Béta Centauri
A Béta Centauri (β Cen, β Centauri, Beta Centauri, Hadar) a Kentaur csillagképben található, az égbolt tizenegyedik legfényesebb csillaga.
| Hadar, Béta Centauri | |
 | |
| A Béta Centauri a Kentaur csillagképben | |
| Más jelölések | CD-59 5054, CPD-59 5365, FK5 518, GSC 09005-03919 1/2, HD 122451, HIP 68702, HR 5267, PPM 360515, SAO 252582, VOU 31, CCDM 14038-6022, IDS 13568-5953, WDS 14038-6022[1] |
| Megfigyelési adatok | |
| Csillagkép | Kentaur csillagkép |
| Epocha | J2000,0 |
| Rektaszcenzió | 14h 03m 49,4045s[1] |
| Deklináció | -60° 22′ 22,942″[1] |
| Távolság | 352±13 fé |
| Látszólagos fényesség | 0,60 |
| Abszolút fényesség | –5,42 |
| Színkép típusa | B1 III |
| Változócsillag típusa | Beta Cephei |
| Pályaadatok | |
| Évi parallaxis | 6,21[1] |
| Radiális sebesség | 5,9[1] |
| Sajátmozgás | |
| rektaszcenzióban | -0,03396"/év[1] |
| deklinációban | -0,02506"/év[1] |
| Fizikai adatok | |
| Tömeg | 10,7-10,3 M☉ |
| Hőmérséklet | |
| Felszín | 22 000-25 000 K |
| Luminozitás | +41700 L☉ |
| Kor | 14,1±0,6 millió év |
| Forgási adatok | |
| Radiális forgási sebesség | |
Magyarországról nem látható.
Leírása szerkesztés
A Béta Centauri vizuális kettős. Párja, amit Hadar B-nek nevezhetünk, 3,9 magnitúdós, és mindössze 0,5 szögmásodpercre van a fő csillagtól (2009), ezért nehéz megpillantani. A Hadar B 250 év alatt tesz egy keringést a fő csillag körül, legkisebb távolsága 110 CsE. A Napunknál több százszor fényesebb, forró, B8 színképosztályú.
A Béta Centauri azonban önmaga is kettőscsillag, ezt interferometriai mérésekkel mutatták ki. A Hadar A két, egymáshoz nagyon hasonló csillagból áll (RBT 1 Aa,Ab (WDS), melyek egymás körül 357 napos keringési idővel keringenek. Átlagos távolságuk egymástól 2,59 CsE, de a pálya erősen elliptikus. A legközelebbi pontnál 0,46 CsE távolságra vannak egymástól (ez annyi, mint a Nap-Merkúr távolság), a legtávolabbi ponton pedig 4,72 CsE távolságra (ez a Nap-Jupiter távolságnak felel meg). A csillagok tömege 10,7, illetve 10,3 naptömeg. Abszolút fényességük –3,85, illetve –3,70. Átmérőjük a Napénak 8-szorosa. A pár legalább egyik tagja (de lehet, hogy mindkettő) Béta Cephei típusú változócsillag. Fényességük kevéssé változik, ennek periódusideje 4 óra. Mindkettő fényességi osztálya III, B1 színképű óriás. Felszíni hőmérsékletük 22 000-25 000 K között lehet.
A távoli jövőben a Hadar A csillagai vörös óriássá válnak. Egyikük vagy mindkettő szupernovává válhat, vagy fehér törpék lesznek.
Történetei szerkesztés
Az Afrika déli részén élő busmanok szerint az Alpha Centauri és Béta Centauri „olyan férfiak, akik valamikor oroszlánok voltak”.
Nevének eredete szerkesztés
Az ókori Kínában a neve „Mah Fuh”, aminek jelentése R. H. Allen szerint „a ló hasa”.
Gyakori név a Hadar és az Agena. Az Agena modern név, először a 19. században alkalmazták. Bár R. H. Allen nem közli a jelentését, más tudósok szerint a név a görög alfa és a latin genu kombinációja (=térd). A „térd” vonatkozás onnan ered, hogy Klaudiosz Ptolemaiosz a Béta Centaurira úgy tekintett, mint ami a Kentaur első bal lábát jelzi. A kezdőbetű azonban, ami az alfa betűből származik, téves, hiszen abban a csillagképben nem ez a legfényesebb csillag.
A Hadar gyakrabban használt név a Béta Centaurira, mint az Agena. Paul Kunitzsch szerint a régi arabok adták a hadari és al-wazn neveket egy csillagpárnak, de a későbbi, tudós arabok a késő középkorban ezeket a csillagokat az Alfa/Béta Centauri, vagy az Alfa/Béta Leporis nevekkel illették (Lepus - nyúl). Jóval később (és „önhatalmúlag”, teszi hozzá Kuntizsch) a Hadar nevet kezdték alkalmazni a Béta Centaurira. Kunitzsch szerint a hadari egy tulajdonnév, aminek nem ismert a jelentése. R. H. Allen fordítása szerint: „talaj” (vagy „föld”). Ez abból eredhetett, hogy az arab megfigyelők számára nem sokkal a talaj fölött volt látható.
Guy Ottewell művében („Astronomical Companion”) a Hadar nevet az arab al-Hadar szóból származtatja, aminek jelentése: „benépesített föld” (szemben a sivataggal - jegyzi meg Ottewell).
Megfigyelése szerkesztés
Csak a déli féltekéről látható, a Dél Keresztje csillagképtől keletre található (a közelebbi csillag).
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Fred Schaaf: Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars, 2008, ISBN 978-0-471-70410-2
