béklyója vagy a hang a fül béklyója?..."
Száriputta: "Barátom Kotthita, a fül nem a hang béklyója, sem a hang a fül béklyója, hanem inkább a kettő függvényében fellépő vágy és a sóvárgás: az jelenti a béklyót...."[3]

A béklyók listája szerkesztés

Természetfeletti szintek, béklyók és újraszületések
(a Szutta-pitaka szerint[4])

a szint
"gyümölcse"[5]

hátrahagyott
béklyók

újraszületés(ek)
a szenvedések végéig

folyamba-lépő

1. énkép
2. kétség
3. szertartási kötelékek

alacsonyabb
szintű
béklyók

legfeljebb hétszeri újraszületés
emberként vagy valamelyik mennyországban

egyszer-visszatérő[6]

csak egyszer
emberként

nem-visszatérő

4. érzéki vágyak
5. rossz- akarat

csak egyszer
egy tiszta birodalomban

arahant

6. anyagi újraszületés sóvárgás
7. anyag-nélküli újraszületés sóvárgás
8. önteltség
9. nyughatatlanság
10. tévelygés

magasabb
szintű
béklyók

semennyi

Forrás: Nanamoli Bhikkhu és Bodhi (2001), A Közepes gyűjtemény, 41-43. o.

A páli kánonba tartozó Szutta-pitaka és az Abhidhamma-pitaka különbözőképpen sorolja fel a béklyókat.

A Szutta-pitakában szereplő tíz béklyó szerkesztés

A Szutta-pitaka béklyói:[7][8]

  1. én-képzet (páli: szakkája-ditthi)[9]
  2. bizonytalanság, főleg a tanításokkal (vicsikiccsá) kapcsolatban[10]
  3. szertartásokhoz való ragaszkodás (szílabbata-parámásza)[11]
  4. érzéki vágy (kámaccsando)[12]
  5. rosszindulat (vjápádo vagy bjápádo)[13]
  6. vágy a formára, újjászületés vágya (rúparágo)[14]
  7. vágy a formanélkülire, újjászületés vágya (arúparágo)[14]
  8. gőg (mána)[15]
  9. nyughatatlanság (uddhacsa)[16]
  10. tudatlanság (avidjá)[17]

A fenti táblázat a Szutta-pitaka-féle felosztásban mutatja be, hogy az első öt béklyó az "alacsonyabb béklyók" (orambhágijáni szamjodzsanáni), amelyet hátrahagyva nem-visszatérő szakaszba lehet érni. Az utolsó öt béklyó a "magasabb béklyók" (uddhambhágijáni szamjodzsanáni), amelyek hátra hagyásával lehet eljutni az arahant szintre.[18]

A három béklyó szerkesztés

Mind a Szangíti-szutta (DN 33) és a Dhammaszangani (Dhs. 1002-1006) úgy utal a "három béklyóra", mint az előbb említett Szutta-pitaka tízes listájának első három pontjára:

  1. én-képzet (szakkája-ditthi)
  2. bizonytalanság (vicsikiccsá)
  3. szertartásokhoz való ragaszkodás (szílabbata-parámásza)[19]

A kánon szerint a három béklyót hátra hagyta a folyamba-lépő és az egyszer-visszatérő.[20]

Az Abhidhamma-pitaka tízes listája szerkesztés

Az Abhidhamma-pitaka Dhamma-szanganí (Dhs. 1113-34) egy másfajta tízes listát közöl, amely szintén szerepel a Khuddaka-nikája Csulla Niddesza (Nd2 656, 1463) és egyéb poszt-kanonikus szövegmagyarázatokban is. A tízes lista a következő:[21]

  1. érzéki vágy (páli: kāma-rāga)
  2. harag (patigha)
  3. gőg (mána)
  4. téves nézetek (ditthi)
  5. kétség (vicsikiccsá)
  6. szertartásokhoz való ragaszkodás (szílabbata-parámásza)
  7. létszomj (bhava-rága)
  8. féltékenység (isszá)
  9. kapzsiság (maccsarija)
  10. tudatlanság (avidjá).

A szövegmagyarázatokban szerepel, hogy a téves nézetek, a kétség, a szertartásokhoz való ragaszkodás, a féltékenység és a kapzsiság a megvilágosodás első szakaszában megszűnnek (szotápatti); az érzéki vágy és a harag durvább formái a második szakaszban (szakadágámitá) a finomabb formái pedig a negyedikben (anágámitá) szűnnek meg. A gőg, a létszomj és a tudatlanság a legutolsó szakaszban foszlanak szét (arahatta).

