Bélkismaros

falu Romániában, Arad megyében

Bélkismaros (Stoinești), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Bélkismaros (Stoinești)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségBélkirálymező
Rangfalu
KözségközpontBélkirálymező
Irányítószám317102
SIRUTA-kód10603
Népesség
Népesség123 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság– (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 36′ 47″, k. h. 22° 01′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 47″, k. h. 22° 01′ 30″
SablonWikidataSegítség
Bélkismaros egy régi térképen

Fekvése szerkesztés

A Béli-hegység alatt, a Siád-patak mellett, Béltől északra, Bélnagymaros, Csontaháza és Bélkirálymező közt fekvő település.

Története szerkesztés

Bélkismaros, Maros nevét 1808-ban említette először oklevél Marus (Kis-) néven. 1828-ban Kis Maros, 1888-ban Kis-Maros, 1851-ben Bélkismaros néven írták.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Kis-Maros, Bihar vármegyében, hegyek közt, a váradi deák püspök béli uradalmában, 220 óhitü lakossal, s anyatemplommal.

A település földesura egykor a váradi püspök, aki itt még a 20. század elején is birtokos volt.

1910-ben 320 lakosából 310 román, 7 magyar volt. Ebből 312 görögkeleti ortodox, 7 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Béli járásához tartozott.

Nevezetességek szerkesztés

  • Görög keleti temploma 1820-ban épült.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.