Bölényfalu
Bölényfalu (1899 előtt és szlovákul Zuberec) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Turdossini járásában.
| Bölényfalu | |
 | |
| Bölényfalu télen | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Turdossini |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1593 |
| Polgármester | Vladimír Šiška |
| Irányítószám | 027 32 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | TS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1913 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 25 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 762 m |
| Terület | 72,33 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 16′, k. h. 19° 37′Koordináták: é. sz. 49° 16′, k. h. 19° 37′ | |
| Bölényfalu weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bölényfalu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
.jpg)
Fekvése szerkesztés
Alsókubintól 32 km-re északkeletre, a Nyugati-Tátra tövében fekszik.
Nevének eredete szerkesztés
Nevét valószínűleg onnan kapta, hogy környéke bölényben gazdag terület volt. A szlovák zubor is bölényt jelent.
Története szerkesztés
Első lakói a 14. században az Árva mentéről települtek ide és az árvai vár szolgálónépei voltak. A falu alapítása azonban csak 1593-ban történt a soltészjog alapján. Ekkor szerepel először oklevélben „Zwberczyc” néven. Alapításakor a soltészén kívül öt ház állt a településen. 1598-ban „Zubercze” néven írják. A falu a Bocskai-felkelés idején elnéptelenedett és 1609-ben népesült be újra. 1612-ben ura, Thurzó György nádor Baran Jakab zubereci soltésznak kiváltságlevelet adott, ebben meghatározta a falu határait is. 1619-ben a falut a Tomcsik, Opyda, Sztankó és Debnár családok lakták. 1624-ben Zuberecen 12 család lakott, ami mintegy 60 lakost jelent. 1647-ben „Zuberecz” alakban említik, ekkor az adóösszeírás szerint a falu soltész nélkül egy portáig adózott. Ez évi 20 ezüstdénárt jelentett. 1670 és 1680 között kuruc csapatok többször is feldúlták. 1677-ben a falu vezetője Zuberszky Márton volt, rajta kívül 36 család élt itt. 1683-ban Sobieski János lengyel király lengyel-litván seregének kozák-tatár csapatai pusztították el. Csak a 18. század elején telepítették be újra. 1715-ben 30 családja, mintegy 150 lakosa volt. 1778-ban 332-en lakták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZUBERECZ. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Habonkának szomszédságában, mellynek filiája; Kárpát hegyének tövében, Studena vize mellett, melly víz pisztrángokkal kedveskedik; határja tsekélyes.”[2]
1828-ban 127 házában 889 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zuberecz, tót f. Árva v. 882 kath., 7 zsidó lak., kik szinte sok durva posztót csinálnak. Vasbányák. 44 4/8 sessio. A Studenna patakja a falu felett a földben eltünik, és mintegy 800 ölnyi távolságra a föld alatt folyván – ismét látható lesz. Pisztrangjai jó izük miatt hiresek. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”[3]
1870-ben 182 ház állt itt 1007 lakossal. Lakói a mezőgazdaságon kívül mészégetéssel, vászonszövéssel, idénymunkákkal foglalkoztak. A trianoni diktátumig Árva vármegye Vári járásához tartozott.
A második világháború alatt területén élénk partizántevékenység folyt. A háború után a földet magángazdaságokban művelték. Kőbánya is működött itt.
Népessége szerkesztés
1910-ben 920, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2011-ben 1806 lakosából 1774 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
- Szent Vendelnek szentelt római katolikus temploma 1933-ban épült. A templom előtti kereszt 1834-ben készült.
- Határában a Bresztová-tetőn található az 1967-ben alapított Árvai Falumúzeum.
- A Sztudená-völgyben van az 1,8 km hosszú Bresztovái-barlang.
- Májusfa ünnepség.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