Háztulajdonosokkal (világi buddhisták) kapcsolatos béklyók szerkesztés

Egyedülálló módon a Szutta-pitaka "Pótalija" (a háztulajdonos) szuttában (MN 54) szerepel nyolc béklyó (amelyből három az ötös fogadalom része):[22]

(1) élet kioltása (pánátipáto)

(2) lopás (adinnádánam)

(3) hamis beszéd (muszávádo)

(4) rágalmazás (piszuná)

(5) kapzsiság (giddhilobho)

(6) undor (nindároszo)

(7) harag és rosszindulatúság (kodhúpájászo)

(8) gőg (atimáno)

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ www.tkbf.hu
  2. ↑ Thanissaro (2001).
  3. ↑ Bodhi (2000), 1230. o.)
  4. ↑ Lásd, például, "Példázat a kígyóról" (MN 22), ahol Buddha azt mondja:

    '... mindazok a szerzetesek, akik a szentséget elérték, az indulatokat legyőzték, célba jutottak, cselekvésüket bevégezték, terhüket letették, az üdvöt elnyerték, a létezés kényszerétől megszabadultak és a megváltás birtokosaivá lettek, azok többé nem térnek vissza a lét forgatagába. [...].... Azok a szerzetesek pedig, akik e Dharmát követve maguk mögött hagyták az öt lefelé húzó béklyót, ők már csakis csodás módon, égi világokban létesülnek, ott érik el az ellobbanást, abból a világból egyikük sem tér vissza. ... Azok a szerzetesek, akik e Dharmát követve három béklyót hagytak maguk mögött, és legyengítették a szenvedélyt, a haragot és a tompaságot, ők az egyszervisszatérők: már csak egyszer térnek vissza ebbe a világba, és akkor vetnek véget a szenvedésnek.' MN 22 Alagaddūpama Sutta - 1. A kobra-hasonlat, fordította: A páli fordító csoport - olvasva: 2015.02.04.
  5. ↑ A "gyümölcs" (páli: phala) az "ösvényen" (magga) való elérési szint.
  6. ↑ Mind a folyamba-lépő és az egyszer-visszatérő hátrahagyta az első három béklyót, azonban az utóbbi szintén megszabadult a vágytól, az utálattól és a tévelygéstől, emiatt már csak egyszer születik újra.
  7. ↑ Ezeket a béklyókat felsorolja például az SN 45.179 és 45.180 (Bodhi, 2000, 1565-66. o.). A szócikk páli szavainak és annak angol fordításainak forrása: [https://archive.today/20120707234429/http://dsal.uchicago.edu/cgi-bin/philologic/getobject.pl?c.3:1:2509.pali Archiválva 2012. július 7-i dátummal az Archive.is-en Rhys Davids & Stede (1921-25), 656. o.
  8. ↑ Magyar nyelvű forrás: www.a-buddha-ujja.hu - AN 10.13 Saṃyojana Sutta - A béklyók - olvasva: 2015.02.04.
  9. ↑ Rhys Davids & Stede (1921-25), 660-1. o. Archiválva 2012. július 7-i dátummal az Archive.is-en Bodhi (2000), p. 1565, SN 45.179, translates it as "identity view"; Gethin (1998), p. 73, uses "the view of individuality"; Harvey (2007), p. 71, uses "views on the existing group"; Thanissaro (2000) uses "self-identify views"; and, Walshe (1995), p. 26, uses "personality-belief."
  10. ↑ Rhys Davids & Stede (1921-25), 615. o. Archiválva 2012. július 7-i dátummal az Archive.is-en.
  11. ↑ Lásd például - Rhys Davids & Stede (1921-25), 713. o. Archiválva 2012. július 18-i dátummal az Archive.is-en
  12. ↑ Lásd például - Rhys Davids & Stede (1921-25), 203-4. o. Archiválva 2012. július 15-i dátummal az Archive.is-en és 274. o. Archiválva 2012. július 9-i dátummal az Archive.is-en, Bodhi (2000), 1565. o. (SN 45.179), Gethin (1998), 73. o., Harvey (2007), 71. o. - Thanissaro (2000) és Walshe (1995), 26. o.
  13. ↑ Rhys Davids és Stede (1921-25), 654. o.. [2012. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 6.)
  14. ↑ a b Rhys Davids és Stede (1921-25), 574-5. o.. [2012. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 6.)
  15. ↑ Rhys Davids és Stede (1921-25), 528. o.. [2012. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 6.)
  16. ↑ Rhys Davids és Stede (1921-25), 136. o.. [2012. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 6.)
  17. ↑ Rhys Davids és Stede (1921-25), 85. o.. [2012. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 6.)
  18. ↑ A "magasabb béklyók" és az "alacsonyabb béklyók" kifejezéseket lásd: DN 33 és AN 10.13. - illetve: SN 45.179 és 45.180; SN 46.129 és 46.130; SN 46.183 és 46.184; SN 47.103 és 47.104; SN 48.123 és 48.124; SN 49.53 és 49.54; SN 50.53 és 50.54; SN 51.85 és 51.86; SN 53.53 és 53.54; és, AN 9.67 és 9.70. Csak az öt alacsonyabb béklyót tárgyalja még az MN 64.
  19. ↑ A Szangíti-szutta hármas listáját lásd például: Walshe (1995), 484. o. A Dhammaszangani listáját lásd például: Rhys Davids (1900), 256-61. o.
  20. ↑ Lásd például: MN 6 és MN 22.
  21. ↑ Rhys Davids és Stede (1921-25), 656. o.. [2012. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
  22. ↑ Magyar nyelvű fordítás: "Házigazda, nyolc szabály szolgál a nemes szerzetesrendben a tevékenység megszüntetésének megvalósítására. Mi ez a nyolc? Élet kioltásától tartózkodni, így feladni az élet kioltását. Csupán kapott dolgokat elvenni, így feladni a nem kapott dolgok elvevését. Igaz beszédet szólni, így feladni a hazug beszédet. Jóakaratú beszédet szólni, így feladni a rosszakaratú beszédet. Mohóságtól és kapzsiságtól tartózkodni, így feladni a mohóságot és kapzsiságot. Szitkozódástól és civakodástól tartózkodni, így feladni a szitkozódást és civakodást. Haragtól és mérgelődéstől tartózkodni, így feladni a haragot és mérgelődést. Gőgtől tartózkodni, így feladni a gőgösséget. Röviden összefoglalva, nem részletezve, ez a nyolc szabály szolgál a nemes szerzetesrendben a tevékenység megszüntetésének megvalósítására, házigazda." - MN 54 Potaliya Sutta - 1. Pótalija, fordított: Vekerdi József olvasva: 2015.02.04.

Bibliográfia szerkesztés

  • Bodhi, Bhikkhu (2000). The Connected Discourses of the Buddha: A Translation of the Samyutta Nikaya. Somerville, MA: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-331-1.
  • Bodhi, Bhikkhu (2005). MN 10: Satipatthana Sutta (MP3 audio fájl)] - www.bodhimonastery.net[halott link]
  • Gethin, Rupert (1998). The Foundations of Buddhism. Oxford: Oxford University Press. ISBN 0-19-289223-1.
  • Gunaratana, Henepola (2003). Satipatthana Sutta [MP3]. High View, WV: Bhavana Society.
  • Harvey, Peter (1990/2007). An introduction to Buddhism: Teachings, history and practices. Cambridge: Cambridge University Press. ISBN 0-521-31333-3.
  • Ñāṇamoli, Bhikkhu és Bhikkhu Bodhi (2001). The Middle Length Discourse of the Buddha: A Translation of the Majjhima Nikāya. Somerville, MA: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-072-X.
  • Nyanaponika Thera (ford.) (1974). Alagaddupama Sutta: The Snake Simile (MN 22). Kandy: Buddhist Publication Society, (2006) - www.accesstoinsight.org
  • Rhys Davids, C.A.F. ([1900], 2003). Buddhist Manual of Psychological Ethics, of the Fourth Century B.C., Being a Translation, now made for the First Time, from the Original Pāli, of the First Book of the Abhidhamma-Piṭaka, entitled Dhamma-Sangaṇi (Compendium of States or Phenomena). Kessinger Publishing. ISBN 0-7661-4702-9.
  • Rhys Davids, T.W. és William Stede (szerk.) (1921-5). The Pali Text Society’s Pali–English dictionary. Chipstead: Pali Text Society.
  • Soma Thera (1998) (6. kiadás). The Way of Mindfulness: The Satipatthana Sutta and Its Commentary - www.accesstoinsight.org
  • Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1997a). Sabbasava Sutta: All the Fermentations (MN 2) - www.accesstoinsight.org
  • Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1997). Samaññaphala Sutta: The Fruits of the Contemplative Life (DN 2) - www.accesstoinsight.org
  • Thánisszaró, Bhikkhu (ford.) (1997b). Sona Sutta: About Sona (AN 6.55). - www.accesstoinsight.org
  • Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (2000). Sanyojana Sutta: Fetters (AN 10.13) - www.accesstoinsight.org
  • Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (2001). The Group of Ones § 15 (Iti. 1.15) - www.accesstoinsight.org
  • Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (2005). Tissa Sutta: Tissa (SN 22.84). - www.accesstoinsight.org
  • Upalavanna, Sister (ford.). To The Householder Potaliya (MN 54). - www.metta.lk
  • Walshe, Maurice O'Connell (trans.) (1995). The Long Discourses of the Buddha: A Translation of the Dīgha Nikāya. Somerville: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-103-3.

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Béklyó_(buddhizmus)&oldid=26453109”